Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 24. péntek - 16. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. DÁVID FERENC (DK):

346 népességmegtartó ereje van az általuk elnyert forrásokból történő fejlesztéseknek. Az összetett feladataik ellátására a kormány több mint 13 milliárd forintot irányzott elő a 2023. évi költségvetésben. Az általam említett példákból is látható, hogy a kormány törekvései között megjelennek a fenntartható fejlődési célok mind a minőségi oktatás, a szárazföldi ökoszisztémák védelme, az innováció fejlesztése, a tisztességes munka és a gazdasági növekedés területén. Felszólalásomat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelében olvasható 169. ponttal zárnám, miszerint: a környezet megóvása több mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal való kapcsolata egységet alkot. A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása. Azonosulva az imént idézett sorok tartalmával, a kormány ebben a szellemben alkotta meg a 2023. évi költségvetését. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dávid Ferenc képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar gazdaság szerkezete ma erősen duális, vagyis jelentős a fejlettségi szakadék a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalkozások között. A kkv-szektor az összes magyar cég 99 százalékát adja, de a GDP-nek csak körülbelül a felét termeli meg, a foglalkoztatásnak pedig mintegy 70 százalékáért felelős. A számok azt mutatják, hogy a kkv-k termelékenysége jelentősen elmarad a nagyvállalati szinttől. A szakadék tehát elsősorban a hatékonyságban jelenik meg. A magyar kkv-k hatékonysága továbbra is nagyon alacsony Európában, a tagállamok között az utolsó harmadban helyezkedik el. A magyar kkv-kra általánosan is jellemző a passzív alkalmazkodás, azaz a piaci feltételekkel és az állami szabályozásokkal való sodródás. Az elmúlt évtizedekben a szektorba jelentős állami támogatások folytak be, de több szakértő szerint is ezeknek a pénzeknek a nagy része nem jelentett áttörést. Az EU-s pénzek, támogatások leszívására optimalizált gazdaságban rengeteg cég a megszerezhető pályázati forrásokhoz igazítja profilját, ahelyett, hogy valóban sikeres terméket állítana elő. Figyelemmel arra, hogy a teljes magyar gazdaságban milyen nagy a kkv-k részaránya, nyilvánvaló, hogy mindent el kell követni a szektor fejlesztéséért. A kkv-k termelékenysége lehet a kulcsa annak, hogy Magyarország sikeresen felzárkózzon az európai átlaghoz. A foglalkoztatásban pedig a kkvszektor súlya kiugróan magas, csaknem 2 millióan dolgoznak itt, tehát ha a termelékenységet itt érdemben növelni lehetne, az a teljes GDP-ben is látványos hatást érne el, és éveken át tartós növekedési forrást jelenthetne. A pénzügyminiszter szerdai expozéja szerint a költségvetés legfontosabb célja a rezsivédelem és a honvédelem, azaz a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javítására nem sok figyelmet fordítanak jövőre. Szólnom kell arról a körülményről is, hogy míg a hazai multinacionális cégek képesek nyerészkedni a gyenge forinton, addig a hazai kisvállalkozások, különösen az importtermékekkel dolgozók nagy vesztesei ennek a folyamatnak, áldozatai annak, hogy 12 év alatt a hazai fizetőeszköz az euró viszonylatában 40 százalékot vesztett értékéből. Számunkra elfogadhatatlan, hogy a Fidesz nem a hazai kisvállalkozók, hanem a globális, nagy multinacionális cégek pártjára állt. A globális minimumadó bevezetésével az ország végre olyan bevételre tehetett volna szert, amelyet nem a magyar kis- és középvállalkozásoknak kellene megfizetniük. A kizárólag multinacionális óriásvállalkozásokra vonatkozó globális minimumadó elutasításával ismételten rontották a magyar költségvetés egyébként is ingatag helyzetét, további bizonytalanságnak tették ki a forint árfolyamát, tovább gyengítették az amúgy is törékeny bizalmat a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer iránt. Ezzel egyidőben az adóterhelés növelésével és a száguldó pénzromlással gyakorlatilag visszavették a választás előtti jóléti kiadásokat a vállalkozásoknál dolgozó emberektől, ezzel is növelve a munkavállalói elégedetlenséget. De nemcsak a családok retteghetnek. Az önök jövő évi költségvetése semmilyen biztosítékot nem tartalmaz a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának megmaradását illetően, pedig ha rossz irányba, rossz kondíciókkal módosítják a katát, akkor a magyar kisvállalkozók tömegeinek jelentős mértékben növekedhet egyik pillanatról a másikra az adója. 430 ezer mikro- és kisvállalkozó figyeli aggódva, hogy egy gazdasági válság kellős közepén miként bűvészkedik a kormány és hűséges házi kamarása és kamarája - nevesítem: Parragh László és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - ezzel a méltán népszerű adózási formával. Nem véletlenül indított néhány héttel ezelőtt online petíciót a Demokratikus Koalíció a katás adózó vállalkozók megmentésére, amit máig már 10 ezernél is többen írtak alá. A hazai kisvállalkozások nem akarnak újabb megszorításokat, hagyják őket békében dolgozni! Megkezdődött a kisvállalkozókat is érintő rezsicsökkentés kivezetése, amely a megszorító csomag része. Szinte biztosra vehető, hogy emiatt újabb magyar vállalkozások fognak tönkremenni. Sajnálattal regisztráltuk azt is, hogy a kormány megduplázza az alkalmi munkát terhelő adókat, valamint a cégautók adóját. Már most hallható és olvasható a hírekben, hogy a 10 százalék feletti vágtató infláció következtében a hazai munkavállalók érdekképviseleti szervezetei jelentős minimálbér-emelési igénnyel fognak előállni, amelynek jogosságához nem fér kétség. Köztudott, hogy a körülbelül 1 millió minimálbéres és garantált bérminimumos