Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA (LMP):

95 politikai rendszer finanszírozásáról szólt az eladósodottság további mértéke. Tehát ez egy olyan típusú eladósodottság volt, ami az országot a szakadék mélyére lökte. Ezzel szemben - ahogy ön is elmondta - 2010 után pontosan az az Alaptörvény, amelyről ön és párttársai beszélnek úgy, hogy kukába kellene dobni, a világon először tartalmazta az adósságfékszabályt, amely azt mondta, hogy a világgazdaság tartós visszaesése mint kivételes helyzet kivételével nem lehet Magyarországon olyan költségvetést elfogadni, amely nem az államadósság csökkenését eredményezi. Ezt a 2010 előtti kormányok, noha nem volt alkotmányos szabály, vagy lehet, hogy éppen azért, egyszer sem tudták teljesíteni. 2010 után ezt a szabályt minden esetben tudtuk teljesíteni, és ezért is tudtunk rendesen faragni az államadósság szintjéből. Természetesen, amikor gazdasági világválság van - nem egyedül vagyunk a világban, tehát érdemes körülnézni, érdemes Eurostat-adatokkal, érdemes más uniós országok helyzetével összehasonlítani a magyar helyzetet -, élénkíteni kell a gazdaságokat, mindenki ehhez gyűjti a forrásokat, minden állam aktívan beavatkozik, és nézzük meg, hogy e tekintetben hogyan állnak Magyarország pozíciói. Azt látjuk, hogy Magyarország pozíciói régiós összehasonlításban sem rosszak. Például nézze meg Ausztria eladósottságának a mértékét, vagy nézze meg azon déli országok eladósodottsági mértékét - amelyek miatt egyébként az uniós helyreállítási alapot egyáltalán létre kellett hozni -, Franciaország számait, Görögország számait! Azok komoly problémával küzdő országok, ráadásul amelyek ezek közül eurózónatagok is, azok nemcsak saját maguk költségvetési stabilitására jelentenek veszélyt, hanem az egész eurózóna költségvetési stabilitására. Ezzel szemben Magyarország, élve azzal a lehetőséggel, hogy itt lehet forrásokat gyűjteni a piacról - egyébként pont az ön által említett kötvénykibocsátás is azt mutatja, hogy a piaci szereplők bizalma Magyarország iránt töretlen, ez nem így volt 2010 előtt sem -, gyűjtött forrást a piacról, és gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre, beruházásösztönzésre fordítottuk. (9.10) Ennek a gazdaságpolitikának köszönhető az, hogy mára, másfél évvel a koronavírus-járvány után, el tudjuk azt mondani, hogy visszajutottunk a válság előtti gazdasági teljesítmény szintjére. 2010 előtt, a 2008-2009-es válságnál hol jártunk ilyenkor? Ilyen horizont nem létezett. Akkor arról beszéltünk, hogy az államcsődöt hogyan kellene elkerülni. Egyébként pedig a Költségvetési Tanács működik, éppen most volt a Költségvetési Tanács ülése, és ők a garancia arra, hogy ha a gazdasági növekedés pályájára Magyarország visszatalál - márpedig visszatalál -, akkor az alkotmányban rögzített államadósságfék szabálya is érvényesül. Tisztelettel tudom tájékoztatni önt arról, hogy érvényesülni fog. Továbbra is visszatérnék végezetül a kiinduló kérdésemhez: nem értem, hogy mit keres a parlamenti patkó azon oldalán. Szerintem a baranyai választópolgárok sem értik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hohn Krisztina képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „Tegyünk a családi és iskolai erőszak ellen” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét a parlament elé hoztam ezt a témát, hiszen szomorú aktualitása van, ugyanis az elmúlt időszakban bizony családi tragédiával végződő híreket lehetett olvasni, illetve sajnálatosan egy iskolában bullyinggel érintett diák öngyilkosságáról is. Nagyon sok ilyen téma van, rengeteg a rejtett eset, tudjuk. Sajnos, én is ismerek bántalmazottakat, akiknek rendszeresen el kellett a múltban vagy még manapság is el kell szenvednie valamilyenfajta, kapcsolaton belüli erőszakot. Rengeteg olyan gyermek van, akit otthon bántalmaznak, akinek nem megfelelőek a körülményei, tudjuk. Szigorították a törvényt, amit én nagyon jónak találtam, és támogattam is, viszont azt gondolom, hogy ebben a helyzetben ez kevés. Sokkal többet kéne tennünk, a társadalomnak is, a kormánynak is, a parlamentnek is, a törvényhozásnak is ezek ellen az esetek ellen, a megelőzésre sokkal nagyobb gondot kéne fordítani. Nincsenek arra szavak, amit egy anya érezhet akkor, amikor arról kell értesülnie, hogy a fia öngyilkos lett iskolai rendszeres bántalmazás vagy zaklatás miatt. És akkor még nem beszéltünk az interneten keresztül terjedő zaklatásról, egymás bántalmazásáról, különböző jelzőkről, amiket akár a politikusok is megkapnak mindkét oldalon. Azt gondolom, hogy sürgősen intézkednünk kell, ezért újabb törvényjavaslatot és határozati javaslatot fogunk benyújtani, hátha gondolatot ébreszt majd önökben, és még több lépést tesznek annak érdekében, hogy ezeknek az eseteknek elejét vegyük; különösen a gyermekek miatt, hiszen a gyermek az első, mint tudjuk. Nagyon örülnék annak, ha a törvényhozás elfogadná azt, hogy a rendszeresen erőszakot tevő embereket valamifajta pszichoterápiás kezelésre vagy egyéb más eltérítő kezelésre, csoportterápiára - szakemberek eldönthetnék, hogy milyen fokú és milyen jellegű terápiára - küldenék. Gondoljunk bele, hogy akiket ittas vezetésen érnek, azokat is elküldik eltérítésféle terápiaszerűségre, amit ezekben az esetekben is alkalmazni kéne, természetesen önköltségi áron.