Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

877 Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ovádi Úr! Tisztelt Civilek, akik itt vannak velünk most a Házban! És mindenkit, civil szervezeteket és az ezzel a területtel foglalkozó szakembereket, állatszerető és állatvédő embereket, akik most elég nagy számban követik ezt a közvetítést, üdvözlök én is. (11.10) Az első szó a köszöneté, Ovádi úr, mert azért egy kormánypárton belül is - láttam közelről kormányzást - bizony, kellenek olyanok, akik hajtják ezt az ügyet, akik fontosnak tartják, összefogják, ráveszik a saját kormányzati képviselőjüket, adott esetben a kormány tagjait, hogy foglalkozzanak ezzel az üggyel, és egyáltalán kormányon is lobbiznak azért, hogy ez működjön. Egy olyan törvénycsomaggal és javaslatcsomaggal állunk szemben, amit állatszerető emberek, állatvédők, civil szervezetek nagyon régóta kértek, nagyon régóta szorgalmaztak, de nyilvánvalóan ez csak egy részterület. Sajnos nem múlik el olyan hét Magyarországon, amikor ne kerülne a szemünk elé egy olyan eset, amely joggal botránkoztatja meg a magyar társadalom túlnyomó többségét. A teljesség igénye nélkül: az elmúlt hetekben, napokban is olvashattunk olyan eseteket, amikor akár a Népszavában jelent meg, legalábbis én ott olvastam, hogy élve felkötöttek egy kutyát és baltával addig verték, amíg ki nem lehelte szegény pára a lelkét. De nagyon híres eset volt az elmúlt években, amikor egy asszony autó után kötött egy kutyát, és élve húzta végig a főutcán. Sajnos a napokban jött elő még egy hír, hogy fiatalok többedmagukkal állatokat nyúztak meg élve, kimondottan egyfajta aberráció kielégítése végett. De sok-sok eset van, amikor ott hagyják magukra az állatokat, kikötözik, és tulajdonképpen esélyt sem hagynak arra, hogy valamilyen módon új esélyt kapjanak. De idesorolhatók azok a szaporítók, akik a halálba elletik például a kutya- meg cicamamákat, és természetesen meg kell említenünk azt is, amikor haszonállattartás végett kereskedelmi célú tartás van, hogy minél többet adjanak el minél olcsóbb fenntartás mellett, minél drágábban. Micsoda kínokat élnek át azok a haszonállatok, akiket kereskedelmi céllal tartunk! Tehát nem csoda, ha egy embernek összeszorul a gyomra ilyen hírek olvasása kapcsán, és kinyílik a bicska a zsebünkben, és megbotránkozást vált ki. Éppen ezért egyébként, és erről szólt az összellenzéki hatpárti sajtótájékoztatónk is, természetesen elfogadjuk ezt a törvényt, pontosabban: ezt a csomagot támogatni fogjuk; azzal kiegészítve, hogy 2010 után, amikor önök először hatalomra kerültek nagyon nagy aránnyal, kétharmaddal, akkor kellett volna ezeket az intézkedéseket meghozni. Eltelt tíz-tizenegy év, és egész egyszerűen nem történt előrelépés, ezért mondtuk azt, hogy megkésettnek tartjuk ezt az intézkedéscsomagot. Minden eszköz és lehetőség meglett volna a kormány kezében, és a civilek, akikre önök is nagy szeretettel hivatkoznak, kongatják a vészharangot már elég régen, tehát megkésettnek tartjuk. Jönnek a választások, nem egészen öt hónap múlva parlamenti választásokat tartanak Magyarországon, az ilyen nagy társadalmi érdeklődésre számot tartó ügyeket, mint az állatvédelem, nyilvánvalóan a választások előtt, nem véletlenül most hozták be. Azt már elmondtam, hogy régóta kért javaslatokról van szó, de az állatvédelem területén még rengeteg a teendő. Szeretném azt is elmondani, hogy az egyik legfontosabb előrelépés lenne - mielőtt rátérnék arra, hogy a hat párt milyen korszerű javaslatokat tesz önök elé és az ország elé -, elmondom, hogy a jogszabályi környezet kialakítása során az állatok jogalannyá minősítése lenne az egyik legnagyobb előrelépés, amelytől talán még egy kicsit messze vagyunk, ha jogtörténetileg nézzük a fejlődését a magyar állatvédelemnek, de azt mondhatom, hogy enélkül is egyébként nagyon sok problémáját az állatvédelemnek meg lehet akadályozni. Fontos megjegyezni, annak ellenére, hogy az állatok jogalanyisága vitatott ma még Magyarországon, az állatok igenis érző lények. A fájdalom, illetve a létszükségleteik kielégítésének hiánya nagy szenvedést okoz számukra. Védelmük érdekében nekünk, embereknek kell fellépni, mert csakúgy, mint a gyermekek, az állatok sem képesek a saját érdekeik érvényesítésére és védelmére. Egyébként szeretném elmondani, hogy az állatkínzás tilalmát az előző baloldali kormány vitte be a Btk.-ba először, 2004-ben. Akkor egy 2003-as eset egy hatalmas társadalmi felháborodást okozott. Három biztonsági őr fölkoncolt egy kutyát, aki ezt természetesen nem élte túl, erre válaszul pedig egy népi kezdeményezés indult 2003-ban és 2004-ben Magyarországon. Négyszázezer választópolgár írta alá, kikényszerítve ezzel az akkori Országgyűléstől, hogy napirendre tűzze a kérdést. Talán érdemes megemlékezni arról most, hogy erre ma a népi kezdeményezés intézményének 2014-es eltörlése miatt például nem lenne lehetőségük a civil szervezeteknek, illetve a magyar állatszerető polgároknak. Én ezt a népi kezdeményezést a ’14-es eltörlése után visszaállítanám, már csak a magyar állatvédelem érdekében is. Továbbá fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy meggyőződésem, és ez talán az első javaslatunk és javaslatom is, hogy a történelmi és a társadalmi fejlődés eljutott arra a fokára Magyarországon is, hogy javasoljuk az állatok és az állatvilág védelmének az alkotmányban való rögzítését. Ez nagyon-nagyon fontos kitétel lenne egyébként a jogszabályi környezet kialakításában, a büntetésben, az eljárásokban, a jogalkotás és a jogalkalmazás során leginkább. Ezek után elmondom, hogy melyek azok a konkrét, korszerű javaslatok az állatvédelem alkotmányban rögzítése után, amit mi javaslunk. Először is egy országos állatvédelmi alapot létre kellene hozni a magyar nemzeti