Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - NAGY CSABA (Fidesz):

293 legelemibb szinteken is, aminek egyik kiváló szervezeti és gyakorlati példája az áldozatsegítő központok munkája. De kik azok az áldozatok? Kik fordulhatnak az áldozatsegítő központokhoz? A jogi definíció szerint áldozatnak minősül, tehát segítséget kaphat, aki Magyarország területén bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés sértettjévé vált, vagy aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el. Bárki bármikor, önhibáján kívül áldozattá válhat. Sajnos még most is előfordul, hogy időseket meglopnak, gyermekekkel, nőkkel szemben erőszakos cselekményeket követnek el. Ha valaki közvetlenül vagy közvetetten, például tanúként vagy családtagján keresztül kapcsolatba kerül valamilyen bűncselekménnyel, értelemszerűen fel kell dolgoznia ennek hatását. Normális emberi reakció, ha fizikai vagy lelki problémák jelentkeznek, emellett anyagi nehézségek is felléphetnek. Ezen a területen nyújt támogatást a hazai áldozatsegítő rendszer, valamint számos olyan preventív feladatot is ellát, amely az áldozattá válás megelőzését szolgálja. Az áldozatsegítés körébe sorolhatók egyebek mellett a lopás, a rablás, a csalás, az emberkereskedelem sértettjei, a különböző erőszak, különös tekintettel a családi és a kapcsolati erőszak sértettjei, beleértve a fizikai és lelki bántalmazást is, továbbá a szexuális visszaélés, a kerítés, a gyermekprostitúció, a zaklatás sértettjei, valamint mindezek elszenvedőinek hozzátartozói. (14.50) Számukra minden lehetőséget meg kell adni, amelyek az áldozatsegítő központok keretein belül elérhetők. Ezeket a segítségnyújtó szolgáltatásokat igénybe veheti az EU bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára, vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki a jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált. Az áldozatsegítés jogi következményét és környezetét a bűncselekmények áldozatainak segítéséről, az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapja határozza meg. 2006-tól kezdtek meg megyei szinten működni az akkori áldozatsegítő szolgálatok. A jelenlegi szervezeti struktúra alapjai 2011-ben kezdtek el működni. A kormányhivatalokban működtek ezek az alapos kiegészítéssel elindított szolgáltatások, ha ezt lehet szolgáltatásnak nevezni. 2011 februárjától működik a zöldszám, az áldozatsegítő vonal. Ugyancsak ebben az évben Magyarország hat hónapra átvette az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, s ez idő alatt prioritásként kezelte az áldozatsegítés területét és az ezt érintő európai uniós jogalkotást. 2012 áprilisától a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény módosítása következtében a tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára is hozzáférhetővé vált az állami támogatási rendszer. A jelenlegi struktúra számára a valódi áttörés 2017-ben következett be, amikor a kormány határozatban döntött arról, hogy az igazságügyért felelős miniszter feladata az állami áldozatsegítés hatékonyabb rendszerének létrehozása. Az Igazságügyi Minisztérium az áldozatsegítő stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően megkezdte az áldozatsegítő központok hálózatának kialakítását. Magyarországon az áldozatok segítése az elmúlt tíz évben sokat javult, a kormány elkötelezett a hathatós segítség megadására. Kiemelt kormányzati célként megfogalmazódott, hogy az áldozatsegítő rendszer minél közelebb kerüljön a bajbajutottakhoz, így a fővárosi és megyei kormányhivatalokban elérhető áldozatsegítő szolgálatok mellett több nagyvárosban kerültek kialakításra áldozatsegítő központok. Az első ilyen budapesti központ 2017 júniusában nyitotta meg kapuit a bűncselekmények áldozatai előtt. Ezt követte a miskolci, a szombathelyi központ 2018-ban, a pécsi 2020. június 29-én, a szegedi és a kecskeméti 2020 decemberében, a veszprémi és a szolnoki 2021-ben, a legutóbb átadott ilyen központ pedig Siófokon van. 2020-ban a kormányzat meghirdette hazánkban az áldozatsegítés évét. Ennek keretében az Igazságügyi Minisztérium megduplázta az áldozatsegítő központok számát. A kormány folyamatosan bővíti a hálózatot, melynek legfontosabb mérföldköve, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen fogadni tudják majd a bűncselekmény következtében áldozattá vált segítségkérő, tájékozódó ügyfeleket. Jelenleg Magyarországon 11 áldozatsegítő központ működik Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Szolnokon, Szombathelyen, Veszprémben, Debrecenben, Egerben és Nyíregyházán, továbbá három áldozatsegítő pont Salgótarjánban, Érden és Siófokon. A 2023. évi költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy a jövő évben további három központ nyíljon meg. Az áldozatsegítő központok létrehozásának célja az volt, hogy a hivatali bürokratikus környezettől eltérő, nyugodtabb, bizalmasabb, emberbaráti légkörben személyre szabott támogatási formákkal történjen a segítségnyújtás a bűncselekmények áldozatainak. Az áldozatsegítés kulcsa, hogy eljutunk-e a bajba jutott emberekhez, nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter asszony. Számos olyan ingyenes szolgáltatás elérhető itt, amelyek egy sérelem, bántalmazás után a legalapvetőbb és legfontosabb segítséget jelentik az elszenvedő sértettek számára. Elsősorban személyre szabott és a helyzethez illeszkedő teljes körű tájékoztatást, továbbá érzelmi segítséget kaphatnak az áldozat igénye szerinti pszichológus szakember közreműködésével a külön erre a célra kialakított biztonságot adó patrónusszobában. A helyzetértékelés után a megfelelő problémamegoldó szervhez történő