Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. június 7. kedd - 8. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK:
373 programmal készülünk jövőre, hiszen 2023-ban Veszprém és térsége lesz Európa kulturális fővárosa. Közösségben és közös gondolkodásban hiszünk, ezért a VEB2023 Zrt. különböző pályázatok kiírásával segíti és vonja be a térség kulturális, gasztronómiai és sporttémában nyitott és vállalkozó szellemű vállalkozásait, településeit. Ahogy említettem, ugye, nemcsak Veszprém, hanem Veszprém és térsége fogja képviselni Európa kulturális fővárosát. Veszprémhez még 118 település csatlakozott, ezáltal a meghirdetett programelemekre ez a 118 település és vállalkozásaik is tudnak pályázni. Ilyen pályázatok például a kulturális-művészeti programok támogatására kiírt pályázat, a borszakmai és gasztrokulturális programok támogatására kiírt pályázat, az utcaképfejlesztési program, a KultHáló-program vagy éppen a Pajta-program, amelyeknek a legfontosabb célja a kistelepülések helyi közösségei számára fontos és releváns kulturális szolgáltatások elérésének segítése, a kulturális kínálat bővítése. A program a helyi kulturális intézmények, civil szervezetek kezdeményező, a kulturális kapacitásokat érdemben fejleszteni képes törekvéseit is támogatja, mindezt a személyesség és a személyes kapcsolódások jelentőségét előtérbe helyezve. Ez utóbbira különösen büszke vagyok, hiszen az egyik zászlóshajója a választókerület települése, Lókút. Nagy sikernek örvendenek az új vendéglátóegységek, amelyek mindegyikében van egy kis csavar: a Papírkutya kultúrbisztró, ahol hétköznap is világszínvonalú zenészeket hallgathat a nagyérdemű; a Wine&Vinyl, amely nemcsak egy borbár, hanem egy bakelitüzlet is; a Kunszt dizájnbolt, galéria és bisztró-kávézó; a Pekedli szatócsbolt, a Füge fagyiudvar és kávézó is. Természetesen a már meglévő színes kulturális paletta is bővült, így az Utcazene Fesztivál, az Auer Fesztivál, a VeszprémFest és a Rosé, Rizling és Jazz Napok mellett már harmadik éve ad otthont a Magyar Mozgókép Fesztiválnak a királynék városa Balatonfüreddel karöltve, amely idén június 9. és június 12. között kerül megrendezésre. Köszönöm természetesen Magyarország Kormányának, hiszen az állami támogatás az, ami a fentiek megvalósítását is lehetővé teszi. Köszönöm, hogy a jelentős anyagi támogatás mellett a Veszprém-törvény elfogadásával is segítette az állam a projektek megvalósulását, valamint azt is, hogy annyira fontosnak érezte államunk a megvalósítását, hogy garanciaként dr. Navracsics Tibort 2019-ben a Veszprém-Balaton 2023 EKF-program megvalósításáért felelős kormánybiztosnak nevezte ki. Felkészültünk tehát, és biztos vagyok benne, hogy a folyamatban lévő álmok is mind a helyükre kerülnek az év végére azért, hogy 2023 januárjában, amikor egész Európa ránk figyel, még büszkébbek lehessünk arra, hogy egy csodálatos vidéken élhetünk, a Bakony és a Balaton ölelésében. Mindenkit nagy szeretettel hívunk és várunk, hogy velünk együtt ünnepeljen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Momentum képviselőcsoportjából Lőcsei Lajos képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. LŐCSEI LAJOS (Momentum): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy személyes történettel kezdjem! Amikor elsőéves voltam a főiskolán, a lakhatásom megoldása végett pályáztam kollégiumi férőhelyre. Az elbírálásnál szociális szempontokat is figyelembe vettek, amelyek alapján igencsak esélyesnek kellett lennem, de sajnos elutasítottak. A tudtom nélkül édesanyám az akkori kisebbségi ombudsmanhoz, dr. Kaltenbach Jenőhöz fordult jogorvoslatért, aki hathatós segítségével érvényesíteni tudta a rászorultságom figyelembevételét a kollégiumi férőhely elbírálásánál. Az ombudsman intézménye kincs, amire nagyon kellene vigyáznunk; az ombudsman a nép ügyvédje, akihez a társadalom peremére került emberek bátran fordulhatnak. A 2010 előtti ombudsmani intézmény valóban jól működő, egyre nagyobb társadalmi elismerést élvező testület volt, amelynek az első tőrdöfést az ombudsman intézményét átalakító Alaptörvény elfogadásával adták meg, kedves képviselőtársaim, kormánypárti képviselőtársaim. 2011-ben a még hivatalban lévő Kállai Ernő, a kisebbségi jogok biztosa a következő megállapítást tette az Alaptörvény érvénybelépése előtt, idézem: „A mindenkori kisebbségi biztos hozzájárult ahhoz, hogy a helyi és országos szinten jelentkező indulatokat jogi mederbe terelve és az adott esetre szabott megoldásokat megfogalmazva mindmáig elkerülhető volt az etnikai konfliktusok kirobbanása és szétterjedése.” Kállai Ernő felhívta a figyelmet az akkor létrejövő Alaptörvényben leírt intézményváltozás visszásságaira is, így fogalmazott, idézem: „Az Alaptörvény jelen változtatása jelentős visszalépést eredményez a kisebbségi jogok terén, és az elmúlt két évtized kisebbségpolitikai eredményeinek szisztematikus lebontásához vezet.” Ezzel azt szerettem volna magyarázni, hogy a külön biztos önálló hatáskörének megvonása a jogvédelem hatékonyságának csökkentése mellett rossz üzenetet közvetít a lakosság mintegy 10 százalékát adó kisebbségi állampolgárok felé. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársak! Önök szemmel láthatóan elengedték a fülük mellett Kállai Ernő intelmeit, Kállai Ernő félelmei sajnos most beigazolódni látszanak. Az történt ugyanis, hogy dr. Kozma Ákos magyar ombudsmant a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége minősítette: „A” kategóriáról „B”-re fokozták le. (19.30) Ugyanis dr. Kozma Ákos és hivatala nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával, és nem szólalt fel ezek kapcsán, nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok
