Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. június 13. hétfő - 10. szám - Dr. Vejkey Imre (KDNP) - a technológiai és ipari miniszterhez - „A foglalkoztatás helyzete” címmel - ELNÖK:
477 Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! A gazdasági folyamatok értői a háború kitörése óta latolgatják, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus milyen következményekkel jár majd a legfontosabb mutatóit tekintve, és itt a falak között is, a parlamentben, többször felmerült már a kérdés, hogy mire számíthatnak a magyarok a mindennapjaikat tekintve, hogyan fog ez lecsapódni. Az inflációt, az üzemanyagárakat és az élelmiszerárakat érintő változásokról minden bizonnyal hallottak már az állampolgárok, azonban manapság a foglalkoztatásról meglehetősen kevés szó esik, pedig ez a terület a rendszerváltást követően évtizedekig neuralgikus pontja volt a magyar politikának. Sokáig a társadalmat az egyik leginkább felvillanyozó kérdés volt, hogy a magyaroknak van-e munkája, különösen a Gyurcsánykormány alatt, amikor a munkanélküliség szinte elviselhetetlenül nagy volt, és a bérkülönbségek miatt is százezrek döntöttek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét. 2010 óta azonban, az Orbán-kormány eredményes gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájának hála, közel egymillió új munkahely létesült, sőt a gazdaság teljesítménye számos területen már a rendelkezésre álló munkaerőlétszámot meghaladó foglalkoztatottságot is lehetővé tenne. A munkaerő felértékelődése pedig a bérszínvonal jelentős emelkedését is magával hozta. Éppen csak kiléptünk a Covid okozta megrázkódtatásból, a háború villámcsapásként érte a világot, azonban Magyarországon a munkaalapú gazdaság sikeres kiépítésének köszönhetően a kiváló foglalkoztatottsági adatok a világjárvány és a háborús helyzet dacára sem romlottak jelentősen, sőt mostanra sikerült javítani a pandémiát megelőző utolsó év, 2019 munkanélküliségi mutatóin is. Tisztelt Államtitkár Asszony! A magyar foglalkoztatási helyzet jelenleg kedvezőnek tűnik, a munkavállalók kilátásai stabilan javuló tendenciát mutatnak mind a béreket, mind pedig az elhelyezkedési lehetőségeket illetően. Ugyanakkor a háború befejezése még nem látható előre, és mindeközben az alapanyagárak drágulása, valamint a gazdasági helyzetet tovább súlyosbító, értelmetlen uniós szankciók a gazdaság lassulását, a termelés, valamint az igénybe vett szolgáltatások beszűkülését hozhatják el, és ezáltal a foglalkoztatottsági adatokra is mind-mind kihatással lehetnek. Államtitkár asszony, kérem, szíveskedjen ismertetni a jelenlegi magyar foglalkoztatási helyzet főbb ismérveit. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol. Államtitkár asszony, öné a szó. DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány célja a kezdetektől fogva a segélyalapú társadalomról a munkaalapú társadalomra történő átállás, és olyan nagy célokat tűztünk ki magunk elé, mint az egymillió munkahely létrehozása. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ezt gyakorlatilag sikerült is elérni, hiszen 4,7 millió ember dolgozik ma Magyarországon, ami a rendszerváltás óta rekordnak számít, és ráadásul többen dolgoznak ma, mint a járványhelyzet előtt. (Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben dr. Vinnai Győző váltja fel.) A magyar emberek munkából akarnak megélni, éppen ezért nagyon büszkének kell lennünk ezekre a közösen elért eredményekre. 2010-ben 12 százalék körüli volt a munkanélküliség, kevesebb mint harmadára csökkent azóta. Hozzávetőleg az uniós átlag felét teszi ki, a legkedvezőbbek közé tartozik az Európai Unión és Európán belül. Ez, ugye, 3,6 százalék, az uniós átlag 6,2 százalék, az euróövezeten belül pedig 6,8 százalék. Hasonló arányban mérséklődött a fiatalok közötti munkanélküliség: a korábbi kirívóan magas 30 százalékról 10 százalékra, idén májusban pedig kevesebb álláskeresőt tartottak nyilván, mint az elmúlt évtizedben bármikor. Magyarország az elmúlt évtizedben Málta után a második leggyorsabb ütemű foglalkoztatásbővítést valósította meg az Európai Unión belül. A foglalkoztatási ráta a 2010-es 56 százalékról jelentősen előrelépett, 74 százalékra. Megkérdőjelezhetetlen eredmény az is, hogy a bérek folyamatosan emelkednek. A kormány sikeres gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy a növekvő keresetek a munkát terhelő adók csökkentésével együtt töretlenül javítják a családok pénzügyi mozgásterét és a magyar emberek életminőségét, hiszen mi a kezdetektől fogva a családok támogatását is nagyon fontos prioritásként tartjuk számon, és egyedülálló családtámogatási rendszert alakítottunk ki. Rendkívül jelentős az is, és azt is meg kell említeni, hogy 2022. január 1-jétől 200 ezer forint a minimálbér, a garantált bérminimum 260 ezer forintra növekedett, a béremelések mellett pedig a családi adó-visszatérítéssel is támogattuk a dolgozó szülőket. (16.00) Nagyon fontos eredmény az is, hogy a 25 éven aluliak számára szja-mentességet biztosítunk, ami, úgy gondolom, hogy tovább javíthatja a fiatalok gazdasági aktivitását, a korábban külföldön munkát vállalók közül is egyre többen térnek haza és helyezkednek el a hazai munkaerőpiacon.
