Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. február 22. kedd - 233. szám - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés által most tárgyalandó törvényjavaslat az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének an...
88 törvényjavaslat az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény és egyéb törvények módosításáról címet viseli, de a jogszabálytervezet számos törvénymódosító javaslatot tartalmaz, így a bányászatról szóló törvény módosításától az atomenergiáról szóló törvényen át a felnőttképzésről szóló törvény módosításáig. (10.20) Ha megengedik, most nem térnék ki részletesen mindegyikre, hiszen egyrészt a részletes vita során lesz lehetőség az egyes törvényekkel kapcsolatos módosító javaslatok alapos megtárgyalására, másrészt nem is szeretnék visszaélni képviselőtársaim türelmével. A törvényjavaslat kiemelt célja két városunk, Baja és Esztergom több évtizedes méltatlan közigazgatási helyzetének orvoslása is azáltal, hogy a javaslat elfogadása esetén mindkét város újra a megyei jogú városok sorába kerüljön. A megyei jogú várossá nyilvánítás szándéka méltányos a bajai és az esztergomi emberekkel szemben, akik hűségének és munkájának köszönhetően az elmúlt évtizedekben mindkét város, de a térség és az ország is gyarapodott. Magyarország történelme során külső és belső erők többször is kísérletet tettek az ország szerves közigazgatási szövetének felhasítására és ezáltal az ország immunrendszerének meggyengítésére. Ezek az erők felszámolták, ellehetetlenítették, majd kiüresítették a magyar szuverenitás védőbástyáját jelentő megyerendszert és azok székhelyeit. Ilyen kísérletek voltak a hódoltsági török vilajetek, a Habsburg-adminisztrátori rendszer, az ország szétszabdalása Trianonban és a magyar kommunisták 1950-es, megyerendezésnek hazudott akciója is, melynek célja az ország közigazgatásának szovjetizálása volt. 1930-1950 között a megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon. A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi 3. törvénycikk szerint az addig rendezett tanácsú városok elnevezése megyei városra változott. Az elnevezés arra utalt, hogy ezek a városok valamelyik megyéhez tartoztak. A törvényhatósági jogú város a köztörvényhatóságról szóló 1870. évi XLII. törvénycikk alapján a városok és törvényhatóságok egyik kategóriája volt Magyarországon, és mindez 1870 és 1950 között működött. A törvényhatósági jogú városi jogállás és a megyei városi jogállás a kommunista hatalomátvétel nyomán 1950-ben megszűnt. A törvényhatósági rendszer helyébe a tanácsi rendszer lépett. Az átalakítás során hazánkra erőltették az egységes tanácsi rendszert, mivel a szocialista kormányzás az objektív indokok mellett nem akarta, hogy a lakosok azonosítsák városaikat a polgári korszak városi elnevezésével. 1950. január 1-jén átalakult Magyarország közigazgatási beosztása. Az addig létező 25 megye helyett 19 megyét hoztak létre. A megyék 1950-es átszervezése több esetben járt a megyeszékhely áthelyezésével is. A változások által hátrányosan érintett városok közé tartozott Esztergom és Baja. Baja, amely 1873-tól 1950-ig törvényhatósági jogú város volt, a megyerendezésnek nevezett szovjetizálásnak esett áldozatul, amikor 1950-ben elveszítette közjogi státuszát, a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepét. A történelem azonban arra tanít, hogy az életen nem lehet erőszakot tenni, az életszerűtlen jogfosztás ellenére a városnak a mai napig is központi jelentősége van a térségben élő közel 120 ezer ember számára. Esztergom, amely addig megyei város volt, az 1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások, rombolás elszenvedője szintén. Az ország első városa esetében a kommunista megyerendezés különösen méltatlan eljárás volt, tekintettel arra, hogy a Duna mellett fekvő település államalapító királyunk, Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált egészen ezen átalakításokig. Megyeszékhelyi státuszát tehát még a trianoni békediktátumok után is megőrizte. Esztergom volt a középkori magyar állam egyik legelső egyházi, politikai és kulturális központja, mivel a Magyar Katolikus Egyház központja és Magyarország prímásának történelmi székhelye, ezért a kommunisták különösen is haragudtak erre a városra. Komoly bűnük volt, hogy nemcsak megfosztották megyeszékhelyi státuszától, de tudatosan ki is hagyták a fejlesztésekből. Bár ezzel az egyháznak akartak ártani, rosszindulatú intézkedéseikkel valójában a városban és a térségben élő embereket büntették a Felvidéken élőkkel együtt. De nem csupán az elmúlt évszázadok történelmi érdemei teszik indokolttá a két város megyei jogú várossá nyilvánítását, hanem a jelen és a közelmúlt teljesítménye is. A gazdag múltú Esztergom történelmében is kivételes az a fejlődés, amelyen az elmúlt években keresztülment, és amelynek eredményként újra társadalmi, kulturális, gazdasági központjává vált a több tízezer fős földrajzi egységnek. Továbbá az első Orbán-kormány munkája nyomán 2001-ben felavatott Mária Valéria hídnak köszönhetően az államhatáron átnyúló vonzáskörzettel rendelkező Esztergom nemcsak képletesen, hanem valóságosan jelent átjárót a felvidéki magyarsághoz, a szomszédos Szlovákiához. A híd újjáépítése több évtizedes áldatlan állapotnak vetett véget a két ország között a mindennapi élet szempontjából. A törvénymódosítás tehát igazságot szolgáltat Baja és Esztergom városának, valamint azok vonzáskörzetének azzal, hogy visszahelyezi őket, a két várost a megyei jogú városok sorába, ahová történelmi múltjuk, gazdasági, kulturális és közigazgatási infrastruktúrájuk és teljesítményük alapján egyébként is tartoznak. Tisztelt Országgyűlés! Ha már a jogalkotás régi adósságairól van szó, az előttünk fekvő törvényjavaslat az egyházi közfeladat-ellátás, vagyongazdálkodás, illetve a kulturális szabályozás területén is igyekszik a jogalkotás régi adósságait törleszteni több kisebb pontosítás által, valamint a köznevelési és a szociális terület után a felsőoktatás területén is rendezi az egyházakkal történő együttműködés szabályait. Mint önök előtt is ismert a
