Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 14. kedd - 11. szám - A honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:

539 2018 után valóban azt láttuk, hogy valamilyen koncepció, amelyet senkinek sem sikerült elmagyaráznia, és senkinek sem sikerült látnia, valamilyen koncepció mentén őrült vásárlásba kezdtek; ezek általában egyébként politikai típusú vásárlások voltak. Most pedig sikerült arról is dönteni, hogy mostantól kezdve minden, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos, a fejlesztéssel, a létszámmal és minden egyéb üggyel kapcsolatos adat, amely a honvédelmi tárcánál keletkezik, tíz évre titkos lesz. Maga a törvényjavaslat a Magyar Honvédségen belüli nagyon sokféle nyilvántartásról szól, szerintem ez rendben van, hogy legyen egy ilyen nyilvántartás. Ugyanakkor azt a látszatot, azt az érzetet kelti az olvasóban, különösen azok esetében, akik kevéssé foglalkoznak a Magyar Honvédség tevékenységével, hogy nincs itt semmi látnivaló, hogy igazából minden nagyon rendben van, csak folytatjuk a munkát. Ugyanakkor - és ez nagyon lényeges - az első bevezető, értelmező rendelkezések után azt mondja ki, hogy létre kell hozni egy olyan adatbázist, amely a 18 és 50 közötti, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú férfiakról szól, nemcsak a hadkötelezettség, hanem az önkéntes tartalékos állományba történő toborzás érdekében is. Ez az adatbázis, amelyet önök létre kívánnak hozni, olyan mennyiségű adatot tartalmaz, olyan sok minden van benne, hogy a Honvédelmi Minisztériumban valószínűleg többet fognak tudni ezekről a férfiakról, ezekről a magyar férfiakról, mint talán ők saját maguk. Mi is ezzel az egésszel a gond? Az első és legfontosabb kérdés, hogy miért éppen most - és kérem, hogy ne jöjjenek azzal, hogy mert ez beleillik abba a sorba, láttuk, hogy önöknek kettő percbe telik a gránitszilárdságú Alaptörvényt módosítani. Az a kérdés, hogy miért éppen most akarnak egy olyan teljes körű, egészségügyi adatokat, végzettséget, nyelvvizsgát, mindent is tartalmazó adatbázist létrehozni, amelyet toborzásra és nem csak a hadkötelezettségre kívánnak felhasználni. Föltenném a kérdést, amellyel április 3-a előtt önök oly sokat éltek: talán be akarják vezetni a sorkatonai szolgálatot? Vagy háborúba akarják küldeni a fiakat, a testvéreket, az apákat, a férjeket? Mégis kinek az érdekében? Kiért kellene menni harcolni? Miért van arra szükség éppen most, hogy az önkéntes tartalékos - és itt az „önkéntesen” lenne a hangsúly - rendszerbe történő toborzás érdekében bármelyik 18 és 50 közötti, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar férfiról tudják azt, hogy milyen betegségei vannak. Ezek rendkívül érzékeny adatok. A következő, ami miatt gond van ezzel az egész törvényjavaslattal, és különösen ezzel a részével, az, hogy nyilvánvalóan - csak hogy megismételjük - a papír nagyon sok mindent elbír. Korábban 18 és 40 közötti férfiakra vonatkozott a sorkatonai szolgálat vagy az ilyen típusú hadkötelezettség, bocsánat, a hadkötelezettség tehát a 18 és 40 közötti férfiakra vonatkozott. Korábban önök nyilvánvalóan azért emelték meg tíz évvel ezt a korhatárt - és látható, hogy talán nem is csak a hadkötelezettség érdekében, hanem egy önkéntes tartalékos rendszer létrehozása érdekében vagy talán azért, mert újra be akarják vezetni a sorkatonai szolgálatot, és itt tesztelgetik az embereket, a választópolgárokat, hogy mit gondolnak erről -, ezt nyilván azért tették meg, hogy ezzel is emeljék papíron a hadkötelezettek létszámát. Ezt láttuk az elmúlt években, hogy milyen módon próbálták papíron alakítani a Magyar Honvédség tevékenységét, ez különösen igaz volt 2010 és 2018 között. A harmadik, amiért gond van ezzel a törvényjavaslattal, ez a magyarországi állandó lakóhely. Nézzünk egy példát: Oxfordi Sanyi versus Erdélyi Józsi. Oxfordi Sanyi magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Oxfordban lakik. Erdélyi Józsi magyar állampolgár, csak nem rendelkezik magyarországi állandó lakóhellyel. Önök nyilván egyetértenek velem abban - és muszáj, hogy egyetértsenek, hiszen a saját törvényeik is ezt rögzítik -, hogy az állampolgárság tekintetében, annak tartalmát tekintve, a jogok és kötelezettségek tekintetében nem lehet eltérés. Tehát a haza védelme - ezt nagyon helyesen mondta az államtitkár úr, nagyon sokszor elmondta - nemzeti ügy. Oxfordi Sanyi, ha szavazni szeretne, akkor előzetesen minden négy évben, minden szavazáskor regisztrálnia kell, el kell utaznia, sorba kell állnia a nagykövetségen, egy konzulátuson, és van neki 13 órája, hogy szavazzon arra, hogy egyébként ki alakítja az ő sorsát. Levélben nem szavazhat, regisztráció nélkül nem szavazhat, ha nem ér oda vagy bezár előtte a nagykövetség ajtaja, akkor hiába regisztrált, hiába volt ott, nem tud szavazni. Oxfordi Sanyi magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik, csak éppen úgy döntött, hogy elmegy Oxfordba tanulni, hátha ott több tudást tud összeszedni a haza javára. Erdélyi Józsi ezzel szemben szintén magyar állampolgár, nem rendelkezik magyarországi állandó lakóhellyel. Neki egyszer kell regisztrálnia, aztán soha többet, és tapasztaltuk és láttuk, hogy egy választáson akár a családtagjai is szavazhatnak helyette levélben. Neki, amikor a haza bajban van, nincs olyan kötelezettsége, mint Sanyinak. (11.30) Magyarul, azt látjuk, hogy a jogok és a kötelezettségek nincsenek egyensúlyban, mert a szavazati jog jár a választópolgárnak, ha magyar állampolgár, de ha nincs neki magyarországi állandó lakóhelye, akkor nem kell megvédenie a hazát. Szerintünk ez nincsen rendben. A haza védelme az állampolgársághoz kötődik, nem pedig ahhoz, hogy ki hol tartózkodik éppen egy adott pillanatban.