Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. BRENNER KOLOMAN): - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

924 Az idei évtől hatályos egy előző évben elfogadott adózási jogszabály, amely például európai összevetésben is kirívóan erős segítséget szeretne nyújtani adózás szempontjából a családi gazdálkodásnak, a családi őstermelőknek és a családi alapon szerveződött társas vállalkozásoknak. Ez a törvény az idén januártól már él. Ez azt jelenti, hogy most vagyunk az első olyan gazdálkodási évben, amelynek a nagyon kedvezményes adózási következményeit a jövő év adóbevallásakor már érvényesíthetik a gazdálkodók. Hangsúlyozom, európai összevetésben sem látunk hasonló mértékű adókedvezményt, lehetőséget, mint amit megteremtettünk itt a családi gazdálkodóknak. Talán ehhez a lépéshez társul a most benyújtott, agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat, hiszen a miniszter úr által mondottakból és a törvény szövegéből is többször kiderül, hogy egy fiatalabbnak lenne jó, kellene hogy átadja, a fiatalabb pedig legyen szíves, vegye át, ha ebben egyezségre jutnak; tehát egy teljes gazdasági egységet a nyugdíjkorhatárához legalább öt éven belül érkező tulajdonostól átvesz egy nála legalább tíz évvel fiatalabb gazdálkodó. Mondhatnánk azt, hogy ezt megtehetné most is, hát mi ennek az akadálya. Pont az, amit le szeretnénk győzni ezzel a törvénnyel. Először is tudjuk, hogy kérdéses, hogy egy átadást családon belül teszünk-e vagy családon kívüli, nem rokoni viszonyban lévő személynek teszünk-e. A törvény egyértelműsíti, hogy a családon belüli hozzátartozói láncolatban állóknál nem képez akadályt, azonban ha kívülálló személy jön, ezt már megengedi, de feltétellel, legalább hétéves munkaviszonyban kell állnia a fiatalabb gazdálkodónak azzal a gazdasági egységgel, amely átadásra kerülne. Tehát nagyon lényeges lépés, hogy egy teljes kívülálló számára is megtörténhet ez az úgynevezett átadás. Természetesen az átadást nem úgy vesszük, hogy tessék, a tiéd, és nekem már semmi közöm hozzá, neked pedig csak feladatod van ezzel. Épp ezt az elég bonyolult helyzetet próbálja a jogszabály a hétköznapi élet nyelvére lefordítani, hogy kinek mit is kell tenni, amikor az átadás, az egyezség létrejön az átadó és a birtoktestet, az egész gazdasági egységet átvevő között. Hangsúlyozni szeretném, ha a termőföldet és minden jószágot, ami a gazdálkodáshoz tartozik, egyenként szerette volna a jelenlegi szabályok szerint valaki átadni egy átvevőnek, akkor minden gazdasági egységet - föld, gépek jogosultság, például támogatás, pályázat, kötelmek, szerződések, beszállítói szerződések a felvásárlók felé és minden egyéb - egyenként kellett volna az érintetteknek tisztázni jogi értelemben minden szereplővel, például a felvásárlóval is, merthogy új szereplő lép az eddigi szerződés helyébe. Ebből már érezhetjük, hogy ez egy egész bonyolult folyamat lenne, különösen, ha ismerjük, hogy a termőföldvédelmi törvényünk hogyan szabályozza az adásvétel lehetőségét a termőföld esetében. Tudjuk, hogy egy szigorú, a magántulajdont védő termőföldvásárlás van életben az Európai Unió szabályozásai korlátozó lehetőségeinek a lejárta után. Ez egy kifüggesztéses eljárást, egy vásárlási erősorrendbeli eljárást követel meg a jelen pillanatban. Magyarul, én mint eladó nem dönthetek egyértelműen egy leendő vásárló javára, hogy neked adom el a termőföldet, ha azt a leendő vásárlót elővásárlási sorrendben egy gazdatárs megelőzi. Pontosan tudjuk, hogy ha az elővásárlási sorrendben valaki megelőzi az általam elképzelt vevőt, akkor a megelőző gazda helyébe léphet az általam gondolt vevőnek. De ezt ki kell küszöbölni, hiszen célzottan szeretnénk, hogy egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő gazda átadja egy fiatalabb gazdának a teljes gazdasági rendszert. Éppen ezért egy úgynevezett egyablakos, egyszerződéses rendszer került felépítésre, amit egy teljesen új fogalommal, a gazdaságátadási szerződéssel kell hogy megtegyenek. Ilyen eddig nem volt, majd meg kell tanulnia mindenkinek, hogy mit jelent a gazdaságátadási szerződés, mert ez ki fogja váltani az előbb általam említett elég sokféle egyedi szerződéses típust, akár az ingatlanokra, mint említettem, akár gépekre, felszerelésekre, eszközökre és egyéb, az előző gazda által megkötött szerződések tovább folytatására. Ezt az egészet, mint említettem, egy szerződéssel lehet majd rendezni. Ebben benne van persze a hatósági engedélyek módosítása, hiszen sokaknak ez is kell a gazdálkodáshoz, és a szerződések esetleges átruházása, hogy én kötöttem-e valakivel akár egy felvásárlási, akár egy beszerzési szerződést, de már nem én leszek az, aki ezért mindent megtesz, hiszen egy új szereplő lép ezen szerződések helyébe. És ott vannak a klasszikus esetek, a pályázatok, a támogatások, például a napjainkban, novemberben beadható agrár-környezetgazdálkodási pályázatok, amelyeknek az időszaka most teljesen aktuális. (16.20) Aki egy ilyen rendszerbe belép, ott neki kötelme van, hogy ezt az AKG-szerződést egy időtartamra köti. A mostani felhívás hároméves időtartamot ad meg, de az előzőekben ötéves időtartam volt. Az nem úgy van, hogy abból csak úgy kilépek menet közben, mert súlyos szankciók járnak, hogyha a gazdálkodó önkényesen befejezi közben az agrár-környezetgazdálkodás körében előírt művelési kötelezettséget. Tehát ezt nem lehet csak úgy megtenni. Na, de ennek a gazdaságátadásnak ilyenre is természetesen figyelemmel kell lennie. Ezért nyugodtan mondhatom, hogy egy olyan új eleme kerül be a magyar gazdálkodás területére, amelyet eddig nem ismertünk. Hallottunk már ilyenről, hogy vannak ilyenek, valahol valakik csinálják, de élesben ezt még nem gyakoroltuk. Hiszen itt az említettek körében mondtam például termőföldnél a kifüggesztési kötelmet, hogy van-e vajon a várható vásárlót megelőző, elővásárlási sorrendben előrébb lévő személy, aki igényt tartana arra a földterületre; és ennek egy meghatározott, nagyon bonyolult folyamata van, de ez fél év, egy év is mire ez tisztázódik egyes esetekben.