Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

296 De hasonlóképpen látható, hogy az önök rendkívül elhibázott politikai döntései nyomán veszélybe kerültek a magyar embereknek meg járó uniós források. Én azt gondolom, hogy önök hoztak döntéseket, a döntéseiknek a súlyával, következményeivel pontosan tisztában voltak, de ha nem is lettek volna vele tisztában, mi itt az elmúlt években erre felhívtuk a figyelmet. Most jól láthatóan ezen elhibázott, hibás és a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes döntések miatt még európai uniós forrásokat is elveszíthetünk, hát, ez is egy brutális megszorító politika, tisztelt államtitkár úr. Azt szintén nem tudom másként, mint megszorításként értelmezni, hogy jól láthatóan egyre többet akar magára költeni a kormányzat, egyre többet akar magára költeni a politika, a másik oldalról pedig nemhogy a válság által kialakított gazdasági helyzetet, nemhogy az inflációt tekintik, de még a normál körülmények között elvárható béremeléseket sem adják meg - jellemzően a közszférában -, és ez már bizonyos ágazatokban az összeomlás felé vezet minket. Ez is egy megszorító politika, tisztelt államtitkár úr, amikor a politika magára költ, amikor miniszteri, államtitkári fizetésemelések vannak, szimbolikus ugyan, de amikor a miniszterelnök fizetését megduplázzák, és a legalapvetőbb és legszükségesebb béremeléseket sem érvényesítik a közszférában, és egyébként a bérekkel kapcsolatban amilyen döntések megszülettek, azok még jelképesnek sem tekinthetők nagyon-nagyon sok ágazatban. Tehát ezzel kell szembenézni, tisztelt államtitkár úr, és azzal, hogy vannak olyan alapvető rendszerproblémák Magyarországon, amelyeknek a megoldására önök egyszerűen vagy nem állnak készen, nem képesek rá, vagy úgy gondolják, hogy nem kell vele foglalkozni, mert talán még néhány évig elfedhető ezeknek a hatása. Márpedig ez nem így van, és ezzel kapcsolatban jó néhány konkrét példát szeretnék a jelenlegi, a mostani felszólalásomban említeni, tisztelt államtitkár úr. A múlt évben is, az azt megelőző évben is meg az előtt is mindig felhívtam a figyelmet az egyik legsúlyosabb rendszerproblémára, ami a víziközmű-ágazatot érinti. Tisztelt államtitkár úr, ön az elmúlt években, az elmúlt költségvetési viták során nem tudta cáfolni, és ahogy én láttam, nem is kívánta cáfolni, hogy ez egy rendkívül fontos és problémákkal sújtott terület, de a megoldás továbbra sincs bent a költségvetésben. Tehát továbbra is az a helyzet, hogy a legfontosabb közszolgáltatás, tehát az egészséges ivóvízzel való ellátás biztosítása, illetve a szennyvízelvezetés, a szennyvíz összegyűjtése, a szennyvíz elvezetése és a szennyvíz tisztításával kapcsolatos ágazat, a víziközmű-ágazat az összeomlás szélére került, és önök nemhogy ezen a helyzeten javítottak volna az elmúlt időszakban, hanem egyre inkább mélyül ez a probléma. Mondhatjuk, hogy ezzel gyakorlatilag felélik a jövőt, hiszen elszennyeződnek a vízbázisok, egyre több helyen van vízminőségi probléma, egyre nagyobb vízrendszerek mennek tönkre, és ha ezt a problémát kezelni akarjuk a jövőben, az hatványozottan egyre több pénzbe fog kerülni, tisztelt államtitkár úr, és ha megnézzük a jelenlegi költségvetés tervezetét, akkor szinte mondhatjuk, hogy nyomokban sem tartalmaz erre a rendkívül fontos és egyébként még a miniszterelnök által is elismerten fontos problémára megoldást. S akkor beszéljünk arról, hogy mi lesz ennek a következménye, tisztelt államtitkár úr, ha önök ezzel a politikával mennek tovább. Az lesz a következménye csak ebben a szektorban, hogy össze fog omlani az ivóvízellátás Magyarországon. Én azt gondolom, hogy minden ember, bármelyik városban él vagy kisebb településen, tapasztalhatja, hogy egyre több helyen van csőtörés, egyre több helyen van probléma a vízminőséggel, egyre több helyen akadozik esetleg a vízellátás, egyre nagyobb egyébként az aránya az elfolyt ivóvíznek, és mondhatjuk, hogy exponenciálisan növekszik a problémák halmaza. (15.10) Ennek a politikának, ennek a költségvetésnek a következménye az lesz, államtitkár úr, hogy tönkre fognak menni a vízbázisok, és ez helyrehozhatatlan károkat fog okozni a magyar embereknek, a magyar nemzetnek és Magyarországnak. A kiadások a jövőben, hogy mire végre lesz egy olyan kormány, amely elkezd ezzel a problémával szembenézni, beláthatatlan mértékben növekedni fognak, tisztelt államtitkár úr. Én azért mondom ilyen részletesen ezt a problémát, mert azt gondolom, hogy ez nem pártpolitikai kérdés, ez egy viszonylag egzakt módon megfogható és számok nyelvén leírható probléma. Azt is látjuk, hogy mennyi pénzt szánnak a probléma megoldására. Várom államtitkár úr szakmai jellegű, nem politikai, szakmai jellegű válaszát, hogy hogyan kívánják ezt kezelni. Ugye, látható, hogy a költségvetés tervezetében van az állami tulajdonú víziközművagyonon végzett értéknövelő beruházások megtérítésére egy 3 milliárd forintos terv. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha megnézzük a különböző önkormányzati szövetségek vagy szakmai szervezetek becsléseit, akkor látható, hogy középtávon - most itt a 15 éves távlatban gondolkodom, ami gördülő fejlesztési terveknek a határideje vagy ezeknek a tervezési ideje - 1500 és 3000 milliárd forint közé teszik a jelenleg tervezhető forrásokon felül hiányzó összeget. Tehát ennyi hiányzik, nem ennyire lesz szükség, ennyi hiányzik, hogy a karbantartás és pótlási munkákat el lehessen végezni. Körülbelül másfél-két éve kérdeztem miniszterelnök urat, aki elismerte ezt a problémát, és arról kezdett beszélni, hogy majd a következő időszakból, illetve az újjáépítési forrásokból, az európai uniós keretekből valóban ezermilliárdos nagyságrendet csoportosítanak erre. Hát, hol a megoldás, tisztelt államtitkár úr? Én csak egy példát mondok, ugye, már nem aktuális kérdés a vadászati kiállítás, de önök hússzor több pénzt költöttek el az elmúlt „nagy sikerű” vadászati kiállításra, mint egy teljes év alatt az állami víziközműszektorban erre a karbantartási és fejlesztési munkára. És akkor hol vannak még, államtitkár úr, az önkormányzati, dominánsan