Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter
911 földtulajdonnal nem rendelkező tagok és alkalmazottak, valamint a kárpótlásra jogosultak földhöz jutását szolgáló földterületeket. A Rozmaring Szövetkezet a hetvenes években több, korábban önállóan működő helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet összeolvadásával jött létre. A törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a korábban összeolvasztott szövetkezetek 1996. év végéig közigazgatási területenként újjáalakuljanak és földjeikkel együtt kiváljanak. Ebből és az így létrejött aránytalanságból alakult ki az a konfliktus, amely a mai napig megoldatlanná és befejezetlenné tette a kárpótlási ügyeket. A Rozmaring Szövetkezet esetében az országban egyedüliként nem sikerült megképezni a földalapokat, ugyanis az arra vonatkozó döntéseket rendre megtámadták, és a bíróság minden esetben új eljárás lefolytatását rendelte el. A szövetkezet utolsó földalap-kijelölési tervezetét az ingatlanügyi hatóság készítette el, mely fellebbezés folytán másodfokra, majd bírósági szakig jutott el, ahol 2018-ban ítélettel hatályon kívül helyezésre került, és a bíróság az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Új földalap kijelölésére azonban 2020. december 31. napjáig ezen új eljárás keretében sem került sor. Fűtötte a problémát, hogy Budapesthez közeli, így agglomerációs okokból felértékelt ingatlanokról van szó, annak ellenére, hogy tényszerűen, döntően mezőgazdasági művelés alatt állnak. Ez a spekulációs nyomás megjelent a bányászati, valamint közút-, illetve vasútfejlesztési célból történt kisajátítások vonatkozásában is. További nehézséget jelent, hogy 1995-ben az Alkotmánybíróság döntése, majd az az alapján elfogadott, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény megszüntette a védett és a védelemre tervezett területek földalapba történő kijelölését, és előírta azok állami tulajdonba vételét. A Rozmaring Szövetkezet földjeinek egy része a Budai Tájvédelmi Körzet területén fekszik, így azok magántulajdonba adása fel sem merülhetett. A részaránykiadási eljárások lezárása érdekében a 2020. évben elfogadott, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek 2021. január 1-jével állami tulajdonba kerültek, ezáltal egyrészről az állam kezében biztosított a földek sorsa, másrészről pedig a szövetkezet esetében a földalap-kijelölés eredeti szabályok szerinti lefolytathatósága ellehetetlenült. A részarányjogosultak tekintetében a helyzet rendezése biztosítottá vált az említett törvény alapján, amely az egész országra nézve az eljárásokat úgy rendelte lezárni, hogy a még ki nem osztott, szövetkezeti külön lapon nyilvántartott részarány-jogosultságok fejében aranykorona-jogosultságonként 50 ezer forint mértékű pénzbeli kártalanítást tett lehetővé. Egyidejűleg a részarányjogosultak által korábban birtokba vett földek tekintetében lehetőséget biztosított arra, hogy vételi joggal élve tulajdonba kaphassák az ingatlant, ha lemondanak a pénzbeni kompenzációról. Ez a megoldás a szövetkezet vonatkozásában a még ki nem adott részarány-jogosultságok esetében is alkalmazandó, és az érintett részarányjogosultak kártalanítására is megoldást biztosít. Rendezetlen maradt azonban a kárpótlásra jogosultak helyzete. A kárpótlási jeggyel rendelkezők számos módon használhatták fel kárpótlási jegyüket, amelynek egyike volt a földszerzés lehetősége. A szövetkezet solymári működési területén a kárpótlásra jogosultak esetében azonban a kárpótlási jegyük földvásárlásra irányuló hasznosítására földalap-elkülönítés hiányában az országban egyedüliként soha nem nyílt lehetőség. Ez a súlyosan méltánytalan helyzet mintegy 300 solymári családot érint, akik a második világháborút követően, a kommunisták rémtetteitől elszenvedett sérelmeik után a mai napig nem részesülhettek igazságban. A törvényjavaslat új kompenzációs eljárást tartalmaz a helyzet rendezésére. Az eljárás nem automatikusan, hanem kérelemre indul. Első körben ellenőrizni szükséges a kompenzációra való jogosultsági feltételeket, majd meg kell állapítani a kárpótlási jegyekben, illetve kárpótlási utalványban nevesített jogosultság valorizált aranykorona-értékét, és csak ezt követően kerülhet sor a tényleges kompenzációra. Erre tekintettel a kompenzációs eljárás kettő szakaszból áll. Első lépésként - annak érdekében, hogy a harminc éve húzódó folyamat gördülékenyen és hatékonyan lezárható legyen, és a kompenzációra jogosultak belátható időszakon belül érvényesíteni tudják igényeiket -, 2022. január 1. napjától három hónapon belül nyílik lehetőség a kompenzációs jogosultság fennállásának megállapítását és a kárpótlási jogosultság aranykorona-értékének meghatározását kérni az illetékes földhivataltól. A kompenzációra jogosultak esetében a jogosultságuk igazolását követően személyenként összesíteni szükséges az összes jogcímen fennálló és kárpótlási jegyben, illetve kárpótlási utalványban meghatározott, forintban kifejezett jogosultságot, majd meg kell határozni a kárpótlási összegnek megfelelő aranykorona-jogosultság mértékét. Az átváltás során a törvényjavaslat 1000 forint értékű kárpótlási jegyet vagy utalványt 1 aranykorona értékűnek feleltet meg. Ez a számítási metódus biztosítja a méltányos valorizációt. Az eljárás során az érintett kárpótlási jegyek további felhasználhatóságának megakadályozása érdekében az érintett kárpótlási jegyek bevonásra kerülnek. A kompenzációs jogosultság a hozzátartozókon kívüli személyre nem ruházható át, azonban természetesen örökölhető. A kompenzációs jogosultság fennállásának és a jogosultság mértékének aranykoronában történő megállapítását követően a jogosultak választhatnak a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló vagy pénzbeli megváltással való kompenzáció között. Az eljárás hatékonyabbá tétele érdekében a választás
