Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. február 21. hétfő - 232. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - JAKAB PÉTER (Jobbik):

12 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Engedje meg, hogy azzal kezdjem, hogy a jóisten mentse meg Magyarországot attól, hogy még egyszer a baloldal garázdálkodjon az uniós források fölött. Volt már ilyen egyszer, 2010-ben. Forrásfelhasználások tekintetében hátul kullogtunk, az uniós támogatásoknak csak a töredékét tudták lehívni, ami miatt több száz milliárd forint - 500 milliárd forintos nagyságrendről beszélek - veszteség érhette volna a magyar embereket. Gyenge gazdaságot üzemeltettek, az államháztartási hiány mértéke az egekben volt, ezért előfinanszírozásra nem volt lehetőség. Számtalan fejlesztési lehetőséget elhalasztottak, és elszalasztottak, miközben az uniós támogatásokat értelmetlen projektekre költötték. A korszak szimbóluma - mindannyian tudjuk - a négyesmetró-beruházás, amihez öt főpolgármesteri ciklus sem volt elég, és valójában Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyéről beszélünk. Ezt követően, 2010 után ezt az elhibázott uniós fejlesztési politikát próbáltuk korrigálni, és próbáltuk megállítani azt a lecsúszást, amiben az ország volt az uniós fejlettségi átlaghoz képest. Sikerrel jártunk, de természetesen van még tennivaló. A magyar gazdaság 2010-ben az uniós fejlettség valamivel több mint felét, 2020-ban viszont az EU 27 gazdasági térség átlagának már 74 százalékát érte el úgy, hogy csökkentettük közben a belső regionális különbségeket. Nem szeretnénk megállni. Tovább szeretnénk emelni a fejlettség általános szintjét, és szeretnénk csökkenteni a különbségeket. Így soha nem látott mértékű forrást, több mint 4000 milliárd forintot kívánunk a következő ciklusban szánni a magyar vidék fejlesztésére. Egyébként fejlesztéspolitikai reformokat is vezettünk be. Egyszerűsödtek a pályázatok, hazánk pedig egyetlenegy eurót sem hagyott veszni vagy értelmetlen fejlesztésekre költeni. Ezzel kapcsolatban engedje meg nekem, hogy egypár külső, objektív szereplő véleményét is idehozzam. A Moody’s nemzetközi hitelminősítő szerint a magyarországi GDP-növekedést évente átlagban 2,6 százalékponttal emelték meg az európai uniós források. A régiós országok között ez volt a legjobb eredmény, tehát a forrásfelhasználás itt volt a leghatékonyabb, mivelhogy a növekedéshez így tudtak a legnagyobb mértékben hozzájárulni az uniós források. Ha igaz lenne az, amit önök állítanak, akkor ez másképpen lenne; pontosan úgy egyébként, ahogy az önök kormányzati időszakában volt, ahol az uniós források helytelen, szabálytalan, értelmetlen felhasználása miatt nem tudták támogatni a gazdaság növekedését. Ez az önök által oly sokszor hivatkozott Angela Merkel volt német kancellár számára is szemet szúrt, aki elismerte - szó szerint fogok idézni tőle -, hogy Magyarország jól használja fel az uniós pénzeket, okos beruházásokat eszközöl, és okos gazdaságpolitikát folytat. Szeretném a figyelmébe ajánlani ezt a mondatot: „Összességében az emberek jólétének növelésére használja Magyarország ezeket a pénzeket.” És azt hiszem, hogy a baloldalnak a hazugságáradata ezzel kapcsolatban itt kapta meg az utolsó és legnagyobb léket. Egyébként kétségtelenül igaz az a kérdés, amit ön fölhozott, frakcióvezető úr, az létezik. Ugyanis van egy vita Brüsszel és Magyarország között elsősorban a Helyreállítási Alap forrásaival összefüggésben. Természetesen az Európai Bíróság valamennyi ítéletét Magyarország, úgy, ahogy eddigis, ezt követően is tiszteletben fogja tartani, ezzel önmagában nincs semmi gond. A gond azzal van, hogyha Brüsszel visszaél hatalmával, és olyan intézkedéseket, olyan politikákat kíván számonkérni Magyarországon, amivel a magyar emberek döntő többsége nem ért egyet, és aminek semmi köze nincs az uniós források hatékony fölhasználásához. Igazából ön is elárulta saját magát és politikai oldalát, hiszen a felszólalásában azt mondta, hogy majd ha a média-, az oktatási és ki tudja, még milyen területen Orbán Viktor változtat a politikáján, akkor jönnek az uniós pénzek. Na, ez az, amit zsarolásnak neveznek a politikában, és ez nem a magyar kormány zsarolása, hanem Magyarország és a magyar emberek zsarolása. Ugyanis oktatáspolitikában, családvédelemben, gyermekvédelemben, illegális migráció elleni küzdelemben, nemzeti szuverenitásért való küzdelemben olyan politikát folytat ez a kormány, amit a magyar emberek, a magyar választópolgárok döntő többsége elvár tőle. Ezért tehát, amikor ön azt mondja, hogy majd Magyarországnak kell ezeken a területeken - például családvédelem és gyermekvédelem kérdésében - változtatni, akkor ezt vissza kell utasítanom. Egyszer baloldali politikusként jó lenne, ha nem Brüsszel, hanem a magyar emberek oldalára állnának. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Most Jakab Péternek adom meg a szót. JAKAB PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót. Képviselőtársak, rögtön az elején tisztázzunk valamit: az oltást kötelezővé tenni nem lehet. Ez így érthető ott a túloldalon is? (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Örülök neki. Akkor miért tették kötelezővé számtalan ágazatban? Képviselőtársak! Hát, lassan elfogynak a tanárok, a rendőrök, az ápolók, a tűzoltók. Akiket eddig nem üldöztek el az alacsony bérekkel, azokat most elüldözik a kötelező oltással? Képviselőtársak, ha ezek az emberek elhagyják a pályát, akkor ennek az országnak vége! Arról nem beszélve, hogy amit önök most tesznek, az a fizetős egészségügy bevezetése! Ha egy oltatlan el akar menni - nem tudom én - fogorvosi vizsgálatra, akkor előtte vásároljon húszezer forintért tesztet? Önök annak idején a vizitdíj ellen lázadtak. Mennyi volt az?