Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

94 Na most, eljutottunk oda, hogy a 2020. március óta döntő többségében érvényben lévő veszélyhelyzetre hivatkozva önök még ezt sem teszik meg, hanem teljesen áttekinthetetlen módon hoznak jogszabályokat. És most - csak hogy értsék a hallgatók, mi történik, ha valaki még követi ezt az ülést - a teljesen titokban meghozott törvényeket, fogalmunk sincs, átláthatatlan módon meghozott törvényeket, illetve jogszabályokat, amelyek kormányrendelet formájában megszülettek, idehozzák, és hogy ne hulljanak a földre, ahogy Nacsa képviselő úr mondta, most ezt törvénybe iktatják. Ez a fő probléma ezzel az egésszel, ami itt van előttünk. És akkor, csak hogy értsék, miről van szó, itt több mint 40 jogszabályról beszélünk. Mondom, van ebben egészségügyről meg egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény is, de van itt államháztartási törvény, stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek, csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó szabályozási törvény, munkaerő-kölcsönzés szabályairól szóló törvény, Btk., kulturális örökség védelméről szóló törvény, Alkotmánybíróságról szóló törvény, postai szolgáltatásokról szóló törvény, tehát egészen elképesztő az a szortiment, amelyben gondolkoztak. Ha itt egy területet például jobban megnézünk, akkor feltehetnénk azt a kérdést, hogy miért nem szűnik meg például és miért nem ejtjük a földre, hogy klasszikust idézzek, az úgynevezett reorganizációs eljárást a cégjogban. (15.10) Ugye, ez az, aminek a lefolytatására a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jogosult. Ugye, ez az a cég, amely a felszámolásokat koordinálja állami oldalról, és gazdaságilag felügyeli. Ez a cég és ennek a vezetője volt az, amelyik a 2020-as, eléggé botrányosnak nevezhető felszámolói pályázatot kitalálta, és leállamosították vele egyébként a felszámolói rendszert. A Reorg Kft. saját szakértőt rendel ki a reorganizáció alatt álló cégek rendbetételére. Gyakorlati értelemben egy államilag irányított csődeljárást folytatnak le, elméletben a cégek megmentésére. Csak ez az idézőjelbe tett megmentés valójában azt jelenti, hogy állami hitellel felturbózzák az adott céget, a tulajdonosait lecserélik, és szépen ilyen NER-es vállalkozókhoz kerülnek a jó cégek. Ezt ugyanúgy nem ejtik a földre, és ezt szépen most törvénybe iktatják. És ilyenkor mindig felmerül az emberben a kérdés - ugye, ennek semmi köze a koronavírusjárványhoz -, hogy mit akarnak lenyúlni éppen, tehát mit néztek ki maguknak. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt van benne az emberben folyamatosan az a kérdés, hogy miért kell önöknek folyamatosan a rendeleti kormányzás. Mert, mondom, 2020 óta kisebb megszakításokkal ez folyik, és ez előző napirendi pontban tárgyalt alkotmánymódosításból meg a katasztrófavédelmi törvény módosításából mindenki számára világos lehetett, hogy egyébként ezt akarják folytatni. Mert ez nem egy ilyen általános dolog, hogy hopp, most a háború hetvennegyedik napján eszünkbe jutott, hogy háború van, ezért most a kereteket meghúzzuk, hogy esetleg majd később erre szükség legyen, mert ezt, mondjuk, az első nap meg lehetett volna vagy a hetediken vagy tizediken. A hetvennegyediken? Nyilván, azért tették meg, azért került be ez az alkotmánymódosítás a Ház elé, mert ezt el fogják fogadni. Aztán, amikor majd kifut ez az egészségügyi vagy ez a járványügyi veszélyhelyzet, akkor majd bejön ez a háborús veszélyhelyzet, és megy ugyanúgy tovább a rendeleti kormányzás. És ugyanúgy átláthatatlan módon és transzparencia nélkül hoznak jogszabályokat, amiket majd időnként, mint most is, egy ilyen salátatörvény formájában ide behoznak, és beiktatják a magyar jogrendbe, mondván, ne ejtsük a földre. Hát, ugye, ez a fő probléma. Én konkrétan azt látom, hogy önök beleszerettek egyszerűen a rendeleti kormányzásba. Marha jó lehet ezt csinálni, én ezt aláírom, gyors, hatékony. El is mondták, hú, ez nagyon gyors, nagyon jó, hatékony - hát persze! De akkor még ezt a vitát se kell lefolytatni, ami itt van, hanem meghozzák, és akkor félévente egy-egy ilyen salátatörvény kapcsán elvitatkozunk. A memóriám esetenként jó, esetenként nem, csak én például emlékszem arra, hogy Kövér László ezt már 2013-ban elmondta, hogy milyen jó lenne, ha a kormányzati jogalkotás mozgásterét bővítenénk. Egy ideig nem találtak ezen fogást, 2020-ban jött a tök jó megoldás: bevezették a veszélyhelyzetet. És, mondom, azóta kisebbnagyobb megszakításokkal ez van, és ezt készítik elő a továbbiakban is. És csak hogy ne legyen félreértés: én már 2020 márciusában is azt mondtam, és voltunk itt többen ellenzéki oldalon, akik azt mondtuk, hogy ez nem jó irány, ha ezt így, ebben a formában vezetjük be. Mert ezt el is mondta a miniszter asszony az előző napirendi pont kapcsán, hogy természetesen ez így van, 15 napra vezetheti be a kormány, utána az Országgyűlés adhat felhatalmazást a meghosszabbításra. Mi akkor azt mondtuk, hogy persze, hosszabbítsuk meg, hiszen a 15 nap kevés, csak adjunk egy limitet, mondjuk azt, hogy 60, 90, 120, akármennyi, írjunk bele valamennyit. Önök azt mondták, hogy nem, korlátlan lejárati határidővel bevezették, és en bloc ránk, ellenzékiekre meg azt mondták, hogy mi vagyunk a patás ördög, aki akadályozza a járványügyi intézkedést. Mi akkor csak annyit jeleztünk, és én magam annyit jeleztem, hogy a korlátlan bevezetése a rendeleti kormányzásnak nem elfogadható, az a rendszerváltozás óta eltelt 30 év jogalkotási gyakorlatának és hagyományainak nem felel meg, ez rossz lesz, higgyék el. És szerintem nekünk lett igazunk, itt vagyunk 2022-ben, most éppen ez kifut, majd jön az új háborús, és a fene tudja, meddig fog ez tartani. Úgyhogy erre én csak azt tudom mondani, hogy egy felelős országgyűlési képviselő meg egy felelős frakció a rendeleti kormányzást nem támogathatja, meg az ahhoz kapcsolódó ilyen salátatörvényeket egyszerűen nem