Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. október 19. kedd - 217. szám - A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításró l szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
454 átnyúló egyesülést szabályozta, a határokon átnyúló átalakulást viszont nem, így arra nem is volt lehetőség. A törvénymódosítás a határokon átnyúló egyesülésnek egy olyan egyszerűsített formáját szabályozta, amely a magyar szabályok jelentős egyszerűsítésével biztosította, hogy az Európai Unióban alapított tőkeegyesítő társaság a székhelyét minél egyszerűbben tudja Magyarországra áthelyezni. A jövőben ilyen külön tagállami szabályozásra már nem lesz szükség, mert 2019-ben megszületett a 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló 2019/2121 európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az irányelv immár nemcsak a határokon átnyúló egyesülést, hanem az átalakulást és a szétválást is szabályozza. Tisztelt Ház! A javaslat a határokon átnyúló átalakulás szabályait állapítja meg részletesen, illetve a határokon átnyúló egyesülés és szétválás szabályozásánál csupán az eltérő vagy többletszabályokat jeleníti meg. Fontos jelezni, hogy a hazai átalakulási, egyesülési és szétválási szabályok nem képeznek háttérjoganyagot, mert az irányelv nagy részletességgel szabályozza az egyes műveleteket. A kapcsolódó cégeljárási szabályok a cégnyilvánosságról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítását is igénylik. A javaslat alapján a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság mint tőkeegyesítő társaság dönthet a határokon átnyúló művelet megindításáról és végrehajtásáról. Határokon átnyúló egyesülés esetén tőkeegyesítő társaságnak kell tekinteni a szövetkezetet, az európai részvénytársaságot és az európai szövetkezetet is. A határokon átnyúló művelet nem indítható el és nem hajtható végre, ha a polgári törvénykönyv előírásai alapján a társaság nem dönthet belföldi átalakulásáról sem, továbbá ha olyan eljárás hatálya alatt áll, amely nem összeegyeztethető a művelet céljával. Ilyen eljárás különösen a felszámolási eljárás, a csődeljárás, a kényszertörlési eljárás és minden reorganizációs célú eljárás. A társaság akár egy, akár két ülésen is határozhat a művelet megindításáról. A társaság legfőbb szerve a döntését a társaság vezető tisztségviselője által előkészített dokumentumok alapján hozza meg. A társaság vezető tisztségviselőjének átalakulási tervezetet, továbbá átalakulási jelentést kell készítenie. A jelentés célja, hogy bemutassa a határokon átnyúló művelet indokait, és azt, hogy a határokon átnyúló művelet a tagok és a munkavállalók helyzetét mennyiben érinti. Az átalakulási tervezetre és a jelentésre a tagok és a munkavállalók, illetve a munkavállalók képviselői észrevételeket tehetnek. Az átalakulási tervezetet és a jelentést a társaság köteles a cégbíróságnak megküldeni, amely a határokon átnyúló művelet szándékáról közleményt tesz közzé a Cégközlönyben. A hazai szabályokhoz hasonlóan az irányelv és a javaslat is biztosítja a hitelezők azon jogát, hogy a határokon átnyúló műveletre tekintettel biztosítékot követeljenek a társaságtól. A hitelező és a társaság közötti vita esetén a cégbíróság dönt. Ezek után kerülhet sor arra, hogy a társaság végleges határozattal döntsön a határokon átnyúló művelet végrehajtásáról, és hogy a tanúsítvány kiadása iránti kérelmét előterjessze a cégbíróságnál. Tisztelt Országgyűlés! A cégbíróság által kiadott tanúsítvány azt igazolja, hogy a magyar jogelőd társaság eleget tett a határokon átnyúló művelet előkészítése körében előírt kötelezettségeinek. Az irányelv új rendelkezése, hogy nincs helye a tanúsítvány kiadásának, ha a határokon átnyúló átalakulásra az uniós vagy a nemzeti jog kijátszását vagy megkerülését eredményező vagy arra irányuló visszaélésszerű vagy csalárd célból vagy bűncselekmények elkövetése céljából kerül sor. Emiatt egy további vizsgálat lefolytatására is köteles a cégbíróság. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az irányelvi rendelkezés és ezáltal a javaslat célja nem az, hogy akadályt gördítsen a határokon átnyúló műveletek lebonyolítása elé, hanem az, hogy a kirívóan jogellenes esetekben eszközt biztosítson arra, hogy a cégbíróság a tanúsítvány kiadásának megtagadásával elejét vegye a csalárd magatartásnak. A cégbíróság továbbra is elsődlegesen társasági jogi, cégjogi vizsgálatot folytat le, azonban ezzel egyidejűleg beszerzi az érintett hatóságoktól és bíróságoktól a társaság működésére vonatkozó információkat. Ha a kapott tájékoztatások alapján okkal gyanakodhat arra, hogy a határokon átnyúló művelet csalárd célt szolgál, további vizsgálatot folytat le. Ha a határokon átnyúló művelettel összefüggésben büntetőeljárás indul, a büntetőeljárásban felmerült körülmények, a bűncselekmény minősítése érdemben befolyásolja a tanúsítvány kiadhatóságát. Ha a tanúsítvány kiadásának nincs akadálya, akkor a cégbíróság köteles 90 napon belül kiadni a tanúsítványt. Ezzel a magyar jogelőd társaság határokon átnyúló műveletének hazai szakasza lezárul. Ha a cégbíróság értesítést kap a társaság más tagállamban való bejegyzéséről, a cégjegyzékben átvezeti a szükséges változtatásokat, a magyar céget a jogutód bejegyzésével törli a cégnyilvántartásból. Ha a határokon átnyúló művelet előkészítése más tagállamban folyt, vagyis a jogelőd társaság nem magyar, a cégbíróság feladata nagyban hasonlít a cégalapítás során felmerülő feladatokhoz. A cégbíróság ugyanakkor vizsgálja azt is, hogy a munkavállalókkal való konzultáció szabályait betartották-e. A jogutód társaság cégnyilvántartásba való bejegyzésekor a más tagállambeli társaságot jogutódként tünteti fel a cégjegyzékben. A javaslat szabályozza a határokon átnyúló művelet során szükséges munkavállalói konzultációt is. Ezek a szabályok nem új keletűek, hiszen az európai uniós jog több esetben alkalmazta már őket, így például az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet esetében. A javaslat - követve az irányelv megoldását - nem ismétli meg a már más törvényben kimunkált szabályokat, hanem az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény egyes rendelkezéseire utalással határozza meg az úgynevezett különleges tárgyaló testülettel kapcsolatos szabályokat.
