Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. október 25. hétfő - 219. szám - Dr. Oláh Lajos (DK) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Hogyan készül az Orbán-kormány a robotizáció által okozott kihívásokra?” címmel - DR. OLÁH LAJOS (DK): - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
605 Dr. Oláh Lajos (DK) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Hogyan készül az Orbán-kormány a robotizáció által okozott kihívásokra?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Oláh Lajos, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni az innovációért és technológiáért felelős miniszter úrnak: „Hogyan készül az Orbán-kormány a robotizáció által okozott kihívásokra?” címmel. Oláh Lajos képviselő urat illeti a szó. DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A robotizáció esély és veszély egyszerre. A Boston Consulting Group azt mondja, hogy a robotizáció és a mesterséges intelligencia mélyíteni fogja a társadalmi különbségeket. A jobban keresők könnyebben át tudják vészelni, könnyebben tovább tudják képezni magukat, hogy más területre váltsanak, ugyanakkor a szegényebbeknek, a kevésbé képzetteknek ez szinte egy lehetetlen feladat lesz. Rövid távon a kutatás szerint először a nőket fogja érinteni a robotizáció negatív hatása, utána jönnek középtávon a férfiak, és hosszú távon egyértelműen az alacsonyan képzett férfiak esetében látszik az, hogy nagyon kitettek a robotizáció hatásának. A közlekedést és a gyártást jobban fogja érinteni, de például az egészségügyet és az oktatást kevésbé. Kanadában már átalakították az alaptantervet annak érdekében, hogy a robotizációra felkészüljön az új nemzedék. Ez egy izgalmas, furcsa világ, sok mindent tökéletesít körülöttünk, ugyanakkor elidegenítő hatása is lehet az emberekre, és veszélyeztetheti a munkájukat is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kormány ezt az előttünk álló feladatot vegye komolyan, szoros egyeztetésben legyen az Európai Unióval, vegyen részt az európai uniós egyeztetésekben. (12.40) Kérdezném azt, hogy tervezik-e a Nemzeti alaptanterv átalakítását a robotizáció hatásait figyelembe véve. Akarják-e növelni az informatikai oktatást, ezt megerősíteni? Hiszen azt mutatják a kutatások, hogy ez egy kötelező eleme a robotizációra való felkészülésnek. Növelni akarják-e az élethosszig tartó tanulás ösztönzését, az erre fordítandó forrásokat? És egyúttal szeretném kérni tisztelt államtitkár urat, hogy a kormány csak olyan beruházásra adjon állami támogatást, amely ezeket a robotizáció és mesterséges intelligencia által okozott társadalmi szempontokat figyelembe veszi. Köszönöm a lehetőséget. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Schanda Tamás államtitkár úrnak. SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is köszönöm, hogy ezt a fontos témát ide az Országgyűlés elé hozta, bár nehéz két percben vitatkozni erről a kérdésről, hiszen a robotok jelenléte, a robotok használata egyre terjed mindenütt a világon, így Magyarországon is. A digitális fejlődés mindent áthat. Nincs olyan területe a gazdaságnak, a társadalomnak, ahol ne jelenne meg valamifajta érintettség. De engedje meg, tisztelt képviselő úr, hogy felhívjam arra a figyelmét, hogy ha ön vette volna a fáradságot, és nemcsak kritizálta volna a 2020-ban megújított Nemzeti alaptantervet, hanem egyébként el is olvasta volna - ami esetleg elvárható egy parlamenti felszólalás előtt -, akkor láthatta volna, hogy az informatika tantárgyat felváltotta az új és lényegesen bővebb fókuszú digitális kultúra tantárgy. Ennek pedig, tisztelt képviselő úr - és a felszólalásából egyértelmű volt, hogy ön nem ismeri ezt a dokumentumot -, alapvető tartalma a robotika tanítása, tanulása. Ennek részeként a harmadik-negyedik évfolyamon már megismerkednek a tanulók a robotika és a kódolás alapjaival, majd az ötödik-nyolcadik évfolyamon külön témakörben foglalkoznak mind az algoritmizálás és a blokkprogramozás, mind pedig a robotika kérdéskörével. Így a tanulók képessé válnak mozgásokat vezérelni szimulált vagy valós környezetben, adatokat tudnak gyűjteni szenzorok segítségével, tapasztalatokat szereznek az eseményvezérlésről, és megismerik a térinformatika és a 3D-s megjelenítés lehetőségeit. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy arra is felhívjam a figyelmét, hogy az elmúlt évtizedben az ipari robotok száma Magyarországon meghatszorozódott, mindez úgy, hogy dinamikusan bővült az ipari foglalkoztatás Magyarországon. Csak egy példa: az ipari robotok mintegy felét a járműgyártásban alkalmazzák, miközben a foglalkoztatás itt az elmúlt évtizedben megduplázódott. Köszönöm megtisztelő kérdését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
