Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:

880 A mostani jogi szabályozás változása is csak a minősített esetekre vonatkozik. Tehát nem szigorít a nem minősített esetekben az állatkínzás büntetésén, ami a jelenlegi bírósági gyakorlat mellett azt jelenti, hogy továbbra sem fognak az egyébként tudatosan, szándékosan állatokat kínzó polgártársaink letöltendő büntetéseket kapni. (11.30) És azt kell mondanom, hogy ez nincs rendben így. Vejkey képviselő úr, aki nálam a büntetőjogi szakkérdéseknek is sokkal jobb tudója szerintem, majd elmondja, hogy a társadalmi veszélyesség, egy viselkedésnek az elterjedtsége igenis indokol büntetőjogi változásokat, számos alkalommal tárgyalunk ilyeneket a parlamentben. Az a társadalmi felháborodás, ami az állatkínzással kapcsolatban szerencsére ma a társadalomban van, és azok a felháborító események, amelyek történnek, szerintem ma megkövetelik azt, hogy itt merjünk egy nagy levegőt venni, és a részletszabályok módosítása mellett egészében tekintsük át az állatkínzásra való Btk.-s büntetési tételeket. Másodsorban, az állatrendőrségügyben is szeretnék még határozottabban fogalmazni, mint képviselőtársaim. Fog nélkül a törvény erőtlen, a ma érvényes állatvédelmi jogszabályok jelentős részét sem tudjuk betartatni, és az az intézményrendszer akár hatósági oldalon, akár rendészeti oldalon, amely ma működik ezen a területen, nem képes a problémát kezelni. Megint csak azt kell mondanom, hogy ez a kormány aztán éppen nem fukarkodott azzal vagy nem félt attól, hogy rendészeti eszközökkel kezeljen társadalmi problémákat. (Dr. Völner Pál: 2006!) Na, ez most pont egy olyan ügy, amelyben valóban lenne helye a rendészeti megközelítésnek. Sok más esetben nem volt ez talán helyénvaló, de ezen a területen helyénvaló lenne, ezen a területen szükség lenne arra, hogy legyen egyértelműen állatvédelemért felelős rendészeti szerv. Mint azt képviselő asszony is említette, a mi javaslatunk arra irányul, hogy ez a rendőrség mellett működő önálló szervezet legyen, de biztosan kompromisszumkészek lennénk másfajta jogi megoldásban is, a lényeg azonban az, hogy ez nem megúszható. Vannak pozitív példák, Kálló Gergely képviselőtársam említett ilyet, amikor az önkormányzati hatáskörben lévő állatvédelmi és egyéb hatáskörök lehetővé teszik, ha nehezen is ezeknek a feladatoknak az ellátását, de ne felejtsük el, hogy nem csak nagyvárosok vannak, nem csak erős önkormányzatok vannak. Számos olyan önkormányzat van, ahol ez nem megoldható feladatot jelent. Mi azt gondoljuk, szükség van arra tehát, hogy egy szakmai szempontok alapján felépített, érdemi hatáskörrel rendelkező és megfelelően finanszírozott állatvédelmi őrség, állatrendészet, állatrendőrség jöjjön létre. Végül a harmadik ügyet azért is említem, mert a javaslat ebben tesz egy pici lépést, csak egy nagy lépést kellene tenni. A javaslat az állattartástól való eltiltás esetében egyszerűsíti az eljárást, ezt mi helyeseljük, de azt gondoljuk, hogy ez kevés, ez nem jó megoldás. Hogy értsék, miről van szó: ilyen esetekben, ugye, az történik, hogy lényegében polgári peres eljárásban történik meg az állattartástól való eltiltás. Van ennél egy sokkal egyszerűbb megoldás, a Btk. tartalmazza más esetekben: a Btk.-ba kell mellékbüntetésként beépíteni ezt az elemet. Azt kell mondani - mint ahogy egyébként, mondjuk, a közügyektől való eltiltást el lehet rendelni egy Btk.-s ítéletben, hogy ezt a nagyon egyszerű példát hozzam -, hogy hasonlóképpen legyen kiszabható mellékbüntetés az állattartástól való eltiltás, és ebben az esetben nem kell azt a furcsa eljárást alkalmazni. Tényleg javul a helyzet avval, hogy a bíróság hivatalból megküldi az ilyen ügyeket nem is tudom, kinek, mindegy, hivatalból az állatvédelmi hatóságnak, aki majd kezdeményezi a nem tudom, mit, de nincs erre szükség. Legyen egyszerűen része a büntetőeljárásnak ez a mellékbüntetés, így pedig a Btk.-ban rögzített módon is legyen kiszabandó ez a mellékbüntetés ilyen esetekben. Megint csak van erre Btk.-s precedens, nem nagyon bonyolult, be fogjuk nyújtani. Végül zárszóként még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami talán már túlnyúlik ennek a törvényjavaslatnak a lehetőségein. Mindannyian szeretnénk egy olyan országot, ahol bizonyos dolgok nem történhetnek meg, például nem történhet meg az, hogy a gyepmesteri telepeken egészséges állatokat altatnak el férőhelyhiány miatt - ez nem történhet meg. Meg lehet oldani, még ha vitákkal is, de az Illatos úton meg lehetett oldani. Lehet, hogy ez nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya, lehet, hogy ebbe a törvényjavaslatba ez nem fér bele, de a kormánynak van módja és lehetősége arra, hogy erre a problémára megfelelő forrásokat biztosítson. Tehát ez részben anyagi kérdés, ezt is értem, meg érdekeltség kérdése is, hogy miben tesszük érdekeltté az önkormányzatokat, miben tesszük érdekeltté a telepek fenntartóit. Tehát anyagi érdekeltséggel, szabályozással, kicsit több pénzzel el lehetne érni ezt a célt is. Azt gondolom, ez alapvetően erkölcsi kérdés is: ha elfogadjuk azt, hogy az állati élet is értékes, akkor nem lehet az, hogy csak helyhiány miatt ölünk meg, pusztítunk el állatokat. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Arató Gergely jegyző úr, képviselő úr. Most megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: