Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

61 rendeletileg azt tegyen, amit akar. Gyakorlatilag erre irányul ez a módosító. Nem elég önöknek a parlamenti kétharmad, ami a teljhatalommal egyenlő, ezt mindannyian tudjuk, de a rendeleti kormányzás még gyorsabb, még titkosabb, ezért szeretnék önök ezt folytatni; antidemokratikus, de gyorsabb. A fékek és ellensúlyok rendszerének folytatólagos kiiktatását jelenti ez a tervezet. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Azért folytatólagos kiiktatását, mert sajnos ez a folyamat nem ma kezdődött, az Alaptörvény már most sem szab gátat a központi hatalomgyakorlásnak. Vélhetően a tervezetet ennek ellenére majd megszavazzák a fideszes képviselők - gondolom, akkor mindannyian be fognak jönni -, de egy európai demokráciában az lenne a minimumelvárás, hogy legyenek jogszabályi korlátok, amelyek a központi hatalomgyakorlásnak gátat szabnak. Elegáns lenne az önök részéről valamifajta önkorlátozás, hogy például az időbeli korlátról mindig az Országgyűlés dönthessen, és ne adják ezt a döntési jogkört ab ovo a végrehajtó hatalomnak - ahogy az Alaptörvény 53. cikkének (3) bekezdésében most is teszik -, hanem mindig újra be kelljen terjeszteniük ezt az igényt az Országgyűlés elé. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az összefoglalóan különleges jogrendnek nevezett különböző speciális közjogi helyzetek - például rendkívüli állapot, szükségállapot, terrorveszély és végül a veszélyhelyzet - lényege, hogy az állam a saját maga által meghatározott keretek között működhet. Logikusan gondolkodva tehát különleges jogrendet szabályozó alkotmányos intézményt a jogalkotónak úgy illene létrehoznia, hogy 1. talál egy problémát, ami miatt alkotmányos keretek között nem működtethető a jogállam a közjó érdekében, ezt a problémát most nem látjuk; 2. definiálja, milyen eszközökre van szüksége ahhoz, hogy a probléma miatti akadályokat leküzdje - önök gyakorlatilag mindenre is kérnek felhatalmazást; 3. az eszközök igénybevételét alkotmányos garanciákhoz rögzíti, legalább a feltételek rendszeres felülvizsgálatának kötelezettségével - ez nem történik meg; 4. majd ezt a teljes csomagot elnevezik, és a különleges jogrendek körében kodifikálják. Nagyjából ez az utolsó dolog sikerült, az első három nem. Ehhez képest most azt látjuk, hogy a kormány egy bejáratott, eleve sok sebből vérző, veszélyhelyzeti intézményeinek még több sebből vérző eszköztárát próbálja valamilyen szedett-vedett indokkal fenntartani. Ebben az esetben nem lehet arra hivatkozni, mint a veszélyhelyzeti jogszabályok járvány esetére való részletszabályozásakor, vagyis hogy Szájer József a brüsszeli vonaton az iPad-jét nézegetve ne gondolt volna egy jövőbeli járványra, ugyanis az Alaptörvény már elfogadása óta eleve tartalmaz egy olyan kitételt, ami a háborús helyzetről szól. Rendkívüli állapot hirdethető ki az Országgyűlés kétharmada által hadiállapot kinyilvánítása esetén vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye, háborús veszély esetén - 48. cikk (1) bekezdés. Az, hogy mi a mai napon itt vagyunk, és vitázni tudunk erről a módosítóról, a legjobb bizonyíték arra, hogy ez a módosító miért szükségtelen. Még az Országgyűlés is képes összeülni. A szomszédban lévő orosz agresszió súlyos áldozatokat követelt, de nem teremtett olyan körülményeket, amik miatt hazánk alkotmányos jogrendjében fennakadást kellene okoznunk. Tisztelt Országgyűlés! Közel kétmillió ember kifejezetten azzal bízott meg minket, hogy képviseljük őket a parlamentben. Ehhez képest azt várják tőlünk, hogy legelső döntésünkkel mondjunk le erről, és adjuk át önként önöknek ezt a jogot és kötelességet? Nem! Önöknek igenis dolga kikérni a parlament véleményét és beszámolni a parlamentnek. Nem járulunk hozzá, hogy a Karmelitából kiküldött rendeleteikkel kormányozzanak egy ilyen helyzetben. Ne feledjük, önöket már legalább kétszer becsapta Putyin. Először akkor, amikor azt hitték, hogy békemisszióra megy hozzá a miniszterelnök, és alig ért haza a háború elől, másodjára pedig most, amikor csak azért sem akart május 9-ére az ígért béke megszületni. Higgyék el, mindenkinek jobb lesz, ha közösen is megvitatjuk ezeket az ügyeket. Mi erősíteni akarjuk Magyarország egyre gyengülő pozícióját. Ne most akarjanak rendeletekkel kormányozni! Ezt érdemlik az önök és a mi választóink is. Köszönöm szépen. (Taps a Momentum, a Párbeszéd és az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Molnár Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amit Hajnal Miklós az előbb elmondott, abban rengeteg igazság volt - én is az ő szavazója vagyok... (Nacsa Lőrinc: Mi nem!) Efelől nem volt kétségem, tisztelettel; bár utána belement abba az általam vélelmezett hibába, hogy szakmai vitát folytatott egy olyan kérdésről, amellyel nagyon jól megalapozta, hogy miért nem szabad erről utána vitatkozni. Tisztelettel jegyzem meg, hogy a döntés megszületett, önöké minden lehetőség, felelősség a hárommillió szavazójukkal és a kétharmaddal, ezért ne csináljunk úgy, hogy itt egy valós vita folyik ebben a kérdésben. Pedig jó lenne egy ilyet folytatni, hiszen szakmailag akár még lehetne vita tárgya, hogy a nagyon jól hangzó, szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa lehetőségét, amely egyébként objektíve fennáll, hogyan kell a magyar jogrendszerbe beépíteni.