Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 24. péntek - 16. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - DR. SZŰCS LAJOS jegyző: - ELNÖK: - HERCZEG ZSOLT (Fidesz):
345 A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. Ezen folyamat sokrétűségére hívja fel a figyelmet az is, hogy a 2015 őszén összehívott ENSZ-közgyűlésen teljes egyetértésben fogadták el azt a 17 fenntartható fejlődési célt, amelyhez 167 alcélt fogalmaztak meg. A fenntartható fejlődés három alappillére a társadalmi fejlődés, a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem. Az imént említett célokat a három legfőbb téma köré építették fel, így megtalálhatjuk közöttük a szegénység felszámolását, a minőségi oktatást, az ipar, az innováció és az infrastruktúra fejlesztését és a szárazföldi ökoszisztémák védelmét is. Ez jól mutatja, hogy a fenntartható fejlődés kiterjed az élet minden területére, emellett a társadalom fenntarthatósági és ellenálló képességének javítását is jelenti. Mindezek elősegítésére Magyarország Kormánya is nagy hangsúlyt fektet. Az elmúlt években hozott intézkedések arra mutatnak rá, hogy a kormány támogatja a fiatalokat, a munkavállalókat, a nyugdíjasokat és a családosokat, emellett törekszik arra, hogy a magyar gazdaság fejlődjön. A kormányzati támogatások, programok és pályázati lehetőségek is biztosítják, hogy az elmúlt tíz év harmonikus gazdasági növekedése folytatódhasson Magyarországon. A 2022. évben elsődleges kérdéssé vált a béke. A fenntartható fejlődés 16. pontja a béke, az igazság és az erős intézmények témakörét öleli fel. A koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háború teszi próbára világszerte az országok lakosait és vezetőit. Magyarország Kormánya vállalta, hogy megvédi a magyar családokat és az eddig elért eredményeket. Az erre irányuló törekvést tükrözi a 2023. évre tervezett költségvetés is. Az ehhez szükséges forrásokat az újonnan létrehozott Rezsivédelmi és Honvédelmi Alapba irányozták, ahogyan a magyar gazdaság fejlesztéséhez, a családtámogatások, a nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat is elkülönítették. Azon vállalások és támogatások, amelyek az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében valósulnak meg, elsősorban a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák fenntartható használatát célozzák, szorosan kapcsolódnak a családvédelmi intézkedésekhez. Szem előtt kell tartanunk, hogy mindaz, amit ma a Földért teszünk, gyermekeink, unokáink jövőjét határozza meg. Így kimondhatjuk, hogy a klíma- és természetvédelem hazafias kötelességünk. Tisztelt Országgyűlés! A Föld megóvásának jelentős szegmense a figyelemfelhívás és a nevelés. Fontos, hogy megismerjük a környezetet, a környezeti problémákat és az azok megoldására irányuló intézkedéseket, lehetőségeket. Ezért a kutatások támogatása kiemelt jelentőségű. A cél az, hogy az állam biztosítsa a kutatásfejlesztésre és innovációra fordítandó források koordinált, célszerű és hatékony, a magyar gazdaság versenyképességét támogató felhasználását. Ennek eszköze az egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetése. Ezen alap három, különböző feladatokat ellátó része a Kutatási Alaprész, az Innovációs Alaprész és a 2022-ben létrehozott Nemzeti Laboratóriumok Alaprész. A Kutatási Alaprészre röviden kitérve szeretném elmondani, hogy e jogcím forrásainak terhére kerülnek meghatározásra, támogatásra azok a programok, amelyek az alapkutatás területén világszinten elismert kutatói kiválóságot ösztönzik. A bármely tudományterületen indított kutatói kezdeményezésű projektek támogatását kiszámítható kutatói életpályamodell kialakítása mentén kívánják megvalósítani. A támogatásra érdemes pályázatok kiválasztásának elsődleges szempontjai a projektötlet újdonsága, az emberiség ismeretanyagához való várható hozzájárulása, valamint a kutatás megvalósíthatósága. A legkiemelkedőbb hazai kutatók számára a nemzetközi élvonalba tartozó kutatások végzését teszi lehetővé az Élvonal kutatási kiválósági program, amely hazai viszonylatban kiemelkedő összegű támogatást biztosít öt éven keresztül az arra érdemes kutatócsoportok számára a felfedező kutatás területén. A program keretében történő kutatástámogatásra az Élvonal kutatási kiválósági programról szóló 1185/2017. (IV. 10.) számú kormányhatározatnak megfelelően a 2023. évben 3000 millió forint fordítható az egyéni kutatói kiválósági programok támogatására biztosított forrás terhére. Tisztelt Képviselőtársaim! A kutatások esetében meg kell említenünk a nemzetipark-igazgatóságokat, amelyeknek tekintélyes szerepük van a környezet- és természetvédelem témakörében. Ezen igazgatóságok feladata és hatásköre többek között kiterjed az élőhelyek és az élettelen természeti értékek feltárására és rehabilitációjára irányuló kutatások koordinálására, ezen túl az országos jelentőségű védett területek és a nemzetközi szerződések kötelezettségeiből adódó tevékenységekre, emellett a nemzeti parkok hatósági és szakhatósági szervként közreműködnek az őket érintő eljárásokban. (8.10) Őrszolgálatokat működtetnek, melyek segítik a védett természeti értékek és területek megőrzését, az erdővagyon és a természetvédelmi szempontból értékes növény- és állatvilág, valamint a földtani képződmények védelmét. A fentieken túl az igazgatóságok a természetvédelmi célok és eredmények bemutatása érdekében egyre hangsúlyosabb feladatokat látnak el a természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint ökoturisztikai és környezeti nevelési létesítmények minősítésével, fenntartásával és működtetésével. Ezzel hozzájárulnak a lakosság környezeti neveléséhez, növelve a természethez és a környezethez való ragaszkodásukat. Az igazgatóságok működése a legtöbb esetben a gazdaságilag elmaradott vidéki térségekre koncentrál, ezeken a területeken esetenként egyedüli munkaadók. Mérhető gazdasági hozadéka és
