Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 22. szerda - 14. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Ház! A 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány egymást követő 13. költségvetését terjesztem most a tisztelt Ház elé. Megtisztelő ez a feladat, még akkor ...

119 költségvetésitörvény-javaslatot terjeszt elő, amely számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal. (8.10) Számolunk tehát azzal, hogy az a mostani helyzet, amely a magas inflációt és a magas energiaárakat jelenti, valamint a kamatemelések hatása jól láthatóan az Európai Központi Bank vagy éppen a FED esetében tartós marad. Az előrejelzések az elmúlt fél évben sajnos a világgazdaság egészére vonatkozóan is inkább lefelé korrigáltak, felfelé mutató egyetlenegy sem volt. Egyre többen emlegetnek recessziót, ebben a környezetben kell tehát a 2023-as költségvetést is megterveznünk. Mit tehetünk? A kormány ebben a helyzetben is tartja a szavát, ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítjuk, amelyek a magyar emberek számára a legfontosabbak: a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, és nem utolsósorban arra, hogy biztonságos növekedési pályán tartsuk a gazdaságot. Tehát meg kívánjuk védeni az eredményeinket, tartalékot képzünk, segítünk ebben a családoknak és a vállalkozásoknak - a vállalkozásoknak abban is, hogy folytassák a megkezdett beruházásaikat -, és csökkenteni kívánjuk a kockázatokat. A 2023-as büdzsé mindezeknek megfelelően a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése. A költségvetésből kiolvasható, hogy ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltunk. Az a cél sem változott, hogy megőrizzük az ország stabilitását és tovább javítsuk az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatunk. A bevételeket növelő intézkedésekhez kiadásokat csökkentő lépéseket társítottunk, így az eredmények megőrzése mellett csökkenteni kívánjuk a hiány és az államadósság mértékét. Tisztelt Országgyűlés! A választás évében is követjük azt a nyolc éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé. Fontosnak tartjuk, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit. Olyan törvényjavaslatot nyújtottunk be, amely védi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról, és növekedési pályán kívánja tartani a gazdaságot. A 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatban a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számolt. A jövő évi költségvetés szerkezetében jelent változást, hogy a korábbi alapokat két új váltja fel, a Rezsivédelmi Alap, amelyben 670 milliárd forint, és a Honvédelmi Alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre a szükséges kiadásokra. Az első alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát. Látjuk, hogy az energiaárak elszabadulása komoly csapást jelent egész Európára, a további szankciók pedig még magasabb energiaárakat hozhatnak. Ez ellen védi a magyar háztartásokat a Rezsivédelmi Alap. Az alap célja tehát, hogy a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásait mérsékeljük, és ezzel megőrizzük a rezsicsökkentés eddigi eredményeit. Ezzel a családok anyagi biztonságát védjük. Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése sem lehet vita tárgya. Ehhez a mai kor kihívásainak megfelelő, modern, erős hadseregre van szükség. Ennek megfelelően a Honvédelmi Alap a haderőfejlesztés forrásait fogja tartalmazni. A két alap finanszírozását olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterheket a magyar emberekre. Azoktól az ágazatokból várjuk el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el. Ezt jelenti az erre a profitra kivetett különadó intézménye. Tisztelt Ház! Az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően 2020-ban a járvány egy dinamikusan, kiegyensúlyozottan növekvő gazdaságot ért. A mostani bizonytalan nemzetközi gazdasági kilátások közepette még jobban látható, milyen előny, hogy jól használtuk fel az elmúlt évtizedet, és nem a 2010 előtti politikát folytattuk. Ennek köszönhető, hogy az orosz-ukrán háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre. Emlékeztetek arra, hogy 2014 és 2019 között átlagosan 4,1 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, miközben az Európai Unió átlagos bővülése 2,1 százalék volt. Az államháztartás egyensúlyban volt, az államadósság pedig tartósan és folyamatosan csökkent 80 százalékról 65 százalékra. Magyarország a koronavírus-járvány gazdasági kihívásaira - döntő mértékben a saját erőnkre építve - megfelelő válaszokat tudott adni. 2020-ban a magyar GDP 4,5 százalékkal csökkent, ami alacsonyabb az 5,9 százalékos uniós visszaesésnél. A 2021-es növekedés pedig az egyik leggyorsabb volt az Európai Unióban. Ezzel a teljesítménnyel hazánk a relatív fejlettséget tekintve visszaelőzte Szlovákiát és megelőzte Portugáliát is. Ehhez teszem hozzá, hogy versenyképességben is erősödni tudtunk, hiszen a 2017-es 52. helyről időközben a 39. helyre lépett elő a magyar gazdaság, tehát a versenyképesség és a hatékonyság erősödése is hozzájárult ahhoz, hogy jobb teljesítményre voltunk képesek. A magyar gazdaságot tehát egy erős gazdasági konjunktúra közben érte az orosz-ukrán háború kitörése és a szankciók által okozott sokkhatás. Ugyanakkor a számos negatív képet vizionáló állásfoglalással szemben az idei év első hónapjaiban is várakozáson felüli eredmények születtek. Ennek megfelelően a munkaerőpiaci helyzet is kedvezően alakul. Idén