Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 8. hétfő - 220. szám - Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vi... - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
735 vitáját lezárja. A bizottság a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról nem foglalt állást, és további módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg. Már az általános vita során is utaltam rá, hogy üdvözlendő, hogy a 14 törvényt módosító törvényjavaslat bővíteni kívánja az ügyfelek által igénybe vehető elektronikus szolgáltatások körét, és kényelmi szolgáltatásokat kínál az ügyfeleknek a különböző hatósági eljárások során. A pandémia megtanította a világot az elektronikus szolgáltatás igénybevételére, még azokat az idősebb korosztályhoz tartozó polgártársainkat is, akik nem használják nap mint nap az internetet, ezért kifejezetten örömteli, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a jövőben az ingatlan-nyilvántartásba a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása során bizonyos adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételét is lehetővé teszi. Ugyanígy könnyebbé válnak az eljárások a jövőben az ügyvéd előtt az anyakönyvi eljárásban vagy a hagyatéki eljárás során is. A kormány tökéletesen felismerte, hogy a különböző élethelyzetekkel összefüggésben keletkező adatváltozások átvezetéséhez szükséges fejlesztéseket végezni, éppen ezért döntött az 1795/2020. (XI. 13.) kormányhatározatával az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetéséről. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény jelenlegi módosítása az ennek való megfelelést szolgálja, amikor a személyiadat-, a lakcím-nyilvántartás rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségei közé rendeli bizonyos adatoknak az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé történő továbbítását is. Így adatvédelmi és adatbiztonsági garanciák mellett és az adminisztrációs terhek csökkentésével kaphatnak értesítést a természetes személyek állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím- és okmányazonosító adatainak változásáról azok a szolgáltatók, amelyek az érintett természetes személlyel szerződéses jogviszonyban állnak. Az, hogy a távhőszolgáltatók, a villamosenergia-kereskedők, a földgázkereskedők és az egyetemes szolgáltatók, valamint a víziközmű-szolgáltatók 2021. december 1-jétől, illetve 2022. január 1-jétől kötelesek a felhasználó adatainak változásának felhasználó általi bejelentését fogadni és kezelni, szintén nagy könnyebbséget fog jelenteni, nemcsak azért, mert nem kell majd szabadságot kivenniük az embereknek, hogy megkössenek egy-egy közműszerződést, hanem azért is, mert az egyszer helyesen felvitt adatok kerülnek majd mindig továbbításra a szolgáltatóknak. A nemzetiségi neveket viselő polgártársainknak sem kell majd kálváriát járniuk annak érdekében, hogy a nevük vagy éppen az édesanyjuk neve vagy a születési helyük minden egyes szolgáltatónál helyesen kerüljön rögzítésre. A törvényjavaslatban foglaltakat figyelembe véve a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/17277. számú törvényjavaslathoz módosító szándékot nem fogalmazott meg, a részletes vitát lezáró módosító javaslatot nem nyújt be, a részletes vitáról szóló jelentést elfogadja. A bizottság a törvényjavaslattal egyetért, és elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Képviselői felszólalások következhetnek. Normál szót kérő képviselő, Hajdu László képviselő úr jelentkezett szólásra, a DK képviselője. Parancsoljon! HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A TAB tagja vagyok, ott nem szóltam hozzá, de azt gondolom, hogy a szóbeli kiegészítések, amelyek nagyon szépen bemutatták azt, hogy milyen szolgáltatási fejlődés előtt állunk, egy kicsit túl szépre sikeredtek az élő gyakorlathoz képest, és lényegében kérdést fogok megfogalmazni a hozzászólásomban. Jelenleg a közműszolgáltatóknak a szerződéses viszonyban lévő előfizetői tekintetében, tehát a szerződés, amit a közművállalat sok esetben ismer és az a személy, aki a szolgáltatást igénybe veszi, hatalmas káosz van. Tehát nem ugyanazok a személyek, azok a személyek már egész máshol vannak, van nagyon sok olyan, aki már el is hunyt, és teljesen más család tagjai, örökösök laknak benne, de semmilyen érdekeltségük nem volt, hogy a villanyszámlákat, az egyéb számlákat átírassák, úgyis ők fizették korábban is. Egy ilyen gyors határidővel történő bevezetését - mint az egyik kérdés - veszélyben látom, hogy ezt képes-e ez a rendszer pontosítani. A másik: amikor bérlakásban lakik a szerződéses fél, ezeknek az átírása, amikor a bérlő cserélődik, a bérlő továbbmegy, lakást cserél vagy kilakoltatják, ennek a követése még rosszabb állapotban van pillanatnyilag, úgy gondolom. Tehát azt, hogy ezt ilyen gyorsan be lehessen vezetni, és egy csapásra minden szépen és rendben fog működni, nagyon kétlem. A kérdés második része az, hogy az a bizonyos helyzet, amikor önkormányzati tulajdonnál vagy magántulajdonnál más a szerződő fél, de a tulajdonos nevén van a szerződés, tehát aki fizeti a közműdíjat, a közüzemi szolgáltatások különböző díjait, az lakik a lakásban, de nem az a tulajdonos - ezeket kiszűrje. (19.50)
