Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 10. kedd - 3. szám - A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GRÉCZY ZSOLT (DK): - ELNÖK: - AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára:
108 Szintén van annak egy elég komoly visszássága, hogy miközben az előttünk fekvő törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit támadják vagy a mögöttük álló szándékot vonják kétségbe, amelyek éppen a gazdaság serkentését, a foglalkoztatottság növelését hivatottak szolgálni, ezek mellett olyan kritikákat fogalmaznak meg, amelyek alapján a magyar gazdaság egy teljes csődhelyzettel reagált volna a koronavírus-járványra. Ehhez képest az az igazság, hogy a magyar gazdaság a koronavírus-járvány alatt kanyarban előzött. Így értük el regionális összevetésben az elmúlt időszakban az egyik legkiugróbb, legmagasabb GDP-növekedést, és így érhettük el azt, hogy most már bizonyos szakmákban munkaerőhiány alakulhat ki. Ez együtt jár egy jó hírrel: szinte teljes a foglalkoztatottság, történelmi csúcson van Magyarországon a foglalkoztatottság. (16.40) Tehát amikor azt állítják, hogy a magyar munkavállalóknak egyre rosszabb és nehezebb a helyzete, éppen az ellenkezője az igaz, és ugyanez igaz a bérszínvonalak emelkedésére. Még egyszer: nem lehet sose elég vagy túlságosan magas a bérszínvonal, ugyanakkor megint csak visszás, hogy a baloldali pártok részéről ér minket olyan kritika, azt a kormányt éri olyan kritika, amelyiknek az idején a minimálbér meghaladja az önök, a baloldali pártok kormányzásának az átlagbérét. Nem igaz az sem, és most már a törvényjavaslatrendelkezéseinek egyes pontjaira térek rá, nem igaz az sem, hogy a külföldi munkaerő olcsóbb lenne. A külföldi munkaerőnek is ugyanannyi bért kell fizetni, mint a magyarnak. Magyarországon tehát munkaerőhiány van, 3,7 százalékos a foglalkoztatottság, ami teljes foglalkoztatottságot jelent. Elfelejtette a képviselő úr azt a tényt is, hogy csak a hiányszakmákban lehet behozni tartósan betöltetlen álláshely esetén az idézett szabály alapján harmadik országbeli munkavállalót. Ebből a szempontból ez egy szigorúbb szabályozás, mint a korábbi, és a kiemelt, kölcsönző cégek minősített, több üzleti évvel rendelkező és legalább 500 fő munkavállalót alkalmazó cégek. A gazdaság dinamizálása nem tekinthető árulásnak. Ez az árulás nemcsak méltatlan, hanem minden logikát is nélkülöz. Az érdemi vitarésszel kapcsolatban az ellenzéki felszólalói körnek megadta Varga Zoltán képviselő úrnak a felszólalása a keretét, aminek az egyik nyitómondata az volt, hogy nem érdekli, hogy mit mondunk mi a törvényjavaslatról. Minket érdekel, hogy mit mondtak önök a vitában, és ha megengedik, hogy belenézzek még a további megállapításokba, akkor a többi megállapításra is igyekszem, amennyiben az időkeretem engedi, reagálni. Lukács László képviselő úr üdvözölte a törvényjavaslatot abból a szempontból, hogy azt a megjegyzést tette, hogy ezt korábban kellett volna benyújtani és meghozni. Örülünk ennek a különös hangvételű támogatásnak, reméljük, hogy ezúttal támogatni is fogják ezt a törvényjavaslatot, és eltérnek attól a szokástól, ami a koronavírus-járvány idején történt, hogy a koronavírus-járvány leküzdését szolgáló kezdeményezéseinket és törvényjavaslatainkat lassították, ellenezték vagy nem szavazták meg. Szintén képviselő úrnak azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy milyen teher lesz a közigazgatáson a lejárt dokumentumok, okmányok hirtelen pótlásával kapcsolatban, adom azt a tájékoztatást, hogy a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a személyi azonosító igazolványok, a vezetői engedélyek és az útlevelek egységesen 2022. június 30-áig érvényesek. Az okmányok hosszabbítása 310 kormányablakban folyamatosan megvalósítható, de például a jogosítványok igénylése ügyfélkapun keresztül is elintézhető. Úgy gondoljuk, hogy ezek az ablakok és ezek a lehetőségek ezt az esetleges problémát meg fogják előzni. Szabó Szabolcs képviselő úr hiányolta a társadalmi egyeztetést, hozzá csatlakozott talán Kordás László képviselő úr. Ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást szeretném adni, hogy a törvényjavaslatot társadalmi egyeztetésre a következő szerveknek nyújtotta be a kormány: Országos Bírósági Hivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Magyar Ügyvédi Kamara, Kúria, Legfőbb Ügyészség, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. (Szabó Szabolcs: Ebből hol a társadalom?) Kérem Szabó Szabolcs képviselő urat, hogy ennek fényében majd bírálja esetleg felül azt a megszólalását, hogy haveri érdekképviseleti szervekhez nyújtotta be a kormány ezeket a törvényjavaslatokat. (Szabó Szabolcs: Kiderült, hogy még azok se...) Az Országos Bírósági Hivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a módosító kezdeményezéseit megfogalmazta, eljuttatta az előterjesztő, a kormány számára. Vélhetően módosító javaslatban ezek meg fognak jelenni. A Gondosóra-programmal kapcsolatban Vajda Zoltán képviselő úr által megfogalmazott adatkezelési kérdésekkel kapcsolatban azt a tájékoztatást adom, hogy a programot lebonyolító SZIN Kft. a tulajdonosi jogkör gyakorlójának köszönhetően stabil feladatkörrel rendelkezik, az állandó feladatok legtöbbje hazai és EU-s projektek lebonyolítása az EMMI-vel együttműködésben. Szenzitív adatok kezelője tehát a SZIN Nonprofit Kft. lesz, amelynek alapítója a magyar állam, ez egy nagyon fontos pont. A tulajdonosi jogokat is egy állami szerv gyakorolja, tehát félrevezető az a képviselői sugalmazás, miszerint a szenzitív adatokat kvázi egy mezei civil cég kezeli. Egy magyar állami cég fogja kezelni, amely állami felügyelet alatt áll. Az önkormányzati díjmoratórium kapcsán kiigazításra szorul az az értelmezés, hogy csupán a közfürdők jelentenek majd kivételt. Ez nem igaz. Már jelenleg is hatályos egy általános kivétel a rendelkezés hatálybalépése előtt kötött hosszabb távú szerződések esetében, ha az önkormányzati díjemelés mértékét előre meghatározták, vagy ha a díjemelés mértékét 2020. október 31. napjáig jogszabály írja elő.
