Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BALASSA PÉTER (Jobbik):

324 tudnak csak gazdálkodni családként, azoknak az embereknek, akik egyébként szorgalmas emberek, lehetőséget kell biztosítani, hogy akár támogatott, akár önköltséges, de akár piaci bérleti díj fejében bérlakáshoz lehessen jutni. Kérjük szépen, hogy ezt vegyék figyelembe. Az ehhez szükséges módosító indítványokat benyújtjuk. Kérem, hogy akceptálják ezt. Ez már nem az első alkalom, nem is az első alkalommal hallják ezt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, kérem, segítsenek ezekben a problémákban. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Balassa Péter képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. BALASSA PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Három témában szeretnék a költségvetéshez és annak módosításához hozzászólni. Lehet, hogy a legkisebb költségvetési módosítást én fogom megtenni, az első témában ez 12 millió forint lesz, de egy társadalmi összefogásra ad lehetőséget, amit 2014-ben Szombathelyen sikerült megvalósítani. Miről is van szó? 2014-ben Sárközi Csaba oktatási delegáltunkkal egy kezdeményezést sikerült végrehajtani Szombathelyen, ami pártok felett ívelt, ami azt jelenti, hogy minden párt támogatását élvezte, és 2014. szeptember 24-én, Szent Gellért napján fel is lett avatva. De miről is beszélek? Tisztelt Országgyűlés! A tudást, a nemzeti hagyományokat átörökítő anyagi és erkölcsi megbecsülésben csak szóban részesülő óvónők, tanítók, tanárok, professzorok nemzetépítő munkája előtti tisztelgés a célja a javaslatomnak, a tanítók fájának az ültetése. Az ültetés történjék egy olyan közösségi térben, ahol tárgyiasult formája maga a fa, állandóan hív fel a tudás, a helyi és a nemzeti hagyományok tiszteletére. A fa motívum, a magyar tárgyi és szellemi néprajz fontos szakrális alkotóeleme. (18.10) A világok közötti kapcsolat, az állandóság, a növekedés jelképe, és összeköti a földi és az égi világot. Az égig érő fa a magyar népi hagyományok legősibb alkotórésze. A helyi, éghajlati és egyéb természeti adottságoknak megfelelő méltó, nemes fa kiválasztásával adjunk rangot, és tiszteljük meg a tudás őrzőit és átadóit. A tanító személye legyen a helységben első ismert tanítóé, így kikerülhető az értékrendi válogatás, ráadásul történelmi múltunkra emlékezteti az arra járókat. A tanító nem pedagógus, sokkal mélyebb és tágabb értelmű. Tanító volt maga Jézus, de Nyírő József vén ÜdőMártona, Zalai Szalay László Öreg Szuhayja is. Az első ismert tanító neve kikereshető a megyei levéltárakban, az egyházi Historia Domusban, helytörténeti gyűjteményekben, sőt akár a népi emlékezet is megőrizhetett egy neves egykori tanítót. Az ültetés helyét gondosan válasszuk ki. Ha van adatunk, ajánlatos az egykori vagy régi, ma már nem használatos iskola helyén vagy udvarában, vagy a templom, lelkészi hivatal előtt, hiszen a régi iskolák egyháziak voltak. Természetesen a helység bármely jelentős tere vagy parkja is megfelelő helyszín lehet. Követendő példaként tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést az első, hazánkban megvalósult tanítók fájára: Szombathelyen 2014-ben a tanítás védőszentje, Szent Gellért napján elsőként elültetett 30 éves libanoni cédrus a város szakrális főterén, az első elemi iskolájának és középiskolájának helyén, Széchenyi líceuma előtt. A főszékesegyházzal szemben, a város első püspökének szobra oldalán áll. Előtte a márványtábla, felirata: „996 - Az első magyar iskola Pannonhalmán/1490 - Az első írásos adat szombathelyi iskola létezéséről/1570 - Pápay György az első ismert szombathelyi tanító/2014 - A libanoni cédrusfa ültetése” Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy szülessen meg a tanítók fája mozgalom, emlékezzünk meg e módon először a fővárosban és a főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban a nemzet napszámosairól, a mindenkori tanítókról. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az emlékfa állításának költségeit szavazza meg. A következő témám: mindenkinek jár a túlélés esélye. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Bő egy hónapja szólaltam fel egy olyan témában, ahol egy helyi lakos keresett meg egy bizonyos helikopterbázis létesítésével kapcsolatosan. Akkor is elmondtam, hogy ez Nyugat-Magyarországon körülbelül 700-800 ezer embert érint. Ha valaki Magyarországon ma a légimentőbázisok elhelyezkedését megnézi, akkor az ország hét területre van osztva, ami azt jelenti, hogy a Nyugat-Dunántúlon 3, azaz három terület van; Szombathelyhez, Győrhöz, Mosonmagyaróvárhoz, Sopronhoz legközelebb Sármellék és Balatonfüred van. Ha valaki megnézi az uniós jogszabályokat és annak a lehetőségeit, hogy mit ír elő, akkor a 15 perces kiérkezési időt mondják. Szakemberekkel beszélve, és közben megkerestem Balatonfüred és Sármellék légimentőbázisának a vezetőjét, innen szeretném megköszönni, hogy válaszra méltattak, és nemsokára látogatást fogok tenni mindkét mentőbázis helyszínén. A korábbi felszólalásomban is elmondtam, hogy minden perc életet jelent. Ha valaki autóbalesetet elszenvedett, akkor a kiérkező mentőhelikopter minden egyes perccel 10 százalékkal növeli annak a lehetőségét, hogy valaki a balesetet túlélje. Azt gondolom, és ebben talán mindenki egyetért, hogy ez nem lehet pénz kérdése. Én a költségvetés módosításában, 2, azaz kettőmilliárd forintos tételben javasoltam a módosításomat, ami a központi kommunikáció terhére történne meg. Ma Magyarországon kétmilliárd forint nem lehet probléma, mert úgy gondolom, hogy a Nyugat-Dunántúl megérdemli azt, hogy abban a vakfoltban, amelyben mi élünk, mondhatom