Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Napirend utáni felszólalás:
339 forintot meghaladja; ismétlem, az 1086 milliárd forintot meghaladja. Ebben szerepel az orvosok jövő évi béremelése is. Az ápolók nagyon fontos feladatot látnak el. Hadd mondjam el, hogy az idei évben is az ápolók esetében megvalósult egy béremelés, ez a 2019. július 1-jétől indított akkori 72 százalékos béremelésnek az utolsó eleme, ami az idei évben megvalósul. Tehát itt is voltak előrelépések. Ismétlem, nem lehetséges a felelős gazdálkodás mellett minden területen mindenkinek a bérét növelni, de pont az egészségügy egy olyan terület a közszféra foglalkoztatottjai közül, ahol az elmúlt években, az elmúlt évtizedben azért érdemi béremelés valósult meg. Azt gondolom, ennek is köszönhető, hogy ma az összes orvosi, ápolói ellátottság tekintetében jobbak a statisztikák, mint jó pár évvel ezelőtt voltak. OECD-adatok vannak előttem, sajnos 2018-as az utolsó év. Az ezer lakosra jutó orvosok száma 2010-ben Magyarországon 2,9, 2018-ban 3,4. Az ápolók száma 6,2 ezer lakosra jutóan, 2018-ban 6,6. Van magyar adatunk 2021 végéből. A dolgozó orvosok és fogorvosok száma 2010-ben nem egész 34 ezer, 2021-ben 38 920. A növekedés majdnem 5 ezer fő. Ezek az adatok. (Gréczy Zsolt közbeszólására:) Hallom, amit mondanak a képviselő urak, pont ezért említem a hitelességet. Egyszerűen nem értem! Nézzék meg az OECD-adatokat: az egy lakosra jutó egészségügyi kiadások száma 2010 előtt csökkent, azután pedig növekszik. Ezek OECD-adatok. Tehát miről beszélünk? Miről beszélünk? Önök számonkérnek elég sok mindent. Én arról tudok önöknek beszámolni, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban is a korábbi megállapodás szerint az orvosok bére nő. Azon dolgozunk, hogy az a gazdasági fölzárkózás, ami az elmúlt években jellemezte Magyarországot, a következő években is velünk legyen, függetlenül attól, hogy ilyen problémák vannak, függetlenül attól, hogy a háború milyen kihívásokat jelent. S ha ezt a célunkat el tudjuk érni és megőrizzük a magas foglalkoztatottságot, akkor bízom benne, hogy tovább fogjuk növelni felelősen a béreket is. S végül azért az egészségügy területén belül azt hadd említsem meg - Komáromi Zoltán képviselő úr, doktor úr ebben talán meg tud erősíteni -, hogy az egészségügyi állapot csak részben függ az egészségügyi intézményrendszer állapotától. Számomra orvosok, professzorok úgy becslik, úgy számítják, hogy körülbelül 10-15 százalékot jelent. (Dr. Komáromi Zoltán: Ez tévedés.) Ez tévedés, akkor lehet, hogy magasabb. De a doktor úr abban talán nem vitatkozik velem, hogy például a cukorbetegség, ami, mondhatni, hogy Magyarországon népbetegség, döntően az életmódból fakad, és az életmódban szerintem nagyon jelentős változásokat hozhat, ha minél többen mozognak, a mindennapos testnevelést a gyermekek később a felnőttkorban is követik és egészségesen étkeznek. Ilyen szempontból például a szóvá tett népegészségügyi termékadó egy olyan intézkedés, amelyet a WHO kifejezetten üdvözölt és pozitív példaként állított más országok elé. Ismétlem, van még teendőnk, de azt gondolom, hogy egy költségvetési vitában a számok mellett azért ne menjünk el, és ezek a számok nemcsak a költségvetési kiadásokról szólnak, hanem a béremelések mértékéről és a magyar egészségügyben dolgozó orvosok és ápolók számának a változásáról is. Ami az energiaügyeket illeti, ezt Orosz Anna képviselő asszony hozta szóba: tesz-e a kormány az energiaválságra valamilyen intézkedést, ad-e válaszokat? A háború miatti energiaár-növekedés okán a Rezsivédelmi Alap fontosságáról sokszor szóltunk. De azért az energiaválságra adott válaszként ne menjünk el az otthonfelújítási program vagy a napelemes támogatási pályázatok mellett sem. Képviselő asszony azt mondta, hogy nincsenek megfelelő válaszok. Ismétlem, az otthonfelújítási program az idei évben is szerepelt a költségvetésben, s ezzel számolunk a 2023-as költségvetésben is. 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe például energetikai felújításra. Számos család élt ezzel a lehetőséggel, és ugyan még az úgynevezett uniós helyreállítási alapból sajnos még egy fillért sem kaptunk, de az ennek keretében finanszírozandó napelemes támogatási pályázatokat a kormányzat már előfinanszírozta. (19.50) Nagyon jelentős energiahatékonysági forrásokat szeretnénk az európai uniós keretekből a jövőben is energiahatékonyság javítására fordítani. Végül oktatás. Megint hadd mondjam el tényszerűen, hogy ezen a területen is nőnek a kiadások, nem egyenlő mértékben. Közoktatásra is van többletforrás. Ennél jelentősebb a felsőoktatás többlete. A felsőoktatás többlete pedig, abban bízom, hogy segít a jövő évek gazdasági növekedésének fenntartásában, hiszen a nagyobb hozzáadott értékkel, nagyobb hozzáadott értékű tudás támogatásával, bízom abban, hogy nemcsak jövőre, hanem talán évtizedes távlatban is fenn tudjuk tartani a magyar gazdaság bővülését. Ebbe az irányba, ebbe a távlatos irányba mutat a 2023-as költségvetés is a számtalan előttünk lévő jövőbeni feladat mellett. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a fennmaradt időkeretek terhére kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát elnapolom. Folytatására holnap reggel 8 órától kerül sor. Mai napirendi pontunk tárgyalásának végére értünk. Napirend utáni felszólalás:
