Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. február 21. hétfő - 232. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

63 Tisztelt Képviselőtársaim! Négy éve beszéltem egy limnológiai érdekességről, a rojtosszájú halakról. Fel kell idézni ezt újra: mik is ezek az állatkák? A vízilovak hátsója körül tanyáznak, a vízben tanyázó vízilovak hátsója körül, és az ürüléküket fogyasztják. Ha a NER-t egy ilyen mindent felzabáló, száz- és ezermilliárdokat felzabáló vízilónak képzeljük el, akkor ezek a vidéki NER-kiskirályok, NER-sameszok, ezek a rojtosszájú halak, igaz, hogy őnekik már nem milliárdok, csak néhány tíz- és százmilliók potyognak le azokból a közpénzekből, amelyek egyébként az ott élő, a vidéki körzetekben élő magyar embereket illetnék, de azokat is ellopják. Képviselőtársaim, meghallottuk azt a hangot, hogy az árkokat be kell temetni, a falakat le kell rombolni egymás között, és békejobbot kell nyújtani pártállásra való tekintet nélkül minden becsületes, hazáját szerető embernek. Ezért született meg ott, Dél-Somogyban is az összefogás. Megtisztelő az a bizalom, ami pártfüggetlen, baloldali vagy éppen a Fideszből kiábrándult emberek oldaláról megnyilvánul. Azt tudom nekik ígérni, amit egyébként példaképpen Nagyatádi Szabó István is tett, a csizmás képviselő, az Országgyűlés első paraszti származású képviselője, aki azt mondta: kétszer felálltam már a bársonyszékből és hazamentem kapálni, és ha nincs rám szükség, akkor megteszem harmadszor is. Április 3-án a dél-somogyi emberek el fogják dönteni, hogy szükség van-e az ő képviseletükre itt, a nemzet templomában. Én azt tudom ígérni, hogy megalkuvás nélkül képviselni fogom Dél-Somogy érdekeit, azt, hogy ezt a térképről lesöpört, leradírozott térséget helyezzék vissza oda, arra a piedesztálra, ami egyébként megilleti. Képviselőtársaim! Tisztelt Dél-somogyi Polgárok! Elég volt a reménytelenségből! Elég volt a jogfosztottságból! Elég volt a NER uralmából Dél-Somogyban is! Igazságot és jólétet Dél-Somogynak! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga-Damm Andra képviselő asszony, független képviselő a következő napirend utáni felszólaló, „A bunyevácoknak, mint önálló nemzetiségnek, járnak ugyanazon jogok, amelyek a többieknek” címmel. Parancsoljon! (18.20) DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az anyanyelv világnapja van ma, érdekes módon a nagy nemzeti kormánypárti közösségből ez ma senkinek nem jutott eszébe. Míg népek sokaságának tartják tiszteletben kormányok és nemzetközi szervezetek saját nyelvüket, népi identitásukat, elismerik nemzetiségként, addig Magyarországon, annak ellenére, hogy sok embernek anyanyelve a bunyevác, őrzik kultúrájukat, nemzeti identitásukat, nem hajlandó a magyar kormányzat kezdeményezni az Országgyűlésnél a bunyevácok nemzetiségként való elismerését. A bunyevácok egy eredetileg a Balkánon élő délszláv nép, amelynek részeutóbb Észak-Bácskában, a Baja-Szabadka-Zombor háromszögben talált magának új hazát. A bácskai bunyevácok itt évszázadok óta megőrizték anyanyelvüket, megteremtették annak irodalmi változatát, nemzetiséggé váltak. A népszámláláson a nemzetiségre és az anyanyelvre adandó kérdésre is önálló kategóriát alkotott a bunyevác, a Monarchiában is, a két világháború között is és még a népi demokráciában is. Magyarországon is elismert nyelv volt ez, Szerbiában körülbelül három éve újrasztenderdizálták, és Szabadkán hivatalos nyelv ismét, amit a magyar képviselők is ott megszavaztak. A Magyarországon jelenleg fennálló rend szerint, aki a népszámláláson bunyevácnak vallja magát, azt automatikusan beírják utólag a horvátok közé úgy, hogy nem tartoznak a horvát nemzetiséghez semmiféle értelemben. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott keretegyezményt a nemzeti kisebbségek védelméről, Magyarország az elsők között írta alá 1995-ben. A legdemokratikusabb módon bánik egyébként hazánk a nemzetiségekkel formálisan, de ha a kisstílű politikai játszmák úgy kívánják, nem lehet nemzetiség egy tényleges nemzetiség, hanem mindenféle alap nélkül besorolják egy másikba. A keretegyezmény betartásának rendszeres ellenőrzését egy független testület, a tanácsadó bizottság végzi, amelynek tagjai 2016-ban a Magyarországról szóló negyedik véleményükben a következőt írták: azon személyek, akik bunyevácnak vallották magukat, ezt joggal tették, a lehetőség még megvolt, hogy bármely nemzetiséget megnevezzenek, azonban meg kell jegyezni, hogy azokat, akik bunyevácnak vallották magukat, hozzáadták a horvátokhoz. A tanácsadó bizottság szerint ez az eljárás népszámlálás során gyűjtött adatok feldolgozására nem egyeztethető össze a szabad identitásválasztás jogával, amit a keretegyezmény 3. cikke biztosít. A magyarországi bunyevácok alapvető kisebbségi jogainak megtagadása a szerződés más pontjait is egyértelműen sérti. Nem taníthatják anyanyelvüket, megvonják tőlük a nemzetiségi kultúrájuk ápolásához szükséges feltételeket, és erőszakosan olvasztják be őket a horvátságba; olyannyira, hogy rendre ellopják tőlük ünnepeiket, maguk által kialakított rendezvényeket a horvátok és bizonyos önkormányzatok maguknak sajátítanak ki, azaz nemhogy nem ismerik el önálló nemzetiségi létüket, hanem még rendre megalázzák őket. Az Európa Tanács tanácsadó bizottságának tagjai legutóbb 2019 decemberében jártak Magyarországon, ekkor az ötödik jelentést készítették el, és továbbra is kifogásolták a bunyevácok horvátok közé sorolását, sőt az 54. pontban azt írták: nyomatékosan felszólítják a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben egyes, kizárólag a bunyevác