Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 9. hétfő - 2. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):

12 súlyosbítást kért. Kérjük, hogy támogassák az egyéni kegyelmeket a kormány részéről is. Köszönjük szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.) ELNÖK: Ismét Orbán Balázs államtitkár úré a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön a felszólalásában leginkább Magyarország Alaptörvényének társadalmi elfogadottságával foglalkozott, és azt a megállapítást tette, hogy ez alacsony. Azt kell jeleznem, hogy nem értek egyet ezzel az állásponttal, szerintem nem igaz, amit ön állított, és engedje meg, hogy pár olyan konkrét alaptörvényi rendelkezést figyelmébe ajánljak, aminek a társadalmi támogatottsága rendkívül magas. Például az Alaptörvénynek köszönhető az, hogy a déli határokat ostromló migránsokat kívül tudjuk tartani, és a kerítést fel tudjuk építeni; és Brüsszellel szemben védekezni tudunk azon támadások kapcsán, amelyek arról szólnak, hogy bontsuk le a jogi és a technikai határzárat. Mondok még egyet: a Magyarország Alaptörvényében található rendelkezéseknek köszönhető az, hogy Magyarországon - szemben más nyugat-európai országokkal -, noha a kormány rendelkezik azzal a pénzügyi mozgástérrel, amely a válságkezelés miatt szükséges, de a költségvetési egyensúlynak ebben a helyzetben is fenn kell maradnia. Tehát a pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében is kulcsfontosságú az Alaptörvény. Emellett, ha figyelmesen forgatja Magyarország Alaptörvényének rendelkezéseit, akkor azt fogja látni, hogy ott vannak benne azok a rendelkezések mind egy szálig, amelyek a családok és a gyermekek megvédésével kapcsolatosak; egyrészt anyagi értelemben is ott az alkotmányos kötelezettség, hogy támogatni kell a családokat, másrészt a genderideológiával és az LMBTQ-propagandával szembeni fellépés tekintetében is az Alaptörvény az, ami a jogi kereteket mindannyiunk számára biztosítja. Az Alaptörvénynek köszönhető az is, hogy veszélyhelyzetben cselekedni tudunk, legyen az akár egészségügyi válsághelyzet vagy akár háborús helyzet. Ha az Alaptörvénynek ezek a rendelkezései nem lennének, akkor Magyarország Kormánya, mindegy, hogy mekkora társadalmi támogatottság áll mögötte, nem tudna fellépni. Illetve, hogy csak két példát említsek még, és befejezem a felsorolást: az Alaptörvény egyértelmű rendelkezéséből vezethető le például a nemzeti fizetőeszköznek, a forintnak a védelme és úgy általában a nemzeti szuverenitással összefüggő rendelkezések is. (Z. Kárpát Dániel: A 400 forintos euróval!) Most nekem az a problémám, ha önök azt a politikát fogják folytatni, hogy az Alaptörvényt támadják, akkor az a helyzet, hogy önök ezekre az intézkedésekre mondanak nemet, ezeket az intézkedéseket támadják. Tehát én ezt az utat nem javaslom önöknek, ugyanis pont az elmúlt időszak válsághelyzetei azok, amelyek bebizonyították, hogy az alkotmányos rendszer jól működik, és képes hazánk szuverenitását megvédeni. Ezért arra szeretném önöket kérni, hogy ezekkel a felszólalásokkal és a politikai nyilatkozatokkal ne támadják, ne gyengítsék ezt az alkotmányos rendszert, hanem éppen ellenkezőleg, erősítsék. A Mi Hazánk mozgását látva én azt gondolom, van esély arra, hogy egy új Jobbik alakul, ugye, ön is azt nyilatkozta, hogy a Jobbikot frakcióvezető úr saját halottjának tekinti. Én arra hívnám fel a figyelmet ezzel a felszólalással összefüggésben is, hogy a Jobbik útja elrettentésül szolgál, ezért figyelmükbe ajánlanám, hogy érdemes lenne azt elkerülni. Egyrészt, ugye, szélsőséges, elfogadhatatlan, antiszemita pozíció, másrészt először retorikailag a nemzeti szempontoknak a felkarolása, majd a balliberális oldalnak való belső behódolás, és tulajdonképpen, ahol itt véget ért a Jobbik, az a DK egyik radikális tagozataként a parlamenti frakció. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Ez az az út, amelyet a Jobbik bejárt, mi annak szorítunk, hogy a Mi Hazánk-frakció ne az új Jobbikként végezze. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Most az MSZP részéről Gurmai Zita frakcióvezető-helyettes asszonynak adom meg a szót. Parancsoljon! DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A NATO-hoz és az Unióhoz történt csatlakozásunk óta nem volt annyira fontos a jövőnkről, Európáról gondolkodnunk, mint most, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Mi, magyarok jól tudjuk, hogy mit jelent ez, megtapasztaltuk 1848-ban, ’56-ban, és megtapasztaltuk a rendszerváltás előtti korszakban. Megtámadva, megszállva, háborúban nem jó élni, az élet akkor teljes, ha az ember békében, nyugalomban gyarapodhat. Az európai integráció alapvető célja az európai béke megőrzése - látjuk, hogy ezek nem üres szavak, a háború reális lehetőség, az a dolgunk, hogy tegyünk ellene. Lassan meghalnak a polgártársaink, akik személyesen emlékeztek a második világháború borzalmaira, és felnőnek azok, akik azt hiszik, hogy ma már nem olyan nagy ügy - pedig nagy ügy. Bucsa, Mariupol, több millió menekülő üzeni nekünk, hogy de igen, a háború rettenetesen nagy ügy, külön-külön végtelenül kiszolgáltatottak vagyunk neki. Ukrajna is az volt, mi is azok lennénk, ha az 1990-2004 közötti politikusgeneráció nem tett volna meg mindent az euroatlanti integrációért. Ezen a napon úgy illik, hogy határozottan köszönetet mondunk azért, hogy hozzájárultak hazánk biztonságának növeléséhez. Tisztelt Ház! Éreznünk kell a felelősséget, a helyzet súlyát, hogy éppen az Európa-napot ünnepeljük. Igen, ünnepeljük meg! Ünnepeljük meg, hogy a második világháborút átélő generáció elég bölcs volt ahhoz, hogy