Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos alkotmánymódosítás, alaptörvény-módosítás és egyben egy sarkalatos törvé...

54 felhatalmazás, hogy gazdasági-szociális döntéseket ellenőrzés és vita nélkül hozhassanak meg, vagy éppen azért, hogy betilthassák a pedagógusok vagy bármely más társadalmi csoport sztrájkját, ha a kényük-kedvük így kívánja. Tudom, hogy a veszélyre való hivatkozás, a nagy, ismeretlen veszélyre való hivatkozás minden olyan politikai erőnek az állandó hivatkozása, amely korlátozni akarja a demokrácia működését és az állampolgárok szabadságát. De most, amikor éppen tegnap emlékeztünk meg a nácizmus feletti győzelem 77. évfordulójáról, akkor emlékeztetni kell arra is magunkat, hogy 77 évvel ezelőtt is kiderült, hogy a demokrácia képes megbirkózni a nehéz helyzetekkel is. Nem az egyeduralom, nem a demokrácia leépítése a válasz a nehéz helyzetekre, hanem éppen ellenkezőleg. Benjamin Franklin mondta, hogy aki feladja az alapvető szabadságát az átmeneti biztonságért, az nem érdemli se a szabadságot, se a biztonságot. Mi nem kívánjuk föladni az állampolgárok szabadságát, nem kívánunk partnerek lenni a demokrácia további leépítésében és háttérbe szorításában, ezért ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. Ugyanakkor szívesen támogatunk minden olyan javaslatot, amely a háború következményeinek kezelését, a szociális válság enyhítését, a gazdasági problémák megoldását szolgálja, és amit idehoznak demokratikus módon a parlament elé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. A vitát a KDNP vezérszónoklatának meghallgatásával folytatjuk. A frakció felszólalását két képviselő ismerteti. Elsőként megadom a szót Simicskó István frakcióvezető úrnak. Parancsoljon! DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos alkotmánymódosítás, alaptörvény-módosítás és egyben egy sarkalatos törvény módosítása fekszik előttünk. (11.10) Tudjuk, hogy az Alaptörvény jogállamiságunk alappillére, a törvények törvénye, ahogyan minden jogi egyetemen ezt tanítják, és valóban különös gonddal kell ilyenkor odafigyelnünk arra, hogy mi a módosítás tárgya, mi a módosítás célja, valóban indokolt-e, valóban aktuális-e. Az előttünk fekvő, kormány által benyújtott módosítási szándék és javaslat részletes indokolása elég korrekten kifejti azt, hogy mi a szándéka ennek a módosításnak, miért van erre szükség, az Alaptörvény tizedik módosítására, valamint a katasztrófavédelmi törvény módosítására. Szeretném elmondani, végighallgattam Arató Gergely felszólalását, itt egy-két pontban jelentős tévedés van, ezt azért mindenképpen érdemes áttekintenünk. De mielőtt erre rátérnék, azért egy-két alapdolgot hadd mondjak el! Az biztos, hogy egy alaptörvénynek jól felfogott elvárásunk alapján is stabilnak kell lenni, kiszámíthatónak kell lenni, hiszen ez a maradandóságot, az állandóságot, a status quót, a jogkövető magatartás kialakulását, az állampolgáraink általi átélését és alkalmazását is jelenti. Tehát a kiszámíthatóság szempontjából az egy fontos erény, hogy csak különösen indokolt esetben nyúljunk az Alaptörvény módosításához, hiszen ez egy jó Alaptörvény. Azonban azt is látjuk, hogy miközben persze mint a jó szerzetesrend, keressük az állandót, a maradandót és ennek egyfajta megnyugtató igazságát, a világ igen intenzíven és igen gyorsan változik. Gyakorta mondjuk, hogy a XXI. század a kihívások, a veszélyek, a kockázatok, a fenyegetések évszázadává vált. Nem így terveztük, de ez lett belőle. Lám-lám, a szomszédságunkban most már egy újabb háború is dúl, nem elég az, hogy láthattuk a déli szomszédainknál a jugoszláv testvérháborút, most egy újabb testvérháború van a keleti szomszédainknál, az orosz-ukrán háború. Tisztelt Képviselőtársaim! Az biztos, hogy a mai helyzetben, ebben a mostani világban arra kell törekednünk, az ország biztonsága és védelme, megőrzése szempontjából, az állampolgáraink védelme szempontjából egyértelműen szükség van arra, hogy a végrehajtó hatalom megfelelő felhatalmazást kapjon arra, hogy végezhesse biztonságot megteremtő feladatát. Tehát nem lehet mindent parlamenti viták keretében végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges, hiszen a veszélyek is sokkal gyorsabban alakulnak ki napjainkban, mint korábban valaha. Ezért én és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója természetesen egyetért a kormány szándékával, a módosítás igényével és a céljával is, támogatni is fogjuk a szavazás során, és most az általános vitában is támogatjuk ezt a törekvést. Én elég sokat foglalkoztam a különleges jogrenddel és ezt megelőzően a minősített időszakoknak az esetkörével, és egy rövid történeti áttekintést mindenképpen érdemes megtenni, hiszen azért nem úgy van az, hogy a jugoszláv háború időszakában nem módosítottuk az alaptörvényt. De, módosítottuk, hiszen behoztunk egy új, akkor még minősített időszaki jogállást, ez a váratlan betörés, váratlan támadás esete. Hiszen pont hogyha, mondjuk, bármelyik harcoló fél áttéved - jószándékúlag, tegyük föl - vagy áttévedt volna Magyarország határán, és ott valamilyen harci cselekménybe bocsátkozik, akkor egyetlenegy lehetőségünk lett volna e jogállami keretek között, ez a rendkívüli állapotnak a kihirdetése. Hiszen akkor három minősített időszaki tényállás foglalkozott ezzel, a rendkívüli állapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet, és a rendkívüli állapot jelentette a hadiállapotot, de azzal belesodortuk volna Magyarországot