Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Harangozó Tamásnak az MSZP képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő úr. - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):

281 Megszokott már, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság minden évet valamilyen tematika alapján visz. A 2022. évet úgy jelölték meg, hogy a cselekvő nemzet éve. Sajnálatos, hogy a pandémia után már az év második hónapjában ez az elköteleződés egészen új tartalommal egészült ki. Az orosz-ukrán háború kirobbanásával a cselekvő nemzet tematikája egy új szintre emelkedett, és Magyarországon elindult az eddigi legnagyobb humanitárius segélyakció, mindez a háború elszenvedőinek megsegítésére. A 2023. évi költségvetés tervezete tartalmazza a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyar közösség intézményeinek, szervezeteinek a működését, illetve tevékenységükhöz a szükséges forrásokat. Ezek az intézmények és szervezetek a jelenlegi háborús helyzetben az alapfeladatukon túl humanitárius feladatot is ellátnak a Kárpátaljára érkezett ukrajnai menekültek elszállásolásában, étkeztetésében, illetve egyéb formában történő támogatásában. Szeretném megosztani önökkel azt, hogy elindult egy kárpátaljai szociális programcsomag: 15 ezer pályázó mintegy 2,5 milliárd forint értékben kapott támogatást; elindult a történelmi egyházak, lelkészek, hitoktatók támogatása Kárpátalján; nagy feladat előttünk nyáron a közoktatás újraindítása Kárpátalján; és támogatjuk a kárpátaljai határ menti önkormányzatok társulását is; illetve egy szociáliskártya-rendszer kiépítésén dolgozunk, segélycsomagok eljuttatásán. Továbbra is célunk tehát, hogy a külhoni magyar közösségek ebben a nehéz helyzetben is tovább fejlődjenek és erősödjenek. Sem a pandémia idején, sem most, az orosz-ukrán háború okozta nehézségek idején sem csökkentjük a határon túli magyarság támogatását. 2010 óta tízszeresére növeltük a nemzetpolitikai célú összkormányzati források összegét, mára ez meghaladja a 100 milliárd forintot is. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy államnak az egyik legfontosabb célja, feladata, küldetése az, hogy a nemzet megmaradjon, a nemzet megmaradjon az anyaországban, az elszakított országrészekben és a diaszpórában. Ez a költségvetés anyagilag a következő, a 2023. esztendőben is hozzájárul a nemzet megmaradásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Harangozó Tamásnak az MSZP képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő úr. DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megszokhatták már az elmúlt években, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként, alelnökeként a költségvetési vitában elsősorban ezt a két területet érintően, a honvédelem és a belügy területének a költségvetési tervezéséhez szoktam hozzászólni, és ezt most is így teszem. Nyilván szokták mondani, hogy a kritika akkor erősebb vagy akkor hitelesebb, ha az ember a jót is elismeri, és utána szól arról vagy eközben szól arról is, hogy mi nem stimmel, mi nincsen rendben. Ez a terület pont ezt a kettősséget viseli magán, hiszen a magyar kormány kommunikációjában is, szinte propagandisztikus kommunikációjában is az orosz-ukrán háború következményeinek a mérséklése az egyik legfontosabb üzenet, a magyar emberek biztonsága, békéje, és ha az ember megnézi a jövő évi költségvetés ezen fejezeteit, akkor legalábbis a belügyi területen, a rendvédelem területén, Magyarország belbiztonsága tekintetében ezek üres szavak maradnak; semmilyen módon nem találkoznak azzal a politikai szándékkal, vélt vagy valós szándékkal, amit a kormány folyamatosan hangoztat. Ez nemcsak arról szól, hogy egyébként a költségvetésből megadott pénzügyi támogatás összértékében sem fedezi például az infláció jelenlegi mértékét vagy azt a csökkenést, amit az infláció okoz, hanem arról van szó, hogy évek óta mind a szakszervezetek, az érintettek... - az érintettek egyébként konkrétan a lábukkal üzenik, hogy mekkora baj van, a rendőrségen, a tűzoltóságon, a büntetés-végrehajtásnál, azzal, hogy leszerelnek, azzal, hogy elhagyják a pályát, azzal, hogy egy élethivatást hagynak ott akár egy külföldi mosogató állásért, akár Magyarországon belül bármilyen más munkáért. Egyszerűen tarthatatlan ezen a területen főleg a végrehajtó állomány fizetése évek óta, és ezen sem javít a jövő évi költségvetés, mintha tudomást se venne a kormány arról, hogy mekkora a baj. S hogy mekkora a baj? Azt tudjuk, hogy június 1-je óta, a covidos veszélyhelyzet elmúltával a leszerelési tilalom megszűnt ezen a területen, és bár az Országgyűlés tekintélyéről, legalábbis a fideszes képviselők, illetve a kormánytagok által gyakorolt tekintélyéről sokat elmond, hogy itt, a Parlament falai között egyszerűen nem lehet megtudni például azt, hogy hányan kívántak leszerelni az első napokban, hetekben... - hiszen miniszterelnök úr politikai igazgatója az azonnali kérdésemre minden másról beszélt, de erről nem. Nem tudom, hogy azért nem, mert fogalma nincsen róla, vagy egyszerűen csak kellemetlen dolgokról nem hajlandók a Házban beszélni. De azóta, legalábbis a sajtó, részinformációkhoz jutott a kormánytól, és azt tudjuk, hogy az első néhány napban 300 rendőr adta be csak a rendőrségen a leszerelési kérelmét. Az azóta eltelt napokban-hetekben nyilvánvalóan ez a szám tovább növekedett. És amikor azt mondom, hogy a probléma nagyon nagy, akkor csak szeretném önöket emlékeztetni, hogy Budapesten van olyan kerület, ahol maga a polgármester jelentette be, hogy hiába szeretnének pluszpénzt adni a közterületi járőrözésre, hogy az önkormányzat saját, közbiztonsággal foglalkozó munkatársai a rendőrökkel közös járőrözésben erősítsék a kerület biztonságát, egyszerűen a rendőrség nem tudja kiállítani a rendőrt a járőrözéshez sem. (13.30)