Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):

322 tízezres várólisták alakulnak ki, családok tízezrei, idős személyek tízezrei várnak az elhelyezésre. Erre pénzt kéne fordítani, normatívát emelni, férőhelyet bővíteni, ez sem történik sajnos meg. Hadd beszéljek a költségvetés zöld lábáról! Nyilván, itt egy zöldfordulatra lenne szükség. Az első és legfontosabb a szénhidrogénfüggéstől való megszabadulás lenne. Ez egy biztonságpolitikai kérdés, ez egy árkérdés és ez a klímaváltozás elleni küzdelem kérdése. Ez sajnos nem történik meg, valamiért a szénhidrogénekhez ragaszkodnak. Nekem teljesen mindegy, hogy a szénhidrogén, a kőolaj, a földgáz vagy a szén adott esetben keletről jön, az oroszoktól, mindegy, hogy északról, a norvégoktól, nyugatról, az Amerikai Egyesült Államokból vagy délről, az araboktól, egyik sem jó megoldás, mert drága, mert környezetszennyező, mert a klímaváltozást fokozza. Kormányzati célkitűzés, hogy 2030-ra csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. A probléma az, hogy a 2013-as szintre érkeznénk vissza 2030-ra, tehát úgy megyünk előre az időben, hogy gyakorlatilag a múltba érkezünk meg. Ez nem megoldás, ahogy az sem igazi megoldás, hogy azt mondják, csupán 2050-re tennék karbonsemlegessé a magyar gazdaságot, és ezt nukleáris energiával és napenergiával érnék el. Most nem szeretnék arra kitérni, hogy az atomenergiával szintén milyen súlyos biztonságpolitikai, árjellegű problémák vannak, a Paks II.-beruházás ezer sebből vérzik. Azt gondolom, 2050-ig még 28 évet kell várnunk, ez egy óriási idő, nem szeretnénk évtizedeket arra várni, hogy tiszta legyen a levegő, hogy karbonsemleges legyen a magyar gazdaság. Nekünk három fontos javaslatunk van, amelyek a zöldátállást egyébként nagyban segítenék, ezekről korábban is itt beszéltünk ebben a parlamenti ciklusban, javaslatokat nyújtottunk be ezekkel kapcsolatban. A három javaslat közül az első az épületek felújítása. Erre 300 milliárd forintot szánnánk - ez költségvetési módosító javaslat formájában is megfogalmazódik -, 300 milliárd forintból 100 ezer háztartásnak, lakásnak, háznak a szigetelését, felújítását lehetne megoldani. Ugye, a legzöldebb energia valóban az az energia, amit nem fogyasztunk el. Ez azt a célt szolgálná, hogy nem kéne orosz gázzal a magyar utcákat fűteni, munkahelyet lehetne teremteni, környezetvédelmi szempontja lenne. A második javaslatunk a megújuló energiaforrások fejlesztése. Itt teljesen nonszensz az, hogy a szélenergiát, a szélerőművek üzembe helyezését gyakorlatilag betiltották; a tiltást fel kéne oldani, és államilag is támogatni a szélerőművek létesítését. A harmadik nagyon fontos javaslatunk pedig a klímabérlet bevezetése német mintára. Ez azt jelentené, hogy havi néhány ezer forintból lehetne használni a MÁV, a Volán és a BKV különböző szolgáltatásait. A közösségi közlekedést kell fejleszteni, mindenki számára elérhetővé tenni, és ez családok százezrei számára jelentene egyébként azonnali költségcsökkentést is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Itt van a harmadik körnek a vége, most van lehetőség kettőperces felszólalásokra. Tisztelettel kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki kettőperces felszólalásra jelentkezni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, akkor áttérünk a következő körre, a negyedik körre. Elsőnek megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Élek azzal a lehetőséggel, hogy most én következem, és így a két percre vonatkozó reflexióimat elmondanám most a normál hozzászólás keretében, amelyet államtitkár úr korábbi megszólalásához szeretnék csatlakoztatni első lépésben. Kezdődött azzal, hogy a korai költségvetés kiállta az idő próbáját. Államtitkár úrral régóta vitában állunk, véleményem szerint egyáltalán nem állta ki a próbáját. Ez az év pedig kifejezetten azt a bizonytalanságot hordozza magában, ami semmiképpen nem támasztja azt alá, hogy államtitkár úrnak helyes lenne az álláspontja. Különösen akkor nem, ha erről a pulpitusról itt előttünk még miniszter úr szájából is elhangzott az a lehetőség, hogy ez az év recesszióba süllyedhet, és ha a gazdasági kilátásaink ilyenek - itt, ezen a pulpituson -, az hozhatja magával azt, hogy olyan változások történhetnek a gazdaságban és annak hatásaként a költségvetésre vonatkozóan, amelyek mindenképpen egy különösen más helyzetet jelentenek. Éppen ezért indokoltabb lett volna erre vonatkozóan ősszel igenis a 2021. évi nyilvános elszámolás után folytatni a költségvetés 2023. évi megalkotásával. Már csak azért is - ez a második részéhez tartozik -, mert 2021-et, ahogy mondja államtitkár úr, már látja. Igen, láthatjuk ezeket a számokat, de nincs róla parlamenti döntés. Önök azt feltételezik, és ez a vitánknak az egyik fontos eleme, hogy ezt a parlament majd úgyis biztosan megszavazza. Ez az a hatalmi visszaélés, amivel önök a parlament ellenőrző funkcióját gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják, és igenis ez az egyik nagyon fontos probléma, hiszen önöknek nem számít, nem fontos önöknek, hogy akár ellenzéki oldalról vagy akár kormánypárti oldalról érheti önöket olyan kritika, hogy az a költekezés, amit önök korábban csináltak, helyes-e, különösen akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank jelentésében azt kell olvasnom - ebben a tanulmányban, amelyet ők közzétettek -, hogy 11 000 milliárd forinttal járultak hozzá a válságkezeléshez. Ugye, itt még akkor vélhetően