Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):

290 vállalkozásainknak okosan választani 2023-ban. Zemplén térsége és Abaúj térsége, valamint településszerkezete és gazdasági helyzete miatt is az elsők között van, amely, úgy érzem, hogy számíthat ezekre a forrásokra. Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, remélem, hogy a már megindult, látható fejlesztések a jövőben felgyorsulnak, és ezzel is a térség gazdasági fejlődését erősítik. Tisztelt Képviselőtársaim! A befejezés előtt végül kérem, engedjék meg, hogy egy fontos uniós vonatkozású kérdést is megemlítsek. 2023. július 1-jével új európai uniós elnökségi trojka veszi kezdetét: Spanyolország, Belgium, Magyarország. Jól tudjuk azt, hogy az elnöki poszt mindig nagy felelősséggel jár, és nagyon komolyan kell felkészülni, nemcsak humán erőforrásokban, hanem anyagi háttér biztosításával is. Hazánk az elnökséget majd 2024 nyarán veszi át, de fontosnak tartom, hogy már a jövő évben az elnökséghez szükséges szervezési, személyi és infrastrukturális fejlesztésekre is elegendő forrás álljon rendelkezésre. Végül szeretném megköszönni a költségvetés összeállításában Banai államtitkár úrnak a munkáját. Fontos, hogy ne csak a központ, tehát Budapest, hanem a térség, közöttük Abaúj és Zemplén is kivegye a részét abból a fejlesztésből, ami előttünk áll. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Párbeszéd képviselőcsoportjából Mellár Tamás képviselő úr következik felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Csak röviden próbálok néhány dologra reflektálni a költségvetés kapcsán. Az első a növekedési ütemmel kapcsolatos. Itt többször elhangzott már, hogy 4,1 százalékos növekedési ütemmel számol a kormányzat a jövő esztendőre. (14.30) Ezt a Költségvetési Tanács túlzottan optimistának tartotta, és mondta, hogy több dologtól függ: függ attól, hogy a járványhelyzet hogy fog változni, illetve a háború, valamint a külkermérleg. Azt gondolom egyébként, hogy van ennél egy fontosabb elem, mégpedig az, hogy mennyi külső forrást lehet bevonni. Ugyanis a magyar gazdaságban az figyelhető meg az elmúlt esztendőben, hogy a gazdasági növekedés attól függ, hogy mennyi külső forrást lehet bevonni. Ez önmagában nem volt baj az elmúlt években, mert lehetett megfelelő mennyiségű európai uniós forrást bevonni, most azonban attól tartok, hogy ez nem fog sikerülni, és ha a kormányzat ragaszkodni fog a 4,1 százalékos gazdasági növekedéshez, akkor bizony újabb hitelfelvételekre kerül majd sor, és az adósság egyre inkább növekedni fog. Tehát azzal kell majd kalkulálni, hogy egyre nagyobb lesz az adósság/GDP hányados. A másik fontos kérdés - és nagyon örülök, hogy Banai államtitkár úr visszajött, mert ő több alkalommal is visszatért erre a dologra -, hogy ebben a költségvetésben ugyan van jelentős kiadáscsökkentés, ugyan van benne megszorítás, de olyan megszorítás van, hogy ez a lakosságot egyáltalán nem érinti semmilyen módon, semmilyen mértékben. Nekem kicsit a csodarabbi esete ugrott be. Ismeretes, hogy a csodarabbinak szombaton el kellett valahova menni, és azt mondta, hogy sábát van tőlem balra, tőlem jobbra, de ott, azon az úton, ahol én megyek, ott nincsen sábát, ott lehet menni. Vagyis hogy mindenfajta visszafogás lehetséges, és lesz is majd, hiszen ezt is megállapította a Költségvetési Tanács is, hogy bizony a kiigazító program nagy többsége, 60 százaléka kiadáscsökkentés lesz, de ez nem fogja érinteni a magyar háztartásokat, a magyar embereket. Nos, azért nézzük egy kicsit meg makrogazdasági szempontból, hogy hogyan néz ki ez a történet: a GDP-nek van egy jövedelmi oldalú fölosztása, amelyikben a történet úgy néz ki, hogy jövedelemoldalról vannak a bérek, és vannak a profitok. Ha önök a profitra vetnek ki adót, nagyon helyesen teszik azt, de azzal számolni kell, hogy végső soron ki fogja fizetni ezt a profitadót. A közgazdaságtan ismeri azt, hogy ilyen esetben azt kell megnézni, hogy vajon a kereslet vagy a kínálat rugalmassága, árrugalmassága nagyobb-e. Mert az, hogy végső soron ki fizeti az adót, az attól függ, hogy melyik tényező kevésbé rugalmas, és mindig a kevésbé rugalmas fogja fizetni a több adót. Tehát ha a lakosság oldalán, ha a keresleti oldalon van rugalmatlanság, akkor bizony az fogja fizetni. De természetesen persze egyezzünk ki azzal, hogy nem tudják, hogy a nagy cégek nem fogják tudni áthárítani az adó-, a többletadó-kivetést. De ebben az esetben mi fog történni? Ebben az esetben az fog történni, hogy ha csökken a profitráta, akkor nyilvánvalóan csökkenni fog a cégek gazdasági aktivitása, hiszen ők profitorientáltak. Ezt egyébként önök is nagyon jól tudják, hiszen ha nem tudnák, akkor kivetettek volna adókat például a német autógyárakra, de mégsem vetettek ki rá, sőt nagyon gyorsan elfogadtatták itt a parlamenttel a globális minimumadó elutálását, mert pontosan tudják azt, hogy ha 9 százalék helyett 15 százalékot kellene kivetni a külföldi cégekre adóként, akkor lehet, hogy néhány cég elmenne. Tehát amikor önök arról beszélnek, hogy a beruházásokra vetünk ki adót, akkor sajnos azzal is számolniuk kell, hogy ez bizony a gazdasági tevékenységek csökkenéséhez vezet. Az pedig, ha a gazdasági tevékenységek csökkennek, nyilvánvalóan csökkenteni fogja a GDP-t, és csökkenteni fogja a kiáramló béreket is. Azt gondolom, ez eléggé egyértelmű. A másik oldalról, ha megnézzük a történetet, keresleti oldalról: keresleti oldalról a GDP úgy néz ki, hogy fogyasztás és beruházás. Önök a fogyasztást nem akarják korlátozni, nyilvánvalóan csak a beruházásokat. No de, ha a beruházások csökkennek, akkor - ugye, a beruházások az aggregált kereslet részét képezik - csökken az aggregált kereslet, ha csökken az aggregált kereslet, akkor csökken a GDP, de ha csökken a GDP, akkor