Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről - ELNÖK:
946 függetlenül a tény tény, a vagyonelemek nőnek, ennek van egy forgalmi értéke is egyébként, tehát ő végül is gazdagodik ezen a jogcímen, míg a földtulajdonosok földterülete, a művelhető földterülete csökken, ezáltal a földjük mérete csökken, kevesebb terményt tudnak előállítani, az aranykorona-érték is ezáltal csökken. Úgy gondolom, hogy mindenféleképpen szükség lenne valamiféle kártalanításra, a polgári törvénykönyv rendelkezik a kisajátítás esetére, tekinthetjük valamilyen szinten kisajátításnak is ezt a lépést. Egy teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás, úgy gondolom, hogy megilletné a földtulajdonosokat, és a magyar állam vagy adott esetben a Nemzeti Földkezelő, aki ezt fizethetné ezeknek a tulajdonosoknak. Úgyhogy végezetül azt tudom mondani, hogy miniszter úr és a miniszter úr által vezetett tárca már többször meglepett, kellemes meglepetést okozott nekünk azzal, hogy több jó szándékú és szakmai alapú módosító javaslatunkat elfogadták az elmúlt időszakban. Nem véletlen, hogy több alkalommal is teljes támogatással szavazta meg ezeket az indítványokat, javaslatokat az Országgyűlés. Abban kérem a konstruktivitását, hogy fontolja meg ezeket a javaslatokat, lehetőség szerint építsék be, és amennyiben ez megtörténik, akkor én jó szívvel a Jobbik-frakciónak ennek a salátatörvénynek a támogatását fogom javasolni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Steinmetz Ádám képviselő úr, jegyző úr. Most megadom a szót Földi László jegyző úrnak, képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomag, ahogy hallottuk, nem kevesebb mint 17 jogszabály megváltozását indítványozza egészen a személyi jövedelemadótól a családi gazdaságokig. Úgy vélem, hogy az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi törvény módosításai - számomra ez a legszimpatikusabb, úgymond - több szempontból is kiemelt jelentőségűek. Közös bennük ugyanis, hogy az öntözéses terület nagyságának növelését mozdítják elő, ami szó szerint létkérdés az agráriumban, közvetve tehát az egész társadalmat érinti. Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket arra, hogy Magyarországon 1901 és 2019 között mintegy 24 százalékkal csökkent a csapadékos napok száma, és 26 százalékkal nőtt az évi átlagos középhőmérséklet. 2020-ban a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek nagysága közel 180 ezer hektár volt, amelyből a ténylegesen öntözött terület azonban csak mintegy 80 ezer hektár, ennek is mintegy 75 százaléka az Alföldön. Szintén fontos adat, hogy az öntözött területek közül 90 százalékát felszíni vízzel és csak 10 százalékát felszín alatti vízzel öntözték a gazdálkodók. A globális klímaváltozás, a mindennapokban is tapasztalható felmelegedés elengedhetetlenné teszi az öntözés fejlesztését. Annál is inkább, mert Magyarország mezőgazdasági adottságai kiválóak, így megfelelő szárazságtűrő, de nagyhozamú fajtákkal, a hozzájuk kapcsolódó korszerű technológiákkal és nem utolsósorban az öntözéssel nem csupán az önellátásra vagyunk képesek, hanem a nemzetgazdaság eredményeiben is érdemi részt vállaló exportra is. Tisztelt Ház! Földünk kétharmadát víz borítja. Ennek a készletnek csupán 3 százaléka édesvíz, melyből 1 százalék használható fel közvetlenül, a többi hó és jég formájában van jelen a természetben. Ennek a csekély mennyiségnek nagy részét az ipar és a mezőgazdaság hasznosítja. Az ENSZ szakértői szerint a XXI. század végére a víz drágább lesz az aranynál. Jelenleg a Föld lakosságának 40 százalékát érinti vízhiány. A kék aranyként is aposztrofált természeti erőforrás felértékelődésének több oka is van, a globális felmelegedés és az ezzel párhuzamosan megfigyelhető csökkenő csapadékmennyiség világszerte felborítja a korábbi éghajlati jellemzőket. Elemzések szerint hazánkban 2012 óta az aszálykár nagyságrendje jelentősen nőtt. 2018-ban több mint 86 ezer hektárra regisztráltak aszálykár-bejelentést Magyarországon. A fokozódó vízhiányt nem csupán az éghajlati tényezők megváltozása okozza, de a meglévő vízkészletek pazarló felhasználása, illetve a nem megfelelő vízkészlet-gazdálkodás is. Az elsődleges szektor szinte teljes egészében a vízre támaszkodik a termelés során. Magyarországon az évi átlagos csapadékmennyiség 500-750 milliméter között mozog. (18.40) Csak szélsőséges években esik megfelelő mennyiségű csapadék a tenyészidőszakban, ezért a mezőgazdaság számára a közvetlen esőzésen alapuló gazdálkodás mellett egyre nélkülözhetetlenebb az öntözéses gazdálkodás. Minderre és a javaslatcsomag egyéb, nemkülönben fontos elemeinek jelentőségére figyelemmel arra kérem tisztelt Házat, hogy szavazataikkal támogassák a benyújtott törvényjavaslatot, mint ahogy a KDNP-csoport is ezt teszi. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK:
