Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK:

287 problémáit hivatott önök előtt bemutatni, és mindezt hitelesen, hiszen én is egy vagyok közülük. Sajnos, teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy ez a költségvetés jobbára nem a magyar emberek meghatározó részére lett szabva. A rendszerváltásnak hazudott módszerváltás után mindenki jobbat várt, de rájöttek, hogy csak az irány változott, a szerelvény maradt a régi. Sőt, sokan nosztalgiával gondolnak vissza a nyolcvanas évek életszínvonalára, arra az időszakra, amikor még Magyarország nem jobban teljesített, hanem jobban élt. Azzal engem végképp nem lehet vádolni, hogy a szocialista érát siratnám vissza, csupán azt siratom, hogy az elmúlt több mint három évtizedben Magyarország hátra ment, nem előre, a kormánypropagandával szemben az emberek megelégedését és életszínvonalát tekintve. Most pedig egy újabb fordulóponthoz érkezett a világ és így hazánk is, hiszen láthatjuk, hogy az új kihívásokra új válaszokat kell adnunk, hogy a gondterhes időket vészterhes idők váltják fel. Ilyen időben, amikor krízis krízis hátán, a ragályok korában, a spekulánsok által kieszközölt újabb világválság előterében, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború dúl, akkor a magyar állam, a magyar kormány és az Országgyűlés feladata, hogy a magyar emberek biztonságát és jólétét szavatolni tudja. Várni lehet, de nem érdemes, sem az Unióra, sem másra.A megoldást csak magunktól várhatjuk. Ez a helyzet rá kell hogy ébresszen mindannyiunkat, hogy milyen sebezhetők, milyen kiszolgáltatottak vagyunk. Az első lépés az kell hogy legyen, hogy ezt a számunkra eddig is egyértelmű függőségi viszonyt megszüntessük, hogy kiemelten fontos szerepet kapjon a nemzetgazdaságunk megerősítése, hogy a magyar gazdaságot saját lábra állítsuk, a magyar agráriumot önállóvá, önfenntartóvá tegyük, hogy ne szoruljunk mezőgazdasági termékek behozatalára se nyersanyag, se feldolgozott áru formájában, hogy az energiaszektort is úgy alakítsuk át, hogy az a lehető legnagyobb mértékben fedezze és biztosítsa a hazai felhasználók teljes ellátását. Tagadhatatlan, hogy próbálkozások voltak, de ezek helyett mára valós megoldásokra van szükség. Az alapvető élelmiszerek megtermelése, a mezőgazdaság, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése, a feldolgozóipar újraindítása, a hazai munkaerő biztos foglalkoztatása, a nemzeti ellátólánc függetlenítése, az önfenntartás az, ami a jó irány számunkra. Arra kell törekednünk, hogy a források a magyar embereket segítsék a külföldi multik helyett, hogy a meghozott intézkedések következtében az adófizetőknél minél több pénz maradjon. Azokról az emberekről van ugyanis szó, akik hazánk sorsát mindennap a vállukon viselik, akikről kell hogy szóljon ez a költségvetés is. Annak ellenére, hogy rekordmagas inflációval állunk szemben, a kormány rengeteg felesleges vagy csökkenthető kiadást halmozott fel ebben a költségvetésben. Olyan bődületesen nagy számokat látunk helyenként, mint például a KSH esetében, ahol a rendszer jó működését alátámasztó adatok születnek, és ennek megvan a kézzelfogható haszna is, hiszen éves szinten a személyi juttatásokra 13 milliárd forint van előirányozva. A Magyar Tudományos Akadémiánál szintén személyi juttatásokra 8 milliárd forint jut, és ugyanebből kell megoldaniuk a dologi kiadásaikat is. Ebből kell szűkösködniük, miközben nyíltan magyarellenes román sovinisztáknak sem átalkodnak hálálkodni. Amíg valahol számolatlanul ömlik a pénz, addig az egész ország főállású anyáinak a mindenkori öregségi nyugdíj összege jut, ami szégyenletesen 28 500 forint napjainkban is, és ez összesen is csak 5,6 milliárd forint, a legszebb és a legfontosabb nemzetépítő hivatásért cserébe. (14.10) Oltóanyaggyárra 18 milliárd forint jutott a költségvetésben, amikor elméletileg már kilábaltunk a járványból, a járványkezelésre pedig még mindig sikerült 7 milliárd forintot félretenni, amelyből bőven lehetett volna finanszírozni az egyébként alulfinanszírozott egészségügyet is, de rendkívüli kormányzati intézkedések keretén belül 170 milliárd forint lett elköltve, amely jórészt a veszélyhelyzettel hozható összefüggésbe. (Gelencsér Attila elfoglalja a jegyzői széket.) Vagy akár említhetném a rendvédelmet, de sajnos ők nem bizonyultak létfontosságúnak a magyar állam szemében, ahogy a tanárok sem. Továbbá nem mehetünk el szótlanul a multik kiemelt támogatása és a tech cégek gazdagodása mellett sem. Korábbi javaslatunk, amelyet önök sajnos csak részben vettek át, s mi járványszolidaritási adónak neveztünk el és hoztunk a köztudatba, melynek elsődleges célja az volt, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a multikat, a járvány ideje alatt szokatlanul nagy bevételre szert tett cégeket, cégcsoportokat adóztassuk meg, mindezt törvénybe foglaltan, s biztosítva azt, hogy a megadóztatottak az adófizetőkre saját terheiket ne róhassák át, hanem fizessék meg ezt abból az extraprofitból, amire szert tettek az elmúlt időszakban a koronavírus vámszedőiként. Ilyen időkben támogatja a kormány például az Audit - előbb is hallhattuk - 8,5 milliárd forinttal, akik köztudottan külföldre viszik a pénzt, és csak 2020-ig 1800 milliárd forintot lapátoltak ki az országból, ami több mint a háromszorosa az itthon egy év alatt a rendre és közbiztonságra szánt összegnek, amely a tavalyihoz képest is sajnos jelentősen csökkent. Hasonszőrű cég az SK Battery, amely 138 milliárd forint gigatámogatást nyert el, vagy a Samsung, amely 33 milliárdos állami pénzt élvez, ahelyett, hogy a magyar vállalkozásokra fordította volna a kormány ezeket az irdatlan összegeket, vagy az önkormányzatokra összpontosított volna, akik nemhogy tartalékkal nem