Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 16. hétfő - 4. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - KOMJÁTHI IMRE (MSZP):

121 Ami a nemzeti vagyont illeti: 7000 milliárd forinttal nőtt a nemzeti vagyon nagyságrendje a mostani kormányzás alatt. Egyetértek azzal a szándékkal, hogy a stratégiai iparágakat, abban a magyar tulajdon arányát meg kell erősíteni. Itt nagyon nagy lépéseket tettünk a bankszektorban, a stratégiai iparágakban, mondhatnám itt az energetikát is, a média területét is, az élelmiszeripar tekintetében még további teendőkre van szükség. (Z. Kárpát Dániel: Komoly befektetés!) Ha a biztonságot fontosnak tartja, akkor erre és a következő kormányra számíthat. Nemcsak a határainkat védjük, hanem a bűncselekmények számát is sikerült megfelezni. Azt gondolom, hogy Ásotthalom környékén is komoly fegyvertény ez, és az ott élők is érzékelhetik. (Z. Kárpát Dániel: A szabálysértések tízszeresére emelésével.) Most ami az embargó kérdését illeti: nem csinálunk abból titkot, hogy nem támogatunk olyan szankciókat, amelyek sokkal jobban fájnak Magyarországnak, mint az agresszornak, és sokkal jobban fájnak Európának. Hát, az energiaárak már eddig is jelentősen növekedtek, az Eurostat számai szerint több mint 40 százalékkal egy év alatt, ez fűtötte az inflációt, és erre tenne még rá egy lapáttal az, ha bevezetnék az olajembargót, olyan körülmények között, hogy Magyarország 64 százalékban Oroszországból importálja az olajat. Tehát nemcsak ellátási problémáink lennének, hanem megugornának az árak is. Ezt nem akarhatják, ezt nem támogathatják. Most ezért ellenzi a hatodik embargós csomagot vagy szankciós csomagot a magyar kormány. Ha ön azt állítja, hogy a magyar kormány nem emelte fel ezek ellen a szavát, akkor önt vagy rosszul tájékoztatták, vagy félre akarja vezetni a magyar nyilvánosságot. Végezetül, idő hiányában még egy dolgot szeretnék mondani: az elmúlt hetek felszólalásai alapján, ha jól értelmezem, önök kétségbe vonják az Alaptörvényt, és ha jól értettem a szavait, akkor az árstopintézkedéseket sem tartják megfelelőnek. Az a helyzet, hogy pontosan ilyen felszólalásokat hallottunk a baloldali pártoktól az elmúlt években, az elmúlt hónapokban. Nem tisztem, hogy tanácsokat adjak önöknek, egyet talán mégis megtehetek, hogy ne lépjenek a Jobbik útjára, mert nagyon jól látták, hogy annak mi lett a következménye. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Bár régi képviselők is ülnek az új frakció soraiban, azért most így az ülésszak és az új ciklus előtt vagy a kezdetén hadd kérjem meg az új frakciót, hogy ne lépjen abba a régi kerékvágásba, amelyben a régi ellenzék 12 éven keresztül taposott. Úgyhogy kérek fegyelmezett magatartást, ha lehetséges, mindenki hallgassa meg a másikat csendben, a kormányoldal is meghallgatta az önök frakcióvezetőjét, legyenek szívesek önök is ezentúl meghallgatni csendben a másik oldalt. Különösen elvárom ezt alelnök asszonytól. Most Komjáthi Imre, az MSZP képviselője következik. Megadom a szót. KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A magyar Országgyűlésben ismét a dolgozó magyar emberek érdekében szólalok fel. A kormány egyik stratégiai partnere a terveik szerint 1600 magyar dolgozót készül utcára tenni. Elég szörnyű, hogy ennek a cégnek februárban lehetősége volt módosítani a kollektív szerződést úgy, hogy az a munkavállalók számára hátrányos: alacsonyabb lett a végkielégítés, a házaspárok védettsége megszűnt. Ezen magyar családok érdekében szólaltam fel a múlt héten is, akkor csak ködösítés volt a válasz. Ráadásul a kormány tárgyalásokra vonatkozó állítását a szakszervezet cáfolta. Bodó Sándor államtitkár úr ezután válaszolt az egyik médium megkeresésére, és azt írta: a Liga Szakszervezetek és a foglalkoztatási osztályok tárgyalnak a munkahelyeken. Ez azért nem ugyanaz, hogy a kormány és a szakszervezetek tárgyalnak. Ebben a helyzetben a kormánynak magas szinten kellene a dolgozó magyar emberek oldalára állni a tőkések helyett. De hol van ilyenkor Szijjártó Péter, aki aláírta a stratégiai megállapodást? Hol van ilyenkor a stratégiai partner? A stratégiai partnerségi megállapodásokban szinte minden benne van, csak az nincs, ami a lényeg: a magyar dolgozók érdekeinek védelme, munkavédelmi és munkajogi biztonságuk garanciája. (11.40) Pedig lenne azonnali segítség. Az Európai Unió ugyanis létrehozott egy évi 202 millió eurós éves költségvetéssel rendelkező Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, amiből a kormány igényelhetne forrást, és pontosan erre, az ilyen helyzetekre találták ki. Ezt az alapot konkrétan arra találták ki, hogy a kormányok lehívhassanak belőle bizonyos összegeket, hogy segítsenek új munkahelyet találni, sőt saját vállalkozást alapítani az elbocsátott dolgozóknak, ha egy adott vállalkozás legalább 200 főt elbocsát. Tisztelt Országgyűlés! A stratégiai partnerség révén is lehetne, kellene beszélnünk, és kellene lépni. Ha már egyszer több milliárd forinttal, a magyar adófizetők pénzével támogatjuk ezeket a cégeket és stratégiai megállapodást kötünk, akkor a megállapodásban szerepeljenek a kormány elvárásai a stratégiai partnercégektől, illetve a cégek által a munkavállalók védelmére vállalt garanciák, a magyar dolgozók érdekét védő garanciák, és nem a hazai, illetve a nemzetközi nagytőkéseknek ígért és őket védő garanciák. A Tungsramnál nem is az ITM-nek kellene az elbocsátott dolgozókon segíteni az eddigi struktúra szerint, hanem a Külgazdasági Minisztériumnak, hiszen 2019-ban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írt alá céges stratégiai megállapodást, amelyben lefektették az együttműködés módját és feltételeit és azt is, hogy létrehoznak egy rendszeresen ülésező munkacsoportot.