Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 9. hétfő - 2. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
10 bevezetése után az emberek négyötöde, a fideszes szavazóknak is több mint 80 százaléka támogatta ezt az intézkedést. Hogy miből lehet mindezt megvalósítani? Nagyon egyszerű, meg kell emelni a nagyvállalatok rekordalacsony társasági adóját. Az nem járja, hogy míg milliók szűkölködnek, a kormány az óriáscégek százmilliárdos profitjait szent tehénként tiszteli. A megoldás tehát adóemelés a nagyvállalatoknak, alapjövedelem a kisembereknek. Reméljük, ez alkalommal a kormány sem az oligarchák és a nagyvállalatok érdekeit fogja kiszolgálni, hanem kivételesen tényleg megvédi az embereket a megélhetési válságban. Erre nyújt lehetőséget a Karácsony Gergely által benyújtott népszavazási kérdések támogatása is. (13.40) A magyarok álláspontja ebben a két kérdésben teljesen egyértelmű: négyötödös többségben vannak azok, akik szerint meg kell hosszabbítani a rekordrövid, három hónapos álláskeresési támogatást, és akik szerint a Fudan helyett a diákvárost kell megépíteni. Több százezer álláskeresőnek, több tízezer Budapesten lakhatást kereső vidéki fiatalnak lehetne ezekkel a döntésekkel segíteni. A kormánypártok előtt most egyszerű döntés áll: elpocsékolnak 14 milliárd forintot, hogy megtudjuk, amit most is tudunk, vagy inkább a probléma megoldására fordítják ezt a pénzt. A Párbeszéd az MSZP, a Momentum, a Jobbik és a DK támogatásával benyújtotta azokat a törvény- és határozati javaslatokat, amelyek lehetővé teszik a megélhetési válság enyhítését. Most a Fideszen a sor, hogy eldöntsék: az emberek mellé állnak, és megpróbálják enyhíteni a megélhetési válságot, vagy inkább kicsinyes pártpolitikai csatározásokba kezdenek, és az ellenzék ellenzékeként akarnak továbbra is viselkedni. Kíváncsian várjuk a válaszukat. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK: Orbán Balázs államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nagy örömmel hallgattam Tordai Bence frakcióvezető úr felszólalását, aki arról beszélt, hogy a Párbeszéd végre megtalálja saját hangját. Ennek nagyon örülünk, mert eddig még soha nem sikerült saját hangot találni és önállóan indulni egy választáson. Ha ez valóban így lesz a jövőben, akkor mi ezt nagy érdeklődéssel figyeljük. A másik egy általános megjegyzés, ha megengedi: a hamis valóságérzékelés a politikában nagyon sokáig nem probléma. Csak aztán az a gond, hogy utána jönnek a választások, ahol a választópolgárok tudják elmondani a valósággal kapcsolatos véleményüket, és amikor kiderül, hogy a politikusok által fújt lufi nem egyezik az állampolgárok valóságérzékelésével, akkor jön a politikai kudarc, amit önök már sokadik alkalommal kénytelenek voltak elszenvedni. Ilyenkor a probléma sosem a választópolgárok véleményében van vagy az ő valóságérzékelésükben, hanem abban a testtartásban, amin keresztül önök kialakították a politikájukat. Tehát felhívnám arra a figyelmet, hogy lehet, hogy a Párbeszédnek van víziója, de a Párbeszéd víziója nem biztos, hogy Magyarország víziója is. Magyarországnak valószínűleg más víziója van. Ön beszélt különböző, megélhetést segítő intézkedésekről. Itt azt beszéltük a kollégákkal magunk között, hogy ön az egyetlen pozitív példának azt hozta, hogy a budai Várban lakók számára alapjövedelmet biztosítanak. Én nem gondolom, hogy Magyarországon a megélhetés szempontjából ez lenne a legfontosabb kérdés, hogy a budai Várban lakók vajon kapnak-e a párbeszédes polgármestertől alapjövedelmet. Én azt gondolom, hogy van az országban még több százezer olyan ember, akinél fontos, hogy a megélhetését a kormány segítse. Felhívnám a figyelmét arra, hogy mik azok az intézkedések, amelyeket a kormány az elmúlt időszakban megtett a megélhetési kérdésekben való segítségnyújtás érdekében. Ezekben az intézkedésekben két dolog közös: egyrészről, hogy a kormány ezeket mind elfogadta és támogatta, a másik az, hogy az ellenzék viszont ellenezte, és kifejezetten az önök parlamenti frakciója pedig nem szavazta meg. Tehát én arra hívnám fel a figyelmét, hogy ha komolyan gondolja ezt az irányváltást - nyugtával dicsérjük a napot, úgyhogy azért mi itt ezen az oldalon kivárjuk, hogy mi lesz ennek a következménye -, akkor arra hívnám fel a figyelmet, hogy futnak olyan kormányzati intézkedések és parlamenti döntések itt a Ház falai között, amit támogatni kellene. Hadd mondjak önnek pár példát! Ugye, a béremelés. Abban talán csak egyetértünk, hogy a béremelés kérdése nagyon-nagyon fontos. Januártól 20 százalékkal nőtt a szociális ágazatban dolgozók bére, a bölcsődei dolgozók, a kulturális ágazatban dolgozók, tanárok, óvónők fizetése. Ezeket a béremelési programokat tovább szeretnénk folytatni. Ugyanez az egyetemi oktatók, ápolók keresete tekintetében, 21 százalékkal, a rendvédelmi dolgozók és katonák is 10 százalékos béremelést, valamint hathavi fegyverpénzt kaptak. Továbbá önök nem támogatták a családi adó-visszatérítés intézményét, amely 600 milliárd forintot hagyott a családoknál. Általános minimálbéremelkedés is volt, aminek következtében már magasabb a minimálbér, mint az önök politikai szövetségesei idején az átlagbér volt. 25 év alatti fiatalok adómentességet kaptak. Azt hiszem, hogy ez is pont a legalacsonyabb sorsú, a legnehezebb helyzetben lévő, a munkaerőpiacra nagyon korán kikerülő... (Tordai Bence közbeszól.) Nem, ez nem a városi értelmiség problémája, azok ugyanis egyetemre és főiskolára járnak. Csak azért teszem ezt egyértelművé, mert pont ennél a pontnál kezdte el a képviselő úr ingatni a fejét. Nem, a 25 év alattiak adómentessége a nagyon fiatalon munkát vállalni készek vagy kénytelenek számára nyújt igazán segítséget. És