Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 9. kedd - 221. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
760 embere? Kinek? A Márki-Zayé? Áder is Márki-Zay embere? - Szilágyi György: Hoppá! - Az elnök csenget.), és majd az ő kormányának a feladata lesz, hogy az itt dolgozóknak munkát találjon. Tehát lapátra tenne embereket, ugyanolyan érzéketlen módon tenne utcára embereket, mint ahogy százezreket tettek utcára 2010 előtt. (Zaj, közbeszólások.) Tisztelt Képviselő Úr! A Mátrai Erőmű története egymagában elmond mindent a baloldali politikáról. Ezt az erőművet egy korábbi baloldali kormány privatizálta. Mennyiért? (Közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük: Kinek? Mészáros Lőrincnek?) 13 milliárd forintért. A külföldi tulajdonos nem fejlesztett, létszámleépítések voltak, egyébként az én családomat is érintette, és tudja, hogy közben mennyi osztalékot vettek ki? 101 milliárdot. A külföldi tulajdonos; nem a magyar tulajdonos, a külföldi tulajdonos. (Folyamatos közbekiáltások a Jobbik soraiból.) És sok évnek kellett eltelnie, míg újra magyar tulajdonba került ez az erőmű. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Mészáros Lőrincébe!) Most már állami tulajdonban van, ezzel is erősítve egy stratégiai iparágat és biztosítva a magyar munkahelyeket, és amíg ez a kormány van hivatalban, ez így is marad. Szóval, tisztelt képviselő úr, legyen szíves (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), adjon át egy üzenetet a közös miniszterelnök-jelöltjüknek: el a kezekkel a Mátrai Erőműtől! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Derültség, felzúdulás, közbekiáltások a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba képviselő úr. Felhívom Dudás képviselő úr figyelmét, hogy a bekiabálása nem jön át a képernyőn, tehát teljesen fölöslegesen ordibált az előbb. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Latorcai János alelnök úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője: „Apor Vilmos emlékezete” címmel. Öné a szó, alelnök úr. DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Napra pontosan 24 évvel ezelőtt, több mint fél évszázaddal mártírhalálát követően II. János Pál pápa a római Szent Péter téren boldoggá avatta Apor Vilmos vértanú püspököt. A XX. századi magyar katolikus egyház egyik legkérlelhetetlenebb, a nácizmussal és a kommunizmussal is szembeforduló tagja vértanúságával magába sűrítette mindazt, amit egy igaz magyar cselekedhetett a XX. század vészterhes éveiben. Az erdélyi főnemesi családból származó Apor Vilmos sorsa egybeforrt nemzetünk tragikus történelmével. A szolgálatát Gyulán kezdve, XIII. Leó pápa szociális tanításait a gyakorlatba átültetve segítette a szegényeket, a betegeket, gyógyította a testi és a lelki sebeket. Mint a lelkek vezetője, a mindent legyőző lelkierő kialakítására törekedett, fegyelmezettséget, igazságszeretet igyekezett a reá bízott közösségben kialakítani. Minderre a rendkívüli nemzetközi és belpolitikai helyzetben óriási szükség is volt, hiszen olyan diktatúrák felemelkedésének volt a szemtanúja és sajnos elszenvedője, melyek az ember alapvető értékeit vitatták. Mélyen átérezte az egyház felelősségét, és különösen 1941-es püspökké szentelését követően folyamatos erőfeszítéseket tett a magyar zsidóság megmentése érdekében is. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. A hozzá fordulók egy részét bújtatta vagy továbbküldte az oltalomleveleket ezrével kiállító Angelo Rotta nunciushoz vagy éppen nővéréhez, a Magyar Vöröskeresztet vezető Apor Gizellához. Közben volt ereje arra is, hogy a katolikus szociális népmozgalom védnöke legyen, melynek közösségéből később megalakulhatott a Barankovics vezette Demokrata Néppárt. Győr ostrománál jó pásztorként minden menekülőt befogadott, így sok százan találhattak menedéket a Püspökvár pincéiben. Felkészülve mindenre, győri megyés püspökként ekkor hangzott el híres mondása: egyszer úgyis meg kell halni, inkább ilyenkor adja oda az ember az életét. Ez az esemény be is következett, 1945. március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta a randalírozó szovjet katonáknak, közülük az egyik dulakodás közben halálosan megsebesítette. Április 2-án, éppen húsvét hétfőn tért meg Teremtőjéhez, tudva, hogy életének hősies feláldozásával megvédte a rábízottakat, beteljesítette szolgálatát az önfeláldozás, az életáldozat, a vértanúság által. Tisztelt Képviselőtársaim! Apor Vilmos testével nemcsak a védelmét kérő asszonyokat óvta, hanem szimbolikusan mindazt, ami 1945-re még megmaradt az akkor 950 éves keresztény Magyarországból. A barbár pusztítás, majd a ránk kényszerített vörös diktatúra mindent megtett azért, hogy ezt az eszmét végleg kitöröljék a magyarság szívéből. És valóban, hosszú évtizedeket kellett várni arra, hogy olyan kormánya legyen hazánknak, mely a keresztény értékekre támaszkodva törekszik nemzetünk jövőjét formálni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt tíz évben hazánkban az Alaptörvényben megfogalmazottakból kiindulva számtalan olyan döntés született az európai keresztény eszmény megvalósítása érdekében, melyek sok esetben kiverték a biztosítékot a magát nyugat-európai szellemi elitnek tartó körökben. A válasz sem maradt el. Szinte hadat üzentek. Ma már nem fegyverrel kopogtatnak a templomok és az iskolák ajtaján, hanem a tudományos