Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 13. hétfő - 10. szám - Egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáró l szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DR. FÜRJES BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:

506 Akadozik az energia-, sok helyen már az élelmiszer-ellátás biztonsága, egyrészt mennyiért lehet élelmiszert, energiaforrásokat, energiahordozókat beszerezni, illetve lehet-e, és mi az, amiből kapacitásproblémák, hiányok lesznek. Aztán ezekkel is összefüggésben egy erősödő népvándorlásnyomás, erősödő migráció. S mindezek tetejébe ötödiknek a járvány, a járványok - ugye, a járványok korát éljük, ezt mindannyian tapasztaljuk -, és ha mindez még nem lenne elég, akkor ott van Brüsszel kiváló szankciós politikája, amivel nagyon sok esetben sikerült több hátrányt okozni azoknak - saját magunknak, az Európai Unió tagállamainak -, akik a szankciót kiszabják, mint annak, akit céloznak, az orosz agresszornak ezek a szankciók. Tehát a veszélyek korát éljük, világjárványok, népvándorlás, szomszédban zajló háború az, ami sajnos egészen bizonyosan meghatározza az elkövetkezendő hónapokat, éveket. Az újfajta veszélyek új kihívásokat jelentenek, gyors és hatékony, rugalmas kormányzati cselekvésre van szükség. Ebben a szellemben születtek meg a törvénymódosító javaslatok vagy törvénymódosítások az elmúlt évben, években, és ez a törvénymódosító javaslat is. Az Alaptörvény kilencedik módosítása nyomán a korábbi hat helyett három esetkörre - hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet - csökkent a különleges jogrendi helyzetek száma. Az a legfontosabb célunk, hogy megvédjük a magyar családok békéjét és biztonságát. A békeidőben való veszélymegelőzés és -kezelés új pillére az összehangolt védelmi tevékenység intézménye. Mindezeknek megfelelően az előttünk fekvő törvényjavaslat, amit az Országgyűlés megtárgyalt, a jogrendszer belső koherenciájának megteremtésére törekszik. Az Alaptörvény kilencedik módosításának előrehozott hatálybalépéséhez igazítja valamennyi kapcsolódó törvényi rendelkezés hatálybalépését. Az általános vitát követően az Igazságügyi bizottság lefolytatta a részletes vitát, lezáró bizottsági módosító javaslat benyújtására nem került sor. A Törvényalkotási bizottság ülésén elfogadott módosító javaslat összesen 38 pontban részben érdemi, részben technikai módosításokat tartalmaz. Az érdemi módosítások közül kiemelendő - amire az ellenzéki képviselők is céloztak - a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény kiegészítése. Hazánk védelme érdekében elengedhetetlen, hogy bizonyos, a törvényben részletesen és tételesen felsorolt adatok köre ne kerülhessen nyilvánosságra, ne legyen bárki által korlátlanul megismerhető. Csakis így lehet hazánk biztonságát garantálni. Nem nehéz belátni, hogy a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt bizonyos beszerzésekre, szerződésekre, gazdálkodási adatokra, személyi állományra, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által működtetett Nemzeti Eseménykezelő Központ felépítésére, működésére, technikai eszközeire és felszereléseire vonatkozó adatok megismerése nem tekinthető közérdeknek konfliktusos helyzetek során. A módosítást egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a NAIH mint a személyes adatok védelmét és az információszabadság érvényesülését ellenőrző autonóm szerv is támogatta írásos véleményével. Nemzetközi példát rengeteget találunk hasonló törvényi, jogszabályi rendelkezésekre az Európai Unióban is. A Törvényalkotási bizottság nem támogatta a szocialisták módosító javaslatát. Azt fontosnak tartottuk elmondani a vitában, hogy szükség van a pedagógusbérek folyamatos emelésére. Nem gondolja a kormány, hogy helyén lennének a pedagógusbérek. Az ország teherbíró képességével arányosan lépéseket kell tenni. Ezért is kezdte meg a pedagógus-érdekvédő szervezetekkel az egyeztetést épp a mai napon Pintér Sándor miniszter úr, és az érdekvédelmi szervezet vezetője is arról számolt be a sajtónak, hogy nyitottságot és konstruktivitást tapasztalt. Biztos, hogy tudunk további lépéseket tenni a következő évben, években a pedagógusbérek emelésében. Van, aki azt mondja, elég sokatmondó - bár az ellenzéki hozzászólóktól most is több kifogást hallottunk -, hogy csupán egyetlenegy tárgyban nyújtott be az ellenzék módosító javaslatot: kizárólag a miniszterelnök pénztárcájához kapcsolódóan. Én nem látok ebben semmi kivetnivalót. Azt gondolom, hogy félig teli a pohár, nézzük a dolog jó oldalát: ezek szerint minden mással egyetértenek, és egyéb rendelkezését nem gondolták módosító indítvánnyal korrigálni, megváltoztatni. Ez szerintem jó hír, köszönjük szépen a ráutaló magatartással kifejtett támogatást. Ami pedig a miniszterelnök illetményét illeti, az általános vitában is elmondtam, erről lehet vitatkozni - és én megértem, ha különböző álláspontok vannak, egy demokráciában ez a természetes dolog -: helyes-e az, hogy 11 év után rendezi az Országgyűlés a miniszterelnök bérét, helyes dolog-e, hogy Magyarország miniszterelnöke, ahogy a DK képviselője is elmondta, 23. az európai uniós miniszterelnökök fizetési rangsorában? A szomszédos Ausztria kancellárja nyolcszorosát keresi a mindenkori magyar miniszterelnök javadalmazásának; Szlovákia miniszterelnöke is többet keres; Csehország miniszterelnöke úgy keres többet, hogy ha a törvényjavaslatot a Ház elfogadja, akkor is magasabb lesz a cseh miniszterelnök javadalmazása; s körülbelül nyolcszorosát keresi az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, akikkel szemben Magyarország miniszterelnöke rendszeresen érvényesíti - ez a mindenkori magyar miniszterelnök feladata lenne - a magyar érdekeket. A középmezőny alján lesz a magyar miniszterelnök, ha az Országgyűlés ezt a javaslatot elfogadja. Egy méltányos és vállalható, a nemzetközi összehasonlítás próbáját kiálló javaslatnak gondoljuk ezt. Ami pedig a most elhangzottakat illeti: számunkra a parlament nem kényelmetlen, képviselő úr. Mi mindig is azért küzdöttünk a politikában, hogy szabad választásokon képviselhessük a magyar embereket a politikában, tehát nem kényelmetlen nekünk a parlamentben, hanem öröm és megtiszteltetés itt lenni.