Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
261 vállalkozási beruházás valósult meg, és annyi állami beruházás valósult meg, hogy az összkereslet a kínálatot számos esetben meghaladta - egyszerűen fogalmazok: nehéz találni kőművest -, az árak mentek fölfelé. Azzal, hogy az állam úgymond magán is spórol, és állami beruházásokat később valósít meg, az igenis takarékossági intézkedés, olyan, ami meggyőződésünk szerint a gazdasági növekedést nem veti vissza, viszont, mondjuk, az építőiparban remélhetőleg az árak emelkedését akadályozza meg, ezzel hozzájárul az inflációhoz. Tehát kérem, hogy az intézkedéseket ebből a szemszögből is nézzük: a költségvetésre is figyelnünk kell, az inflációra is figyelnünk kell, úgy, hogy mellette a gazdaság növekedését fenntartjuk egy magasabb szinten. A béreket említettem, ez a harmadik pont. A képviselő asszony mondta, hogy pedagógusok, egészségügyi, szociális dolgozók bérét kellene emelni. Örülök, hogy ezeket a területeket mondta, mert pont olyan ágazatokat említett, ahol az idei évben is volt béremelés. Vagy a képviselő asszony megszorításokat említ. Tudjuk, hogy akkor voltak megszorítások korábban, amikor gazdasági visszaesés volt, és az adott kormányzat megszorításokkal reagált. 2020-ban, amikor világgazdasági szinten dupla akkora volt a visszaesés, mint a 2008-2009-es válságnál, például a pedagógusoknak vagy az egészségügyi dolgozóknak a bére emelkedett; 2022-ben is. És az önök előtt lévő törvényjavaslat a háború okozta nehézségek mellett is arra koncentrál, hogy minden területen a bérek megmaradjanak, és azon dolgozunk, hogy az egészségügyben például az orvosok béremelése folytatódhasson, és abban bízom, hogy lesz lehetőség a pedagógusok béremelésére is. (Szabó Rebeka: Ápolók!) A negyedik pont... (Szabó Rebeka: Ápolók!) Hallom, képviselő asszony. Kérem, hogy nézze meg, az ápolók fizetése hogyan emelkedett 2020-ban, az azt követő időszakban és az előtt, és 2010-hez képest, a kumulált inflációhoz képest sokszoros a növekedés. Most fejből mondom, az egészségügyi ágazat összbéremelése 2010-től, az összes bértömeg 300 százalékkal nőtt. A kumulált infláció bőven 50 százalék alatt van. A következő pont, a negyedik pont, amire reagálnék: az energiahatékonyság, környezetvédelem. A célokkal egyetértünk, képviselő asszony, nem kérdés, de ha ön fontosnak tartja az energiahatékonyságot és a környezet védelmét, akkor szerintem érdemes most Európába kitekinteni. (11.10) Ugye, Németországot sokszor példaként említették az energiahatékonysági beruházások, a megújuló energia használata kapcsán. A legújabb hírek azok, hogy széntüzelésű erőművek álltak szolgálatba, atomerőművek álltak le. Felhívom a figyelmet arra, hogy Paks II. beállásának köszönhetően éves szinten 17 millió tonna szén-dioxidkibocsátás válna elkerülhetővé. Felhívom arra a figyelmet, hogy most, amikor látjuk, hogy a háború kapcsán a gáz- és olajár hogyan emelkedik, akkor külön jelentősége van annak, hogy olcsó és meggyőződésünk szerint szén-dioxid-kibocsátást csökkentő atomenergia-beruházás valósulhasson meg. Tehát ha egyaránt fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és azt, hogy olcsó energia álljon rendelkezésre a vállalkozások és a lakosok számára, akkor szerintem a Paksi Atomerőmű projektjének támogatása egy ilyen cél, egy ilyen támogatandó, az energiahatékonyságot, a környezet védelmét segítő cél. Természetesen abban egyetértek képviselő asszonnyal, hogy az energiahatékonyságra törekednünk kell. Én abban bízom, és abban kérem az ellenzéki képviselők segítségét is, hogy mindazok az európai uniós források elérhetők legyenek Magyarország számára, amelyek a 2021-2027-es uniós ciklusból rendelkezésre állnak. A helyreállítási eszköznek több mint a 30 százalékát energetikai projektekre, energiahatékonyság-javításra szeretnénk felhasználni. Közös érdekünk mindnyájunknak, hogy ezek a sokszor említett uniós források, amelyekről a Tanács és a Parlament már egyszer döntött, ténylegesen Magyarország rendelkezésére álljanak. Az utolsó pont az önkormányzatok kivéreztetése. Én azért nem hívnám kivéreztetésnek azt a helyzetet, amikor - kétségtelenül a Covid számos önkormányzatnak komoly feladatot jelentett, köszönet minden önkormányzatnak, aki elfogadta azokat a lépéseket, amelyek a közös teherviselésről szóltak - összességében az önkormányzatok állampapír- és kereskedelmi banki pénzeszközállománya a 2020. év végi 1048 milliárd forinthoz képest 2021 végére közel 10 százalékkal, 1148 milliárd forintra nőtt, és 2022 első negyedévében a befolyó helyi adóbevételek révén ez 1332 milliárd forintra növekedett. Ez 2021 első negyedévéhez képest 208 milliárd forintos növekedés. Ez az állampapír- és kereskedelmi banki állomány, ebben nincs benne a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákon lévő európai uniós és állami fejlesztési forrás. Tehát az önkormányzatok saját beszámolói alapján én a kivéreztetés szót egyszerűen nem tudom értelmezni. Az pedig pláne furcsa, hogy amikor szolidaritásról van szó, a baloldalon sajátos módon az önkormányzati adóerő-különbségek közötti szolidaritást sokszor támadják. A jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban képlet szerint a tehetősebb, jobb módú önkormányzatoknak be kell fizetni egy összeget, amely az önkormányzati fejezetbe érkezik meg, és amelyből az önkormányzatok feladatait finanszírozzuk. (Szabó Rebeka közbeszól.) Hallom az ellenzéki vezetésű önkormányzatról a közbeszólást. Engedjenek meg akkor konkrét számokat, amelyek néhány önkormányzat egy főre jutó szolidaritási hozzájárulását mutatják: Budapest tekintetében ez 21 459 forint, Győr város tekintetében 65 406 forint, Székesfehérvár 56 534 forint. Sorolhatnám végig a számokat, de az állításom az, hogy van egy képlet, amely az adott önkormányzat gazdasági lehetőségei szerint határozza meg, hogy kik azok, akik más önkormányzatok, szegényebb önkormányzatok feladataihoz hozzá kell hogy járuljanak.
