Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

929 használni. A legtöbb gazdálkodó azért nem használ precíziós eszközt, mert úgy gondolja, hogy nincs rá szüksége a termelés folyamán. Az említések gyakorisága eltér a különböző korcsoportokban. A második helyen a fiatal gazdálkodók a digitális eszközök magas árát jelölték meg a legnagyobb problémának, míg a 40 éves és annál idősebb gazdálkodók a szükséges ismeretek hiányát jelölték meg, hogy miért nem használják ezeket az eszközöket. Szaktanácsadót a gazdaságok 15 százaléka alkalmaz, a fiatalabb irányítók az átlagosnál gyakrabban, 22 százalékuk. A magasabb mezőgazdasági képzettséggel nő a cégektől és a szaktanácsadóktól tájékozódó gazdák aránya. Nagyon szerettem ezt a felmérést olvasni, mert nagyon érdekes adatok vannak benne, és rávilágít arra, hogy mi is a legnagyobb probléma most, ha arról beszélünk, hogyan kellene generációváltást elérni a vidéken meg a gazdaságokban, de sokkal összetettebb a probléma, mint ha csak ezt a felmérést nézzük meg. Font Sándor képviselőtársam elmondta, hogy nagyon fontos, hogy arról beszéljünk, hogy a vidék népességmegtartó ereje hogyan fog alakulni a következő években. Én többször elmondtam már a parlamentben, hogy van egy felmérés, a Megyei Jogú Városok Szövetsége készítette jó néhány évvel ezelőtt, és az a felmérés tartalmazza, hogy a következő néhány évtizedben, ez körülbelül ötven év, 400-450 település fog Magyarországon eltűnni. Leírják, hogy szinte megmenthetetlenek ezek a települések. Most nem látnak olyan módot, hogy sikerülne ezt a folyamatot megállítani, 3200 településről beszélünk Magyarországon, ami most létezik, és ez egy igen magas arány, ha ezt a felmérést nézzük. Képviselőtársam mondta, hogy talán el tudjuk azt érni, hogy vidékre visszaköltözzenek a fiatalok nem csak akkor, ha a mezőgazdasági tevékenységeket nézzük. (16.50) Ami az utóbbi években kialakult, mi is látunk egy visszarendeződést, hogy talán egy kicsit többen költöznek vissza vidékre. Ennek egyetlenegy oka van: a nagyon magas ingatlanárak, amik meggátolják őket abban, hogy nagyvárosokban tudjanak lakást szerezni vagy építeni. Én ezt látom, hogy ez az egyetlenegy oka, hogy a fiatalok inkább a vidéki, kisebb településeken vásárolnak ingatlant vagy építkeznek. Nagyon fontos lenne, hogy ne csak ez okozza azt, hogy visszaköltözzenek vidékre. És hogyan is lehetne megszerettetni a fiatalokkal, és hogyan lehetne ezt a generációváltást megoldani? Én azt gondolom, hogy nemcsak Magyarország, hanem az európai országokban az összes többi állam keresi rá a választ, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, és lehet, hogy nem is tudunk rá választ adni, mert ha azt mondjuk, hogy a vidéki élet, mindig az jut eszünkbe, hogy egy nagyon kemény, nagyon nehéz életformát választ az, ha valaki akár az állattenyésztéssel, akár növénytermesztéssel akar foglalkozni ezen az ágazaton belül. Hogyan lehetne ezt jobban csinálni, milyen törvényekkel? Jobbikos képviselőtársam elmondta, hogy nem elég, hogy erre törvényeket alkossunk, hanem olyan életkörülményeket is kell teremteni vidéken, hogy megérje ott a fiataloknak letelepedni, ott maradni. Ehhez nemcsak az tartozik, hogy az agrárvállalkozásokat hogyan tudjuk generációkon át megtartani meg vonzóvá tenni, hanem a vidéki életnek ugyanazokat a perspektívákat vagy azokat a lehetőségeket kell biztosítani, amiket egy nagyvárosban megkapunk: legyen megfelelő oktatás, egészségügyi ellátás, úthálózat és a többi. Még a törvénnyel kapcsolatban - és Font Sándor mondta el -: nekem nagyon érdekes, hogyha egy kicsit könnyítik ezt a földszerzéshez való jutást, mert ugyebár ma Magyarországon igen nehéz földhöz jutni. Egyetlenegy példát engedjenek meg, hogyha az ember egy külterületen meg akar vásárolni egy 0,1 vagy 0,2 hektáros területet, az most elég bonyolult folyamat, hogyha hozzáfogunk. Ugyebár megegyezik az eladó a vevővel, majd megírják a szerződést; az önkormányzatnál ki kell függeszteni, mert a szomszédos földtulajdonosoknak elővásárlási joga van. Az önkormányzatnak ugyebár 8 napja van, hogy kifüggessze, 60 napig kint kell lenni, majd, ha nem jelentkezik senki, jobb esetben, akkor az önkormányzatnak megint 8 napja van, hogy kiértesítse az eladót, hogy na, akkor mehet a művelet. Ez még nem azt jelenti, hogy most már megtörtént az adásvétel, hanem az Agrárkamarának el kell küldeni, és akkor az Agrárkamara majd jóváhagyja, hogy az adott árú értékesítés most áron alul történik, vagy ez magasabb, vagy egyáltalán elfogadja-e. És ha jól tudom, úgy van, hogy ha az Agrárkamara jóváhagyta, akkor utána megtörténhet az adásvétel, de ha nem, akkor az egész procedúra kezdődhet elölről. Tehát így is akár 1-1,5-2 év eltelhet, hogy egy ilyen bizonyos területet az ember meg tudjon vásárolni, ami eredményezheti azt, hogy az eladó is fél, hogy egyáltalán ennyit kibír-e a vevő. A vevőnek is nagy türelemre van szüksége, hogy egyáltalán odáig eljusson, hogy egy ilyen minimális, pici területet megvásárolhasson. Talán azt is mondhatjuk, az rendben van, hogy magát a földtulajdont védjük, de lehet, hogy ez kicsit túl is van szabályozva ilyen esetekben. De nem tudom, hogy ha itt engedményt teszünk, nem fog-e okot adni ez visszaélésekre, hogy azért láttunk már erre példát, hogy azért, ha a jogot ki lehet kerülni, meg kicsikét mellékutakat lehet szerezni, akkor azt a magyar ember ki is fogja használni. Azért lehet, hogy nem teljesen van rendben ez a módosítás. A másik meg, hogy kicsit politikát is vigyek ebbe az ügybe, Orbán Balázs államtitkár úr egy konferencián - „A magyar jogalkotás minősége” - 2021. március 23-án elismerte, hogy a kormány nem fordít túl nagy energiákat a döntések előkészítésére; szeretik inkább a gyakorlatban kipróbálni a meghozott döntéseket, aztán vagy így sikerül, vagy nem úgy. Nagyon sokat láttuk már, hogy önálló képviselői indítványként nagyon hamar bekerülnek ezek a nagyon fontos törvények, nagyon gyorsan átverjük a parlament falai között, majd a gyakorlatban meg kiderül, hogy