Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):

255 Az államnak, mint tudjuk, vannak klasszikus feladatai. A modern államoknak is vannak alapvető feladatai, elsősorban elosztási funkciót gyakorol, allokációs feladatokat is gyakorol, ami azt jelenti, hogy amit a magánszféra nem tud megoldani, nem tud elvégezni, azt az államnak kötelessége teljesíteni, például a közutak rendben tartása, építése, a tudomány segítése, és a többi. Én inkább most itt elsősorban a stabilizációs feladatra hívnám fel a figyelmet, és erre orientálódna a felszólalásom, és ennek a fontosságára, hiszen egy költségvetésben is a stabilitásnak, a kiszámíthatóságnak, amennyire természetesen lehetőségünk van, és emberi tudással ezt fel lehet mérni és el lehet készíteni, ennek a funkciónak ma különösen nagy ereje és jelentősége van, elsősorban a biztonság garantálása, tehát a rend és a biztonság megtartása, megteremtése szempontjából, és ezt létbiztonsági értelemben is értem, tehát a magyar családok szempontjából is kulcsfontosságú. Fontos, hogy a gazdasági növekedés tervezhető legyen, amennyire az állami ösztönző eszközök rendelkezésre állnak, hiszen a gazdasági növekedés ad lehetőséget valamennyi ágazatnak a kiszámítható működéshez, és természetesen az elosztási funkciót is ilyen módon tudja hatékonyan ellátni az állam, munkahelyek teremtése, foglalkoztatás bővítése, s a többi. Az államnak, mint tudjuk, a mai modern államoknak vannak gazdasági eszközei, tehát vannak olyan lehetőségei, gazdaságpolitikai eszközei, amelyekkel tud segíteni a gazdaság működésén és az állami szereplők és a magánszereplők együttműködésében is. Vannak fiskális eszközei, ezek alapvetően költségvetési eszközök, tehát az adók fajtái, mértéke, ezek alapvetően meghatározzák ezen eszköztárat, és van monetáris funkciója, illetve eszköztára is a mindenkori államnak, elsősorban a bankrendszeren keresztül tud a gazdaság szereplőire hatást gyakorolni, van-e pénzkínálat, a kamatlábak mértéke milyen, és a többi. Ezeket is nyilván a Pénzügyminisztérium szakemberei megfontolták, amikor a költségvetést benyújtották a törvényhozó hatalom elé, és amiről ma itt beszélhetünk érdemben. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy zárójeles megjegyzést hadd tegyek, mert lehet egy ilyen filozófiai vita is, hogy az államnak ezek a feladatai megvannak-e, meglesznek-e, vagy pedig sem. Sokan beszéltek az állam elhalásáról, különböző ideológusok, de az biztos, hogy a korai felvilágosodás időszakában, tudjuk a klasszikusokat, Adam Smith vagy David Ricardo, ők úgy fogalmaztak, hogy gyakorlatilag az állam beavatkozása a gazdaságba teljesen szükségtelen. Tehát a piacok teljesen szabad és önszabályozó működését, mindenhatóságát vallották. Nyilván rájöttünk arra, hogy az azért nagy baj lenne, ha az állami feladatrendszer nem terjedne ki arra, hogy a gazdaságot élénkítse, segítse és a gazdaság szereplőit is ösztönözze gazdasági növekedésre, tisztességes versenyre, és a többi. Ha ez így lenne, ha így maradt volna ez a felfogás napjainkban, akkor valószínűleg sokkal kevesebb figyelem irányulhatott volna és irányulna a jelenlegi költségvetésünkben, illetve a jövő évi költségvetésünkben is a családok támogatására, mert a piac nem feltétlenül a családok támogatásán áll, mert nem ez a feladata, hanem a piac egy versenyképes piac, és a gazdálkodó szereplők nyilván profitra törekszenek, némelyek pedig ilyen helyzetben is akár extraprofitra. Ezért is helyes, hogy ez a költségvetés és a kormány pénzügypolitikája, gazdaságpolitikája bizony-bizony azokat a szereplőket, azokat az ágazatokat, ahol extraprofitra tudnak szert tenni, bevonja a közös teherviselésbe, és olyan forrásokat, olyan védelmi alapokat hoz létre, amivel a magyar családok életmódját, életvitelét könnyíti és segíti. Erre utalva találtam egy-két érdekes írást, ez pedig John Wilson írása, aki 1927-ben azt jósolta, hogy 1977-re a család gyakorlatilag megszűnik, kipusztul, kihal, David Cooper pedig 1971-ben írt egy könyvet a család haláláról. Tehát ha hagyná az állam, és nem lenne egyfajta emberközpontú politika és olyan gazdaságpolitika, amely igenis figyelembe veszi a társadalom különböző szereplőit, és ellátási és szociális intézményeket is igyekszik fenntartani, nyilván az egyházak segítségével - kiemelkedő szerepet játszanak ebben a történelmi egyházaink is -, akkor valószínűleg ezek az írások, ezek a tételek igazak lettek volna, igazak lennének, de nagyon szomorú lenne, ha ez így lenne. Mi, kereszténydemokraták, úgy látjuk, hogy az emberiség jövője a család által valósul meg, a család jelenti az élet továbbadásának és gyermekeink nevelésének legfontosabb kereteit. Ezért, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, mi valamennyi, kormány által elkészített költségvetést mindig azon szemüvegen keresztül nézünk, hogy a családok támogatása szerepel-e benne, odafigyelnek-e, vagy pedig sem a családok jövőjére, és jobbá teszi-e, könnyebbé teszi-e a családok boldogulását és életét. Mi a prioritás egy költségvetésben a számok nyelvén? Mi azt látjuk, hogy ebben a költségvetésben, amit most elkészített és elénk tett a kormány, szerepel kiemelten, sőt hangsúlyosan prioritásként a családok támogatásának a bővítése, és ezt örömmel nyugtázzuk mi, kereszténydemokraták, ezért is fogjuk majd támogatni a költségvetés elfogadását. Természetesen más értékek is szerepelnek az előttünk fekvő tervezett költségvetésben. Örömmel látjuk, hogy 2023-ra 3225 milliárd forintnyi családtámogatás-bővülés következik be, illetve ezen összeg áll majd rendelkezésre a családok megsegítésére. Ez azt jelenti, hogy az előző évhez képest mintegy 450 milliárd forinttal több forrást biztosít a kormány ilyen nehéz és kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben is, a háború sújtotta világunkban is törekszik arra, hogy a családokat segítse és támogassa. A nyugdíjasok segítésére összességében mintegy 4900 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez is megnyugtatónak látszik, sőt megnyugtató, hogy a 13. havi nyugdíj is szerepel mintegy 370 milliárd forinttal a tervezett büdzsében. Nyilván a Rezsivédelmi Alap - a rezsicsökkentés értékeit is meg kell védeni -, ennek az alapnak a létrehozása is üdvözlendő a mi részünkről.