Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. október 20. szerda - 218. szám - Egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
582 olyan embereknek vonják vissza a tartózkodási engedélyét, akik húsz, harminc, negyven éve Magyarországon élnek, adott esetben gyerekük, szerelmük él ebben az országban. Azt kell mondanom, hogy értem, hogy ez politikailag jó húzás, biztos hoz szavazatot majd önöknek, ettől még embertelenség. És még egyszer mondom, ha egy kicsit ezt komolyan vennék, és beírják azt, hogy aki Magyarországra azért érkezik, hogy elkerülje a büntetőeljárást vagy feltételezhető, attól meg lehet tagadni a tartózkodási engedélyt meg a menekültjogot, ez nagyon kiváló. És Gruevszki úr miért érkezett Magyarországra? Azért, mert úgy gondolta, hogy szeretne üzleti tevékenységet folytatni, vagy jobban érzi magát? Vagy Orbán Viktor haverjainak szabad? Csak ha valaki más van, annak nem szabad? Szerintem érdemes lenne a migrációs politikában, adott esetben az idegenrendészeti szabályokban is egy egész picit... - én értem, hogy önök egy szigorú migrációs politikát akarnak, értem, hogy szigorú idegenrendészeti szabályokat akarnak. Azt sem vitatom, hogy ennek sok helyen van helye a mai világban egyébként, nem szabad a ló másik oldalára sem átesni, de azt kell mondanom, hogy önök ezt csak politikai eszközként kezelik, és még a látszatra sem figyelnek, hogy itt valóban arról lenne szó, hogy az országot akarják valamitől megvédeni. ELNÖK: Köszönjük. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Szót adok Steinmetz Ádám képviselő úrnak, a Jobbik képviselőjének. Jegyző úr, öné a szó. DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat sokak által csak salátatörvénynek nevezendő, hiszen több törvénymódosítást is tartalmaz, és nem meglepő módon én a 2004. évi I. törvényt, lánykori nevén a sporttörvényt módosító javaslathoz kívánok hozzászólni, pontosabban egy kérdést, egy észrevételt föltenni itt az Országgyűlésben. A módosítás lényege arról szól, hogy a magyar állam által közpénzből, több mint 100 milliárd forintból megépített népligeti sportcsarnokot, kézilabdacsarnokot - melynek közel 20 ezer fő a befogadóképessége, ez állami tulajdon -, ennek a vagyonkezelését a jövőben a Ferencvárosi Torna Clubnak fogják átadni, pontosabban: az Országgyűlést most erre kérik, hogy ez ügyben szavazzon. A sporttörvény melléklete rendelkezik arról, hogy bizonyos állami tulajdonú sportlétesítmények vagyonkezelői jogát átengedik egyesületeknek. Kap így egyébként az MTK, a Vasas, és még sorolhatnám tovább, mások is, bár legfőképp a Ferencváros rendelkezik ilyen nagy értékű tulajdonnal, sportlétesítményekkel. A kérdésem a következő, és szeretném, ha itt erre választ is kapnánk: készült-e hatástanulmány a sportcsarnok üzemeltetésére vonatkozóan? Lehet-e ezt egyébként rentábilisan üzemeltetni, egy ilyen vadonatúj, és azt gondolom, hogy abszolút egy nyugat-európai színvonalú, a kor igényeinek megfelelő sportcsarnokot? Tehát lehet-e profitorientáltan üzemeltetni? Amennyiben igen a válasz, akkor fölmerül a kérdés, hogy ezt miért nem tudja megtenni a magyar állam, miért nem tudja megtenni az NSK, ennek a szakosodott szerve, amely rengeteg sportlétesítményt üzemeltet, és ez a fő profilja. Amennyiben pedig nem lehet ezt rentábilisan üzemeltetni, vagy legalábbis az előzetes várakozások szerint ez látszik, akkor miért adják oda a Ferencvárosnak, hogy a Ferencvárosnál termelje a veszteségeket? Úgy gondolom, hogy semmiféleképpen nem jó egy ilyen nagy múltú egyesülettel ilyet tenni. Még egy kérdés, hogy amennyiben rentábilis, és tényleg arról van szó, hogy esetleg kedvezünk a Ferencvárosnak, akkor fölmerül a kérdés, hogy miért nem lehet, hogy a többi egyesület is pályázhasson erre, tehát akár az általam korábban említett MTK, Újpest, Vasas, vagy még sorolhatnám tovább. Tehát akkor miért nem kérdezzük meg, hogy ki az, akit érdekelne ez? Túl azon egyébként, hogy az általam is említett sportcsarnok a Népligetben fekszik, tehát közel a Ferencváros sportlétesítményeihez, ezt ne vitassuk el, de ettől még ez állami tulajdonú. És ha már tényleg a korrektség talaján állunk, akkor azt is el kell mondani, hogy a Ferencváros egyébként már rendelkezik három-négy kézilabdázásra alkalmas sportlétesítménnyel ott a IX. kerületben, tehát úgy gondolom, hogy meg tudja oldani mind a felnőtt csapat, mind az utánpótlás csapatainak versenyeztetését, képzését. Nem is akarom tovább szaporítani a szót, erre lennék kíváncsi, és kérem, adjon megnyugtató választ arra vonatkozóan, hogy lehet-e ezt rentábilisan üzemeltetni vagy nem. És ha nem lehet, akkor miért a Ferencváros kapja? Ha pedig lehet, akkor meg szintén megkérdezem, hogy miért a Ferencváros. Esetleg, ha Nacsa képviselőtársam, mint aki sportügyekben rendszeresen fölszólal, ha erre tudná a választ, megköszönném. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK: Köszönjük, jegyző úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, parancsoljon, öné a szó. POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
