Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 14. kedd - 11. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SZABÓ REBEKA (Párbeszéd):

518 frissítése. A nagymértékű járműbeszerzések eredményeként 2010-2021 között több mint 2820 új autóbusz frissítette a Volánbusz és jogelődeinek a járműállományát. (9.10) Nyilván ezen a területen fontos kiemelni a kerékpárút-hálózat fejlesztését is. Azt gondolom, hogy ez egy olyan, igazán környezetbarát szegmens, amit mindenképpen előtérbe kell helyezni. 2010 óta mintegy 1850 kilométer új kerékpárút épült, kijelölésre került mintegy 2 ezer kilométer turisztikai útvonal. Szintén az elmúlt időszak fejlesztései közé sorolhatjuk a közbringarendszerek hazai megjelenését és terjedését, a MÁV-Start járműállománya és kerékpárszállításra alkalmas eszközparkja pedig folyamatosan fiatalodik. Már említettem a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelynek sarkalatos pontja az, hogy a közlekedés zöldítése megvalósuljon. A „Zöld Busz” program célzott iparfejlesztés is egyben, hiszen célja, hogy a magyarországi buszgyártás elérje a 60 százalékos hazai hozzáadott értéket. Ennek keretében megindul a buszpark cseréje, ezért ezáltal tovább emelkedik a szolgáltatás színvonala. Itt a nyári vakáció, és nagyon fontos erről is beszélni. Az elmúlt napokban egyeztetést folytattunk a MÁV-Start és a Volánbusz vezetőivel és szakembereivel. Számos, korábban előkészített bővítésről, menetrendi fejlesztésről született döntés. A fejlesztések elsősorban az elmúlt években egyre népszerűbbé váló Balaton jobb megközelítését segítik. Magyarország számos településéről javul a Balaton elérhetősége az idei nyári szezonban; ahonnan nincs vasúti kapcsolat a Balatonhoz, onnan új buszjáratok fognak indulni. Összességében: nagyon fontos számunkra a közösségi közlekedés fejlesztése és a népszerűsítése a következő időszakban, ebben kérjük a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Párbeszéd képviselőcsoportjából Szabó Rebeka képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Reménykeltő lépés volt, amikor 2020 őszén az agrárminiszter állatvédelmi biztost nevezett ki. Aztán létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács is, bár ide az állatvédő civil szervezetek mindössze egyetlen személyt delegálhatnak, szavazati jog nélkül. Mindezért az állatvédő civilek egyébként évekig küzdöttek, és szerény megjegyzésem szerint az is inspirálhatta a kormányt, hogy Budapest főpolgármestere előzőleg pont állatvédelmi megbízottat nevezett ki. De a lényeg, hogy most már van külön felelőse az állatvédelemnek, ami mindenképpen eredmény. Csak azt nem értem, hogy akkor hogyan lehetséges, hogy egy állami lovakat évek óta gondozó civil szervezet nemhogy segítséget nem kap, de az állami vagyonkezelő éppen tönkre akarja tenni. Többször kérte már korábban az állam a Dharma Ló Menedék Alapítvány segítségét, hogy fogadjon be elkobzott, vagyis állami tulajdonba került nagytestű állatokat lovaktól juhokon át kecskéig. Érthető módon az államnak erre nincs kapacitása. Ellenben a Dharma menhely ideális haszonállat-befogadó telephely lett, hiszen egy 40 hektáros, legelőkkel, erdőkkel borított területtel rendelkezik. Nem véletlen, hogy a tisztázatlan körülmények között hatóságilag elpusztított jakabszállási juhok is idekerülhettek volna a korábbi tervek szerint. A Dharma Alapítvány öt éve gondozza az állam lovait, azonban ígéreteken kívül ezért semmit nem kapott. Pontosabban: 2021 júniusában együttműködési megállapodást írtak alá az Agrárminisztériummal. A miniszter úr által aláírt irat mellett egyébként szóban ígéretet kaptak egyszeri és későbbi rendszeres anyagi támogatásra, illetve egy általuk felújított, korábban üresen álló állami tulajdonú épület ingyenes használati jogára. Mindebből semmi nem valósult meg. A 130, túlnyomóan mentett és befogadott állat havi csaknem 4 millió forintos ellátási költségére nem kaptak sajnos semmilyen fedezetet. Sőt, a helyzet ennél is rosszabb, mivel sajtóhírek szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. havi 758 ezer forint bérleti díjat követel utólag, évekre visszamenőleg az alapítvány által felújított és használt épületért, ami nélkül egyébként nem tudják az állatok ellátását biztosítani. Ráadásul mindez azután történt, hogy az agrártárca javaslatára az alapítvány már korábban beadta az ingyenes használatra irányuló kérelmet. Én nagyon remélem, hogy most meg tudják erősíteni, hogy csupán egy adminisztratív hibáról van szó, és rendezik majd a helyzetet az MNV Zrt.-vel, illetve végül kifizetik majd az állami tulajdonú jószágok után járó, mintegy talán 60 millió forintos összeget. Bár a sajtóban most a Dharma Alapítvány ügye került elő, én tisztelettel emlékeztetnék arra, hogy van egy lómentéssel foglalkozó másik civil szervezet is, a Bottyán Equus, amely szintén évek óta gondoskodik különböző hatósági eljárásban elkobzott lovakról, és sajnos szintén nem kapja meg az ellátásuk költségeit fedező támogatást. Az egyik esetben a Kúriáig kellett vinniük a pert, amit az állatkínzás miatt náluk elhelyezett lovak ellátási költsége miatt indítottak. A Bottyán a pert tíz év után megnyerte, de pénzt az állami szervektől még ebben az ügyben sem kapott. Tehát önöknek sikerült őket is a tönk szélére sodorni sajnos. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma Magyarországon az állatvédelmet gyakorlatilag a civilek működtetik, és ők tudják, hogy csak az állampolgárok adományaiban és az adó 1 százalékában bízhatnak. De az már minősített eset, ha segítség helyett indokolatlan pénzeket akarnak behajtani rajtuk, vagy évekig kell pereskedni a nekik járó összegekért. Tényleg ezt nevezik önök állatvédelemnek?