Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. szeptember 20. hétfő - 211. szám - „MIÉRT GYÁRTUNK SINOPHARM VAKCINÁT? NINCS MÉG ELÉG?” címmel benyújtott interpelláció(I/17055.) határozathozatala - „Szempont-e a kormánynak az elszegényedő települések felzárkóztatása?” címmel benyújtott interpelláció(I/17063.) határozathozatala - „Hogyan tervez segíteni a kormány az elszabadult infláció miatt nehéz helyzetbe került embereken?” címmel benyújtott interpelláció(I/17061.) határozathozatala - „Kérjük a tudományos magyarázatot a diszkrimináció alkalmazására!” címmel benyújtott interpelláció(I/16539.) határozathozatala - Mentelmi ügyek: - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke:
71 Országgyűlésnek a bizottság döntése alapján, hogy az adott ügyben a képviselő úr mentelmi jogát ne függesszék fel. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Emlékeztetem önöket, hogy a bizottság úgy foglalt állást, hogy a képviselő úr mentelmi jogát az Országgyűlés ne függessze fel. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy felfüggeszti-e Ander Balázs képviselő úr mentelmi jogát. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 15 igen szavazattal, 128+1, 129 nem szavazattal, tartózkodás nélkül Ander Balázs mentelmi jogát nem függesztette fel. (18.50) Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom Önöket, hogy 2021. július 19-én Stummer János jobbikos országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett 2.Bpk.138/2021/5. számon a Dunaújvárosi Járásbíróságtól, rágalmazás vétsége miatt indított magánvádas ügyben. Ezt megvizsgálásra átadtam a Mentelmi bizottságnak. A Mentelmi bizottság H/17122. sorszámon határozati javaslatot terjesztett elő Stummer János országgyűlési képviselő mentelmi jogával kapcsolatban. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt megadom a szót Hargitai Jánosnak, a bizottság elnökének, aki a bizottság javaslatát szóban is meg kívánja indokolni ötperces időkeretben. Öné a szó, elnök úr. DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez az az ügy, amihez néhány kiegészítést szeretnék tenni, előrebocsátva azt, hogy a Mentelmi bizottságnak tett javaslatom és itt a Ház előtt elhangzó javaslatom az, amit eddig is követtünk, de ez alkalmat ad nekem arra, hogy másodszor mondjam el az Országgyűlés plénumán, hogy az a gyakorlat, amit mi hosszú ideje folytatunk, semmiképpen sem tekinthető helyesnek. De mivel itt képviselő ítél meg képviselőt, ezért nem gondolom, hogy megoldás az, hogy többségi döntéssel akkor is, az eddigi gyakorlattól eltérően egy másik döntést hozunk meg, amit meg tudnánk tenni. De azt viszont gondolom, hogy ha, mondjuk, kampányon túl vagyunk, az új Országgyűlés ilyen szempontból kialakított gyakorlatát újragondolhatná, mert nem helyeselhető az a gyakorlat, hogy közvád esetén kiadjuk a képviselőket, illetve ez tökéletesen helyeselhető. A Mentelmi bizottságnak a mentelmi jog másik részében... - tehát magánvád esetében minden esetben megvédjük a képviselőt. Ezzel mi is annak az eldurvuló közbeszédnek, ha úgy tetszik, az ösztönzői vagyunk, ami innen, a Ház falai közül megy ki a közterületre. A mai Országgyűlés is ennek tökéletes példája volt. Addig, ameddig itt képviselő bármit mondhat, nyilvánvaló hazugságokat állíthat, ennek soha semmilyen jogkövetkezménye nem lesz a mentelmi jog értelmében. Ha ezt az utcán teszi, akkor mi megvédjük őket, mondván, hogy ez az Országgyűlésre zaklató. (Zaj, közbeszólások.) Zaklató jellegű ügyek voltak az Országgyűlés előtt, hadd idézzem fel az előző parlamenti ciklusok egyikét! Szekó József volt az a képviselőtársam, akinek az isten tudja, hány mentelmi ügye jött ide. Mindig ugyanaz az ember mindig valamivel feljelentette! Ilyen esetben ez tekinthető zaklatónak. Amit mi zaklatónak tekintünk, csak azért, mert magánvád és megvédjük a képviselőt, ez felfogható talán egy többségi gyakorlatnak, de hogy ezt kőkeményen, következetesen minden esetben alkalmazzuk, azt gondolom, ez nem helyeselhető. Most is alkalmazni fogjuk, legalábbis ez lesz a javaslatom. Miben más ez az eset? A tényállást említem. Dunaújvárosban a Dunai Vasmű kisebbségi tulajdonosa, az ukrán tulajdonos állítólag meg akarta szállni az üzemet, ezért odaküldött biztonsági embereket, akikkel elfoglalja az üzemet. Ezt sajtó alapján tudjuk. Rendőrségi eljárás lesz az egészből, a rendőrség kezeli ezt az ügyet. Mi történik két nap múlva? Az ottani országgyűlési képviselő és a Nemzetbiztonsági bizottság vezetője, szintén jobbikos képviselő, sajtótájékoztatót tartanak. Nem a helyi képviselő viszi a prímet, hanem a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, és ott előadja minden ismeret nélkül azt a blöfföt, hogy ezt a provokációt - ő így fogalmaz - nem Kijevből szervezték, hanem ezt Kubatov Gábor szervezte, és a Fideszből szervezték. Nincsen semmi a kezében, amivel ezt meg tudná tenni. Ilyen esetben, tisztelt képviselőtársaim, nem egyik képviselő a másik képviselőt piszkálja, hanem az Országgyűlés egy intézménye szólal meg. Lehet, hogy nem a legélesebb kés a képviselő úr, lehet, hogy nincs nagy tapasztalata, de amit tesz, az az Országgyűlés lejáratása, amikor az egyik legkényesebb bizottság nevében sejtet olyan dolgokat, amikről semmiféle tapasztalata nincs, csak sározni akar, és ezzel rombolja az Országgyűlés tekintélyét. Ennyi volt a hozzáfűznivalóm, és azt javaslom, hogy békésebb pillanatokban gondoljuk át az ilyenfajta gyakorlatunkat. Most csak az indítványra térve: jogosult terjesztette elő, tehát a Dunaújvárosi Járásbíróság leírta a tényállást, amit itt röviden ismertettem, rágalmazás minősítést tartalmaz a tényállás után az indítvány, és jogerős végzéssel ellátott is.
