Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 9. kedd - 221. szám - A köztársasági elnök által alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2021. június 15-ei ülésnapján elfogadott „A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törv... - BÖRÖCZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
765 menni a nyugat-európai ideológiákat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ránk erőltetőknél sem, és nem fog a brüsszeli bürokratáknál sem. A lengyel-magyar barátság ennél, hála istennek, sokkal erősebb. Köszönöm szépen a felszólalását. ELNÖK: Köszönöm szépen, Soltész Miklós államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel ez a napirendünk lezárult. A köztársasági elnök által alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2021. június 15-ei ülésnapján elfogadott „A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról ” szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája Most pedig soron következik a köztársasági elnök által alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2021. június 15-ei ülésnapján elfogadott „A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról” szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege T/16223/13. számon, a köztársasági elnök levele T/16223/14. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A törvényalkotási bizottság módosító javaslata T/16223/16. számon, jelentése pedig T/16223/17. számon a honlapon elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Böröcz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. BÖRÖCZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. november 4-én tartott ülésén megtárgyalta a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló T/16223/13. számú, Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezések miatt visszaküldött törvényt. A Törvényalkotási bizottság a jelentést és a módosító javaslatát a házszabály 79. §-a alapján 21 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság elfogadott módosító javaslata, eleget téve a köztársasági elnök úr, valamint az Alkotmánybíróság észrevételének, orvosolja a törvényjavaslattal kapcsolatos problémákat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság a 25/2021. évi augusztus 11-ei határozatában megállapította, hogy az önkormányzati lakástulajdon sajátosságai alkotmányosan indokolttá tehetik az elidegenítési kötelezettség jogszerűségének elismerését. (10.40) Az Alkotmánybíróság szintén rámutatott arra is, hogy a műemléki lakásokra alapított vételi jog nem eredményezheti az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerinti védettségi szintben való visszalépést, mivel a vételi jog telepítése során a lakástörvény 55. § (4) bekezdésében foglalt hatósági hozzájárulás megfelelő forma ahhoz, hogy az állam a közigazgatási szervein keresztül vizsgálja azt, hogy a vételi jog jogosultja a műemléket annak jellege szerint fogja-e megőrizni a jövőben. Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság megállapítására figyelemmel a jogalkotó a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alkotmányos követelményeknek eleget téve az érintett ingatlan bérleti jogához csere útján jutott bérlők esetében, az indokolatlan különbségtétel elkerülése érdekében figyelembe veendő szempontokat meghatározva a vételi joggal érintett lakás vételárát alsó és felső százalékos intervallumban rögzíti. Az Ab-határozatból következik, hogy az érintett lakásingatlanok forgalmi értékének és a vételi jog jogosultja által fizetendő vételár összegének megállapítása jelen ügyben kiemelt alkotmányos jelentőséggel bír, ezért a jogalkotó a vételár megállapításának folyamatát garanciális rendelkezésekkel egészítette ki. Szintén megjegyzendő az is, hogy a polgári törvénykönyv általános szabályát alapul véve, miszerint a pénztartozás után kamat jár, melynek mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, a módosító javaslat a részletfizetés
