Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 9. kedd - 221. szám - A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

794 pillanattól a Magyar Honvédséget fegyveresen bevethetik a saját polgáraikkal szemben? Hát, hogyan lehetne ezt támogatni, miniszter úr?! Hogyan lehetne ehhez tapsolni bármilyen módon vagy a szavazatát adnia bárkinek?! (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) És miközben a különleges jogrendek számát ugyan csökkentették, Simicskó képviselőtársamra nézek, mert aztán ha valaki, ő ezt a témát ismeri, de a három között már szinte semmi különbség nincs. Egy közös biztos van benne, és ezt most itt, a vírusjárvány alatt is megtapasztaltuk, hogy a rendeleti kormányzás ezekkel a gumiszabályokkal gyakorlatilag korlátlan. Nincs tételes felsorolása az eszközöknek, hanem ami a célt szolgálja, azt aztán gyakorlatilag bármit bevethetnek, megváltoztathatnak, átírhatnak, felhasználhatnak. Szerintem ez elképesztő. És még egyszer mondom, visszatérve picit a Honvédelmi Tanácshoz is, ezekben a döntésekben sem vesz részt senki, csak maga a kormány, tehát teljesen korlátlan és ellenőrizhetetlen, arról nem beszélve, hogy kedvük szerint hosszabbítgathatják, ameddig akarják. Simicskó képviselőtársamnak majdnem nekiugrottam, leírtam a papírra, de legalább szóvá tette. Simon képviselőtársamra nézek, hogyan lehetne azt feltétel nélkül nagy örömmel támogatni egy magyar országgyűlési képviselőnek, hogy a magyar Országgyűlés maradék jogköreit is éppen ez a törvény elveszi? Idézem: „Magyarország biztonság- és védelempolitikai alapelveinek a meghatározásában s ennek végrehajtásának főbb irányait és feltételeit” eddig még mindig a magyar Országgyűlés határozta meg. Ezek stratégiai kérdések, nem taktikai vagy végrehajtási kérdések. A védelempolitikai alapelveket és a végrehajtás főbb irányait, ezt is elveszik a magyar Országgyűléstől. Hát, hogyan lehet ehhez egy képviselőnek tapsolnia, hogy de jó, hogy végre behozták ezt a törvényt, ehhez sem lesz a jövőben közöm már az égvilágon semmi, majd a kormány mindent eldönt helyettem. Nyilván igények, ízlések és pofonok. De szerintem a magyar Országgyűlés például erről a jogáról sem mondhat le, mint ahogy a létszám, az engedélyezett elméleti létszám meghatározásán kívül gyakorlatilag a magyar Országgyűlésnek már több dolga nem lesz, a honvédelmi miniszter személyéről dönthet meg felmentheti a kormány tagjaival együtt, oszt’ jó napot! - ahogy szokták mondani. Hogy a köztársasági elnöktől ezt a jogot is a miniszterelnökhöz áttelepítik, hogy a fegyveres védelmi tervet jóváhagyja - csak az irányt mondom, tehát öt ember fogja egy szobában eldönteni vagy éppen tíz innentől kezdve ilyen helyzetben. Értem én, hogy a felelősség is az övék, csak azt gondolom, még egyszer mondom, hogy ilyen helyzetben a nemzeti összefogás és az egység megteremtésének politikai intézményeit is fenn kellene tartani mindenféleképpen. Hogy a fegyverhasználati jogot ez a javaslat kiterjeszti - és akkor föl is olvasom, már hogy a katonák fegyverhasználati joggal ellátandó feladatait: „Kormány által kijelölt rendezvények őrzése és védelme.” Nincs még elég ilyen - már bocsánat - jól felszerelt rendőri meg félkatonai egységünk? Tehát a Terrorelhárítási Központ, a Készenléti Rendőrség, a Parlamenti Őrség különböző gránát- és sniper puskáival meg gránátvetőivel nem elegek így összességében, hogy ezt valahogy megugorják? - szeretném kérdezni. „Védett személyek személyi kísérésében való részvétel.” - ugyanez. „Közreműködés a Vbö. szerinti védelem- és válságkezelési feladatokban, különösen a közrendet és a közbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető fenyegetések kezelése és az összehangolt védelmi tevékenység során.” - ugye, ez a legszebb gumiszabály, amiről még végezetül szeretnék külön beszélni. Szóval, itt van ez a védelmi és biztonsági esemény az összehangolt védelmi tevékenység esetén. Súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény esetén lehet a honvédséget is ilyen szempontból bevetni idehaza magyar civil lakossággal szemben, amennyiben nyilván a rendőri vagy egyéb fegyveres, rendvédelmi szervek ereje állítólag nem lenne elég, de hogy ezt ki állapítja meg, nyilván ugyanaz a tíz ember. Mondom, milyen esetben: „A törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet, illetve a lakosság ellátását, annak biztonságát vagy folytonosságát érintő súlyos esemény; katasztrófa vagy annak veszélye; az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény.” Nem valami bekövetkezett dolog, valami súlyos esemény. „A törvényes rendet, közrendet, közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény.” Most nem sorolom föl tovább, ez az összes gumiszabály, és ezek esetén minden egyes alkalommal összehangolt védelmi tevékenység keretében a védelmi és biztonsági esemény tekintetében önök vagy a mindenkori kormány - és akkor picit tekintsünk már a jövőbe is, mert talán örökké nem lesz Orbán-kormány, még ezt önök sem gondolhatják -, tehát a mindenkori kormány foghatja magát és ezekben az esetekben, egyébként sok minden más gyomorforgató dolgot, azt majd egy mai későbbi törvényben is fogjuk tárgyalni, például a magyar média korlátozását is megtehetik, a nem államit is, de akár fegyverhasználati joggal vagy közreműködési joggal legalábbis mindenféleképpen a magyar katonákat idehaza gyakorlatilag a civil lakossággal szembeni rendfenntartó dolgokra is bevethetik. Nekünk ez nincsen rendben, miniszter úr. Tehát az lenne rendben, ha a magyar rendőrség, a számtalan titkosszolgálata, a Terrorelhárítási Központ, a katasztrófavédelem, a már nem tudom, még mi minden van már az utóbbi években, ha ezek képesek lennének Magyarország belső rendjét fenntartani. Pénz, paripa, fegyver. A Magyar Honvédség meg Magyarország integritását, biztonságának védelmét, külső támadás elleni védelmét garantálná nekünk