Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 14. kedd - 11. szám - A honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

543 oltásokat beoltatni maguknak. Különös tekintettel arra a létszámhiányra is kérdezem ezt államtitkár úrtól, melyet persze titkosítanak 2016 óta. Korábban még írásbeli kérdésemre rendszeresen választ kaptam arra, hogy pontosan hány fő hiányzik a honvédség állományából, milyenek a rendfokozati megoszlások. Azóta, ha a miniszter vagy egy államtitkár úgy gondolja, akkor elejt egy-két számot, természetesen ez ügyben ellenük eljárás ilyenkor nem indul, de egyébként ezek titkosított információk, 2016 óta valami megváltozott. De konkrét számok nélkül is tudjuk azt, sőt köztudomású az, hogy nagyon komoly létszámhiánnyal küzd a honvédség. Ebben az esetben különösen nagy hiba, bűn, hogy kirekesztik a honvédségből és aktív szolgálatra alkalmatlannak minősítik azokat, akik ezeket az oltásokat nem kívánták fölvenni. Sőt, bár a törvény nem tér ki rá, de az a tapasztalatunk, hogy sajnos világnézeti hovatartozást, világnézeti meggyőződést, politikai szimpátiát is nyilvántartanak a magyar állampolgárokról békeidőben is, minden magyar hadköteles állampolgárról. És amikor esetleg hazafias indíttatásból vagy férfias kihívásból, bármilyen indíttatásból a honvédségnek akárcsak önkéntes tartalékos állományába jelentkeznek, gyakran tapasztaljuk azt, hogy ez alapján mintegy nemzetbiztonsági kockázatnak minősítve visszautasítják, kirekesztik őket. Én bízom benne, hogy az új honvédelmi vezetés ezen a gyakorlaton változtatni fog. Talán egy ilyen végtelen naivitás, hogy az újabb és újabb minisztertől mindig ezt várom, de mindenesetre most is felhívom államtitkár úr figyelmét erre a fenntarthatatlan gyakorlatra, melynek törvényi alapja egyébként továbbra sem lesz, hiszen a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény sem tesz arról említést, hogy politikai, világnézeti meggyőződését nyilvántartanák az állampolgároknak, különösen a hazafiaknak. De mégis, írásbeli kérdésben korábban már fölhívtuk miniszter úr figyelmét arra, hogy konkrét példákkal is tudunk szolgálni arra vonatkozóan, hogy hogyan rekesztenek ki valakit ilyen alapon a honvédségből. Ezek után tegyük föl azt a kérdést is, hogy tekintettel erre a permanens veszélyhelyzetre, de legalábbis - komolyra fordítva a szót - a permanens létszámhiányra való tekintettel nem lett volna-e jó felvenni azokat a nemzeti érzelmű fiatalokat is, akiket végül nemzeti radikális kötődésük miatt elhajtottak a honvédségtől. Vajon egyébként Ukrajnában is elhajtják a radikálisabb hazafiakat, amikor katonának jelentkeznek? És vajon egyébként Ukrajnában sem viselhet egyenruhát az, aki nem oltatta be magát? Ne tegyék magukat nevetségessé! Különösen pikáns az, hogy ezáltal közvetve lényegében azt mondják ki, hogy bár hadkötelezettség van, de alkalmatlan a katonai szolgálatra, azaz hadkötelezettsége sincs annak, aki nem oltatja be magát. Hát, ilyen egyszerű még sohasem volt kibújni a hadkötelezettség alól. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon rossz irány, ezen változtatni kell. És ha már a rendvédelmi dolgozók, a rendőrök esetében végre nincs oltási kötelezettség, és nincs leszerelési tilalom sem, akkor ennek a két korlátozásnak véget kellene vetni a honvédség keretein belül is a jelenlegi helyzetben. Az a legméltatlanabb, hogy jelenleg dolgozni, szolgálni nem hagyják azokat a honvédeket, akik oltatlanok, de leszerelni sem hagyják őket, hogy akkor legalább a civil életben elhelyezkedjenek, tehát gyakorlatilag haljanak éhen, ő és a családjuk. És ezt a kettős korlátozást továbbra is őrzik, hogy leszerelni nem szabad, de nem kapnak gyakorlatilag fizetést sem azok a katonák, akik oltatlanok. Hogy milyen nagy probléma van azért a toborzással, és azért idézzünk föl egy 2016-os esetet, hiszen, ahogy mondtam, azóta már nincsenek nyilvános számok, de onnan még idézhetek egyet. A határkerítés építése után, a migránsválság csúcsán, 2015 szeptemberében önkéntes tartalékos honvédség iránt 436 fő érdeklődött, ennyien érdeklődtünk akkor. Kikértem ezt a havi adatot akkor, amikor én magam is jelentkeztem. Közülünk végül csak 83-an adtuk be a jelentkezésünket önkéntes tartalékos honvédségi vizsgálat iránt. Alkalmassági vizsgálaton már csak 66 fő vett részt. Végül önkéntes műveleti tartalékosként kilencen kötöttünk szerződést a hónapokig tartó procedúra után. Tehát amikor a honvédség közmegítélése talán a csúcson volt a migránsválság után, 2015 szeptemberében, akkor egy hónap alatt ennyien tudtak eljutni a szerződéskötésig, pontosabban egy hónapnyi jelentkezési állományból, a 436 regisztrált érdeklődőből végül kilencen tudtak szerződést kötni. Azért ez komoly aggályokat vet föl a honvédség működésével és toborzási rendszerével, bürokráciájával kapcsolatban, hogy 436 regisztrált érdeklődőből végül kilencen jutnak csak el hónapok után a szerződéskötésig. Nem is csoda, hogy ezt a problémát egyfajta titkosítással próbálták megoldani, merthogy a titkosított számokból kiderülne, hogy a honvédség megtartó ereje sajnos hiányzik, pedig jó volna ezeknek a számoknak a mélyére ásni, és megnézni, hogy mi a távozások, a leszerelések oka. Pedig szükség volna a létszámhiányok feltöltésére, hiszen az Alaptörvény szerint - nagyon helyesen - minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére, az állam azonban nem biztosítja az ehhez szükséges alapkiképzést, pedig háborús helyzetben most is besoroznák a hatályos szabályok szerint azokat is, akik soha nem voltak katonák, és így nekik a túlélési esélyeik is kisebbek lennének. A honvédség jelenlegi állapotában sajnos Magyarország védelme nem biztosított. A korábban kétségkívül több sebből vérző sorkatonai szolgálat megszüntetése komoly csapás volt hazánk önvédelmi erejére, mivel feladatrendszerének ellátói nem kerültek teljes mértékben pótlásra. A NATO-tagságunk függetlenségünk feladásával járt, leginkább amerikai érdekeket szolgál, azért ezt mondjuk ki. Más NATO-tagállammal szemben nem nyújt nekünk védelmet a szövetség. Bár szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de az eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban, például Afganisztánban - hogy egy csúfos bukást említsek -