Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK:

253 hullóalmába, a léalmába nem teszünk bele, mert szégyellnénk magunkat, 400-500-600 forintért adják el a fővárosi embereknek. Akár a különböző ellenőrző hatóságokon keresztül ezzel sokkal többet kellene foglalkozni, hogy miközben kivéreztetik a magyar földműveseket a keleti határon, addig nem arany-, gyémántáron adják el Pesten meg más nagyvárosokban azt, amit, megint mondom, mi szégyellünk beletenni az étkezési almába, de a léalmába is, mert annyira silány minőségű. Számos alkalommal találkoztam ilyennel, de ez most csak egy zárójeles megjegyzés. Ha egy kicsit erősebben akarok fogalmazni, akkor nagyon finoman, egy kicsit visszafogva a lendületemet, azt tudom önöknek mondani, hogy jelen állás szerint úgy fest a helyzet, hogy a magyar földműves hiába dolgozik akár napi 12-14 órát, akkor sem jut előre; aki csak bizonyos testrészei környékén tesz heves és határozott kézmozdulatokat, az húz hasznot belőle. És ennek a megfékezése vagy megszüntetése érdekében önök semmit nem tesznek, végtelen elégedettséggel - csak nem tudom, mivel annyira elégedettek, vagy mire ez a nagy önbizalom, mint a rossz focista, aki közelről nézi a meccset -, önök ezt közelről végignézik, pedig annak a jelentősége felértékelődik, hogy egészséges élelmiszer legyen, talán soha nem látott jelentőségű lesz az elmúlt 32 esztendő kapcsán. (10.20) De ha már az energiaválságnál tartunk, nagyon sok magyar család kizárólag fával tud fűteni. Valahol az 500 ezer és 1 millió között lehet azon magyar ingatlanok száma, amelyeket jellegükből adódóan csak fával lehet fűteni. Egy sor utalás nincs arra, hogy mondjuk, a tűzifa áfamentességét biztosítanák, holott a valóban tűzifa minőségű fűtőanyagnak legalább 4 ezer forint körül lesz a mázsánkénti költsége, legalábbis állami erdőgazdaságok vonaláról erről lehet hallani. 4 ezer forint mázsánkénti ár egy frissen vágott, gyakorlatilag vizes, nem feltétlenül jól használható tűzifa esetében a legtöbb magyar család számára kigazdálkodhatatlan. A szociális tűzifaprogram, mielőtt még ezzel érvelnének, a valós igényeknek csak elenyésző töredékét tudja kielégíteni, a tűzifa teljes áfamentessé tétele legalább egy rövid időre, legalább erre a fűtési szezonra, amely majd októbertől indul, nagyon komoly segítséget jelentene, feltéve, hogy megjelenik a fogyasztói árakban és nem nyelik be a kereskedők. Ez nagyon komoly segítséget jelentene a magyar családoknak. Beszélhetnénk a teljesség igénye nélkül a családtámogatásokról is. Tegnap egy rövid utalás hangzott el erre, én azonban kicsit jobban kibontanám. A Mi Hazánk Mozgalom hiányolja az első és a második gyermek után járó családtámogatások mértéke növekedésének elmaradását. Nagyon szép a három- és négygyermekes család, csak a természet úgy alakította az embert, hogy a hármas és négyes ikrek ritkán születnek, így ahhoz, hogy 3-4 gyerek legyen, először az első és második gyermek vállalása szükséges, és ezek a családok sem alacsonyabb rendű tagjai vagy sejtjei a magyar társadalomnak, ezek az egy-két gyermekes családok is sokkal magasabb támogatást érdemelnének. Aztán vannak itt a költségvetéssel szélesebb összefüggést mutató kérdések. Az elmúlt hetekben nagy port vert fel a kata, a kisvállalkozók átalányadója körüli vita. Próbáltam vita közben egy rövid fejszámolást végezni. Ha abból indulunk ki, hogy 460 ezer katás vállalkozó működik, 108 ezren mellékállásban, a többiek főállásban katáznak, akkor bizony valahol a 200-270 milliárd forint körül is lehet a katából származó éves bevétel. Az biztos, hogy minden évben sokkal többet hozott a konyhára, mint amennyit a kormány tervezett. Tehát egy igazi sikertörténettel állunk szemben, ennek a sikertörténetnek pedig vagy véget akarnak vetni, vagy - kevésbé durva esetben - jelentősen meg akarják keseríteni a katás vállalkozók életét akár a tevékenységi körök megnyirbálásával, akár az adóemeléssel, akár bármilyen egyéb körülménnyel. 460 ezer katás azt üzeni a magyar kormánynak és a magyar Országgyűlésnek, hogy körülbelül 400 ezer és 1 millió 800 ezer magyar ember megélhetéséhez járul hozzá részben, vagy esetleg biztosítja ennyi ember megélhetését teljes egészében. (Sic!) Tehát egy nagyon komoly vállalkozói réteg és egy nagyon komoly társadalmi tényező, nagyon komoly gazdasági és társadalmi kérdés, hogy a katához önök hogyan kívánnak hozzányúlni. Azt is elképesztőnek tartja a Mi Hazánk Mozgalom, hogy az egy kifizetőhelytől származó jövedelmet, amit 2020. január 1-jétől 3 millió forintban, cirka havi 250 ezer forintban maximáltak, hogyan határozzák meg. 2020. január 1-je óta ugyanis hiperinfláció vagy ahhoz közeli mértékű infláció van, éppen ezért nagyon alaposan át kell gondolni, hogy az ezzel kapcsolatos jövedelemhatárokat és az afölötti adózást hogy határozzák meg. A 40 százalékos büntetőadót nem oktató-nevelő célzatúnak, hanem megtorló jellegűnek és felháborítónak tartjuk. Legfeljebb 15 százalékos mértéket lehet megengedni, és legalább hatmillióra kellene emelni egyébként az azonos kifizetőtől származó jövedelem felső határát a mostani 3 millió helyett. Nézzük a bevételi oldalt, mert igazából nem a katások zsebében kellene szerintem kotorászni, hanem azoknak a zsebében, azoktól kellene elvenni, akiknél bőven termelődött haszon, de ezt a legszélesebb kiterjesztésben. Az extraprofitadót, önök ezt így nevezik, a Mi Hazánk Mozgalom 2020 márciusa óta járványszolidaritási adó néven vitte be a köztudatba, lényegét tekintve egyébként közel ugyanaz vagy nagyon hasonló adókról beszélünk. Igen ám, csak van komoly hiányérzetünk is, hiszen eddig nem láttuk a felsorolásban, mondjuk, a vakcinagyártókat, akik ennek az egész Covid-őrületnek, ennek a világháborút helyettesítő világjárványnak a legnagyobb haszonélvezői még a normál gyógyszergyártókhoz képest is, szinte már fokozhatatlan, hiper, extra vagy nem tudom, milyen haszonra tettek szert az elmúlt két évben, még az átlag gyógyszergyártókhoz viszonyítva is