Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 8. hétfő - 220. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
712 pénzügyi válság, mégis úgy gondolom, hogy mindannyian sokat tettünk annak érdekében, hogy Magyarország a lehető legkisebb anyagi és emberi veszteséggel vészelje át a világjárványt. Mindezekre való tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor - történetesen egyre -, maximum harmincperces időkeretben. Varju László képviselő úr, parancsoljon! (17.40) VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Igen, szükség van arra, hogy mind az előterjesztőhöz képest, mind pedig a többségi véleményhez képest árnyaljuk azt a képet, amelyből az is következik az elhangzottak alapján, hogy minden teljesen rendben van, és 28 000 milliárd forintot sikerült úgy elkölteni, hogy abban hibát nem találunk. Nem hibát, hanem alapvető folyamatban meglévő eltéréseket; azok megítéléséről szeretnék tájékoztatást adni több bizottságban elhangzott vélemény alapján. (Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.) Kezdjük talán akkor a Költségvetési bizottságban elhangzott kisebbségi véleménnyel, amely alapvetően az előirányzatoktól markánsan eltérő növekedési és költségvetési folyamatokra hívja fel a figyelmet. A magyar makrogazdasági adatok 2020-ban jellemzően markánsan eltértek a prognosztizálttól az előirányzott folyamatoknál. Csak a növekedési és az államháztartási hiányt kiemelve, a GDP volumene 2020-ban az előirányzott 4 százalékos növekedés helyett 4,7 százalékkal csökkent, a pénzforgalmi deficit az előirányzott 359 milliárd forint helyett annak 13-szorosa, 4716 milliárd forint volt. Az nem meglepő, hogy válság idején a mintegy háromnegyed évvel előbb, 2019 kora nyarán elfogadott törvényjavaslat számait elsöpörte a válság. Bár akkor már egyébként gondolhattak volna erre, és az egy mindenkori figyelemfelhívás, miszerint az idejekorán elfogadott költségvetés igazából egy biankó csekk kiállítása, és nem több annál, mert azt követően a kormány rendre a saját gondolatvilága szerint, éjszakai döntésekkel teljesen átírja magát a költségvetést, és lényegében a parlamentet megfosztja az ellenőrzés jogától, annak lehetőségétől. Ezt gyakorolta 2020-ban egyértelműen mind a Pénzügyminisztérium, mind pedig a kormány. Jelentős maga az eltérés, tehát ami történt, bár igazság szerint nem a bevételek vonatkozásában van a legnagyobb eltérés, hanem a kiadások vonatkozásában. Ilyen módon azt kell hogy mondjuk, hogy egyébként a költségvetés főösszegeit igazából nem is változtatták menet közben, hanem olyan belső átcsoportosításokat végeztek el, amely önkényes módon dönthetett mindenről. Említést érdemel, hogy miközben a Pénzügyminisztérium 2020 márciusától fokozatosan nagyobb visszaesést prognosztizált, nagyobb államháztartási hiányt jelzett, a Magyar Nemzeti Bank 2020 őszén, szeptemberében is még növekedésre számított. Erre vonatkozóan választ nem tudott a mai gazdasági bizottsági ülésen sem adni a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Tehát azt kell hogy mondjuk ennek a példáján is, hogy óriási zavar volt abban, hogy hogyan is kell ezt kezelni, ezt a helyzetet megoldani. Ennek a zavarnak súlyos következményei lettek a költségvetés végrehajtása során, nemcsak azzal, hogy az államháztartási hiány a 3 százalékot meghaladta, ez ilyen szempontból még elfogadható, de önmagában ugyanebben az időszakban egyébként akkor, amikor önök így gazdálkodtak, akkor Európában az átlagköltségvetés még szufficites is volt. A folyó fizetési mérleg aktívuma 2017-ben, az előző évekhez képest hatalmas többlete egyébként eltűnt akkor, amikor önök költekeztek. A forint folyamatosan érezhetően gyengült ebben az időszakban, és amúgy hozzá kell hogy tegyem, hogy az EU-transzferek hatásáról egy szót sem ejtenek ebben a beszámolóban. Hát, nézzük akkor, hogy tulajdonképpen az előirányzott számokhoz képest, tehát a tervezésükhöz képest önmagában a folyamatok hogyan zajlottak le. Erre vonatkozóan 2020-ban a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt az EU-átlagnál, és ehhez képest önök mégis sokkal magasabb költekezést végeztek el, sokkal nagyobb lett az állami költségvetés hiánya, mint az Európai Unió átlaga. Még mindig nem azt mondom, hogy igazából ennek a mértékével van baj, hanem az államháztartási hiány nagyságán túl annak belső struktúrája az, ami bemutatja, hogy igazából önök a forrásokat nem a járvány kezelése, a gazdaság megmentése érdekében használták. Hiszen például ennek egyetlen példája, hogy decemberben költötték el az egész éves hiány 40 százalékát, aminek az ér-telme biztosan nem realizálódhatott az önök szándékai szerint. Tehát ilyen értelemben egy nagyon komoly felelőtlenség volt, ahogy ezt csinálták. A hiány forrásainak elemzése alapján egyértelmű, hogy nem a bevételekkel volt a baj tehát. A nagymértékű hiány valóban érdemi oka a kiadások jelentős növekedésében jelent meg, a kormány 2020 áprilisában főként átcsoportosításokkal, átcímkézésekkel élt, és egy nyílt végű gazdasági alapot hozott létre a költségvetésen belül. Az alapból fokozatosan több mint 3600 milliárd forintot csoportosítottak át, de ennek a pénznek csak mintegy negyede
