Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 13. hétfő - 10. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:

459 pusztán megfeledkezett, hanem szándékosan tartotta alacsonyan a bérüket, hogy így tudja őket kiszolgáltatni a nagy magyar cégeknek és külföldi cégeknek, amelyek elhitették ezekkel az emberekkel, hogy a magyar ember munkája nem ér annyit, mint egy osztrák vagy egy holland dolgozóé. Az európai minimálbér-szabályozás ebben is jelentős változást fog hozni. Amellett, hogy versenyképesebb lesz a fizetés, erősebb érdekvédelmet és jobb munkakörülményeket is fog biztosítani a magyar embereknek. Pontosan azt fogja erősíteni, amit a Fidesz-kormány módszeresen tett tönkre és épített le az elmúlt évtizedben. És akkor szép lassan rá is kanyarodhatunk a politikai tanulságok kérdésére. A magyar Országgyűlésben ugyanis nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mit tett a kormánypárt, és mit tett a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció azért, hogy az európai minimálbér-szabályozás bevezetése a célegyenesbe érjen. Kellő szerénységgel állíthatom, hogy az európai minimálbér megvalósulása a Demokratikus Koalíció politikai közösségének a sikere, amiben oroszlánrészt vállalt európai parlamenti képviselőnk, Dobrev Klára. Mi 2019-ben megígértük, hogy lesz európai minimálbér-szabályozás, az ígéretünket pedig betartottuk. Mit tett ezzel szemben a Fidesz? Ott gáncsolta az európai minimálbér-szabályozást, ahol csak tudta. A DK-t felelőtlennek, a szabályozást pedig szükségtelennek nevezte, megfeledkezve arról, hogy valójában a magyar emberek sorsa, egy biztosabb jövő a kérdés. Az egyik oldalon tehát láthatunk egy politikai pártot és egy politikust, aki az elmúlt három évben éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy a legfontosabb ígéretét teljesítse, hogy a legkiszolgáltatottabb magyar embereken segítsen. A másik oldalon pedig látunk egy kormányt és annak képviselőit, önöket, akik szégyenteljesen viselkedtek, a magyar emberek érdekeit háttérbe szorították. Tisztelt Országgyűlés! Beismerni azt, hogy az ember tévedett, hogy a történelem rossz oldalára állt, még mindig lehetséges. A magyar miniszterelnök kapott a sorstól még egy lehetőséget, hogy így tegyen, bebizonyítsa, hogy ő sem hisz a végletekig kiszolgáltatott magyar munkaerőben, és már ő is azt vallja, hogy a magyar emberek munkája nem érhet kevesebbet, mint bármely más európai polgáré. Orbán Viktor miniszterelnöknek a miniszterelnökök tanácsában nem lesz vétójoga, de a szavazata szimbolikus lesz. Három nap múlva megtudjuk, hogy a magyar emberek oldalára állt-e a miniszterelnök (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), vagy újra a magyar emberek ellenében döntött. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. (Közbeszólások a DK padsoraiból, köztük: Soros... - Gyurcsány...) DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Én meghallgattam önöket. Kérem, adják meg a tiszteletet a választóinknak, hogy ugyanezt megteszik. Annak örülök mindenesetre, hogy elsőként a mai napon nem vonja kétségbe azt, hogy a Gyurcsány-párt a legerősebb a baloldalon (Közbeszólás a DK padsoraiból: Mondtuk, hogy nem?), tehát a hatása is a legnagyobb, ezt szeretném önnek megköszönni. Csak azért mondom, mert mindenki tagadja azok közül, akik ugyanezen a listán szerepeltek. Az ön által felvetett javaslat egy politikai-filozófiai különbséget érzékeltet köztünk. Önök számos területen jogköröket adnának át a brüsszeli intézményeknek. Ezt teszik az adópolitikában, ezt teszik a bérpolitikában - erről beszélt az imént is -, és ezt teszik egyébként a migrációban is. És nekünk az a tapasztalatunk, hogy ha jogköröket adunk át a brüsszeli intézményeknek, akkor a multiknak sokkal nagyobb ráhatása lesz arra, hogy hogyan is alakulnak a döntések, mint az egyes állampolgároknak. Tehát itt van egy elvi különbség köztünk. Van például tapasztalatunk arról, hogy az energiapiacon hogyan alakultak az árak akkor, amikor a szabadpiacra bízták őket, egyébként a brüsszeli liberalizációs törekvésekkel összhangban. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy már a háború előtt is jelentősen növekedtek az energiaárak, az Eurostat szerint több mint 26 százalékkal - ez az infláció fő okozója -, tehát van arról tapasztalatunk, hogy milyen az, amikor kiadjuk a jogköröket a kezünkből, és ez kiszolgáltat minket Brüsszel akaratának, illetve a multik lobbitevékenységének. Ami a minimálbér kérdését illeti: azért azt, hogy mennyire hitelesek az önök javaslatai, jól mutatja, hogy mi volt az április 3-ai választás eredménye. És ha a számok felől indulunk ki, van tapasztalatunk meg tudásunk arról, hogy mekkora volt a minimálbér akkor, amikor önök voltak: 73 ezer forint; most 200 ezer forint, tehát több mint háromszor annyi. A szakmunkás-minimálbér 260 ezer forint, ez is háromszor annyi. Mindeközben a nettó átlagbérek Magyarországon 70 százalékkal nőttek, az önök nem rövid kormányzása alatt tizen-egynéhány százalékkal. Tehát hogy mit jelent a gyakorlatban a baloldal érzékenysége, arról van nekünk tapasztalatunk. És hogy még egyet mondjak, pár héttel ezelőtt volt itt egy választás; ott volt önöknek egy miniszterelnök-jelöltje. A miniszterelnök-jelölt mit mondott a minimálbérről? Azt, hogy ő nem támogatja. Tehát az önök hivatalos álláspontja pár nappal ezelőtt még az volt, hogy nem támogatják a minimálbért. Erről ennyit. (Arató Gergely: Ugyan már!) Hogyha a megélhetési kérdésekről beszélünk, akkor a jelenlegi helyzetben egyébként megkerülhetetlen a háború ügye, a háborús infláció ügye. A háború ténye önmagában is növelte az árakat, és erre csak rátett egy lapáttal a szankciós politika. Hogyha a brüsszeli ügyekről beszélünk, akkor nem tehetjük meg, hogy erre nem térünk ki.