Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosítás... - ELNÖK: - AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára:
909 hagyományai megőrzése érdekében a nemzetiségi önkormányzatokat célszerű lenne a partnerek sorába beépíteni. Javasoljuk ennek a megfontolását, illetve pótlását. Összességében a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslatot a magyarországi nemzetiségek érintettsége vonatkozásában előremutatónak ítéli, javasolja annak elfogadását. Hvala za pozornost! Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm, Kissné Köles Erika szószóló asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezőt nem látok. További képviselő neve felszólalásra nem jelent meg a monitoron. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, Azbej Tristan államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Azbej Tristan jelzésére:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr. AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vitát hallgatva szeretném visszajelezni, hogy az építő jellegű javaslatokat, felvetéseket megfontoljuk, és a további vitaszakaszokban fogjuk tárgyalni. A kritikus felvetésekre, a kritikus élű kérdésekre szeretnék válaszolni, vagy csak általában a feltett kérdésekre. A kritikus élű megjegyzéseket két csoportba osztanám. Az egyik csoport elsősorban nem a javasolt szabályozásra, a törvényjavaslatra vonatkozott, hanem azt kifogásolta, hogy miért nem szerepel több ebben a javaslatcsomagban. Ezzel kapcsolatban szeretném emlékeztetni a képviselő asszonyokat és urakat, hogy a nagyobb volumenű, az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályozási, jogalkotási aktus a 2021. évi C. törvény volt az ingatlanszabályozásról, most az átmeneti szabályozásról, a finomhangolásokról beszélünk, ez fekszik előttünk a törvényjavaslatban. Például az említett törvény 2023 februárjában hatályba lépő fő rendelkezései előtt megindult eljárásokra vonatkozó átmeneti szabályozást tartalmazza ez a javaslatcsomag. (14.40) A további kritikus megjegyzések előtt sok esetben értetlenül állok, mert nemcsak a jogalkotói, az előterjesztői szándékkal ellentétes szándékokat vélnek kiolvasni ebből a szabályozásból, hanem magának a javaslatcsomagnak a tárgyával és a tartalmának a céljával ellentétes szándékokat vetnek a szemünkre. Az egyik ilyen Potocskáné képviselő asszonytól általánosságban nem minden politikai töltetet nélkülöző megjegyzés volt, ami arra utalt volna, hogy itt a területrendezési szabályoknak a lazítása lenne az érdekünk, hogy ez utat nyisson mindenfajta beruházásoknak, holott, ha megnézzük a javasolt intézkedéseket, tökéletesen az ellenkezőjéről van szó. Egy ilyen példát említve: azt ismerte föl a kormány, az előterjesztő, hogy a településrendezési illeszkedés követelményei jelenleg jogszabályban nem jelennek meg, és ez azért probléma, mert amelyik önkormányzat nem rendelkezik helyi építési szabályzattal, annak nem lehet szankciókkal betartatni, hogy az adott intézkedés, beruházás illeszkedjen követelményként a településrendezési illeszkedési megfontolásokhoz. Úgyhogy éppen ez az, amit orvosolni kíván ez a törvényjavaslat, a településrendezési illeszkedés követelmény egy kisegítő eszköz arra az időszakra, amikor még nincs helyi építési szabályzat. Tekintettel arra, hogy az előírás az önkormányzatok feladatellátását érinti, ezért szerintünk, az előterjesztő szerint elengedhetetlenül szükséges törvényi szinten ezt a kérdéskört szabályozni. Említette a képviselő asszony a balatoni beruházásokat is, és a javaslatcsomag értelmében a területrendezési törvény módosítása éppen az elért védettségi szint megnövelését szolgálja a Balaton-parti mezőgazdasági területeken is, ha már ez a téma szóba került itt. Egy nagyon rosszindulatú megjegyzést engedett meg magának Varga képviselő úr, amikor arra tett egy övön aluli utalást, hogy közokiratok eltüntetése lenne a kormányzat célja az itteni törvényjavaslattal. Megint a feketére tervezi azt mondani, hogy fehér, mert ez a törvényjavaslat-csomag azt mondja ki, hogy amennyiben közokiratok fennmaradása súlyosan veszélyeztetett, akkor hatósági felszólítást követően rendelhető el azoknak a központi szolgáltatónál való elhelyezése. Tehát éppen hogy a közokiratoknak a megmentését célozza ez a törvényjavaslat, és hatékonyan érheti is el azt. Nem emlékszem, hogy melyik képviselő úr kifogásolta azt, hogy megszűnne a világörökségi tanács. Erről szó sincs, 22 tagú testület lesz a világörökségi tanács, megfelelő szakemberekkel. Varga képviselő úrnak az az állítása, hogy ezt a tanácsot egy miniszter fogja kijelölni, finomítva a véleményemet, valótlan, téves, kormányrendelet fog ennek a világörökségi tanácsnak az összetételéről rendelkezni. Szintén Potocskáné képviselő asszony felvetésére válaszul szeretném elmondani azt, pontosabban ki szeretném javítani egy téves állítását, ez a jelen törvényjavaslat nem rendelkezik arról, hogy az önkormányzatoknak új településfejlesztési, településrendezési tervet kellene elkészíteni, erről egy korábbi törvény rendelkezett, de ez a véleményünk szerint nem ró áthághatatlan, megoldhatatlan terhet az önkormányzatokra. Az a törvény, az a szabályozás úgy rendelkezik, hogy ezeket a terveket 2027-ig kell elkészíteni, tehát hat év áll rendelkezésre. Ráadásul a kormány 3,5 milliárd forint forrást biztosít az ezzel megnövekedő feladatoknak az ellátására.
