Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. október 19. kedd - 217. szám - Egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
437 fogalmát. A módosítás következtében így a többi hivatásrendhez hasonlóan az igazságügyi szakértők esetében is fegyelmi vétséget fog megvalósítani például az, ha az igazságügyi szakértő igazságügyi szakértői tevékenységén kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti. A fegyelmi vétségre vonatkozó szabályok újrastrukturálása mellett a törvényjavaslat a személyes adatok védelme érdekében pontosítja és kiegészíti a fegyelmi büntetések nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, rögzítve a fegyelmi büntetések nyilvántartásának pontos tartalmát, illetve azt, hogy annak adatai mikor törölhetők. Mint ahogyan azt már jeleztem, a törvényjavaslat kisebb, de fontos korrekciókat is elvégez egyes törvények esetében. Ezek jelentősége abban áll, hogy reagálni kell egyes élethelyzetekre, jogalkalmazói jelzésekre. Az új szabályok módosítják a módszertani levelek közzétételére és a szakértőjelölti időre vonatkozó igazolás adattartalmát, megkönnyítve ezzel az egyes ügyekben eljáró igazságügyi szakértők és az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság munkáját. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítását az indokolja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt szükséges a kamarai jogtanácsosok és a jogi előadók esetében az ügyvédi tevékenység ellátását megalapozó jogviszonyok közé, valamint az összeférhetetlenségi szabályokba is felvenni. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításának legfőbb célja, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálathoz forduló ügyfelek még szélesebb körben vehessék igénybe a jogi segítségnyújtás körébe tartozó támogatásokat. Ennek érdekében a törvényjavaslat alapján a jövőben a támogatásokra való rászorultság vizsgálatakor a rendelkezésre álló jövedelem számításánál már nem kell figyelembe venni például a közös háztartásban élők által életvitelszerűen lakott lakás közüzemi díjainak, lakbérének és közös költségének igazolt összegét, valamint a létfenntartásukat veszélyeztető egyéb kiadások igazolt összegét sem. A törvényjavaslat másik kiemelést érdemlő eleme, hogy a büntetőeljárásban és a határon átnyúló tartási ügyekben kedvező fogadtatással bíró és sikerrel alkalmazott eljárási előleg intézményét bevezeti a polgári és közigazgatási perekben, nemperes eljárásokban is. Ennek következtében a kirendelt pártfogó ügyvédek is érdekeltebbé válnak az esetlegesen elhúzódó eljárások végigkísérésében, hiszen díjuk egy részéhez már az eljárás közben, a per egy jól meghatározható szakaszában hozzájuthatnak eljárási előleg formájában. A törvényjavaslat módosítja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Ezen módosítások az egyes önálló szabályozó szervekre irányadó jogszabályok koherenciájának megteremtése érdekében egyrészt egységesítik a kinevezés módját, amelynek következtében az egyes önálló szabályozó szervek elnökeit minden esetben a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára; másrészt az önálló szabályozó szervek elnökeinek, valamint elnökhelyetteseinek a megbízás megszűnését és megszüntetését rendező szabályai is összehangolásra kerülnek. Az Országgyűlésről szóló törvény módosításával a törvényjavaslat célja a kétharmados szavazást igénylő kérdések egységesítése. Ennek értelmében a törvényjavaslat a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, valamint az alapvető jogok biztosa helyettesének jogviszonya megszűnéséhez szükséges szavazati arányt minősített, kétharmados szavazati arányhoz köti. Erre azért van szükség, mivel ezen alkotmányos szervi vezetők megválasztása szintén minősített többséghez kötött, így tehát evidens módon jogviszonyuk megszüntetése is csak ilyen szavazati aránnyal történhet meg. A szavazati arány egységesítése a jogi szabályozás koherenciáját hivatott biztosítani, ugyanis a hasonlóan jelentős alkotmányos vezetők kinevezése és jogviszonyuk megszüntetése szintén kétharmados szavazati arányhoz kötött, a különbségtétel tehát nem indokolható. A törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítására is javaslatot tesz. A módosítási javaslatot a 2018 óta közvetlenül alkalmazandó általános adatvédelmi rendelettel összefüggő joggyakorlat, illetve az azzal összefüggésben felmerülő kérdések tették szükségessé. Az infotörvény meghatározza azon rendelkezéseket, amelyeket az infotörvényben az általános adatvédelmi rendelettel együtt, kiegészítő jelleggel kell alkalmazni. A kiegészítő szabályok legnagyobb részét az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárására és működésére vonatkozó rendelkezések teszik ki. Tisztelt Országgyűlés! Külső okok indokolják az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény módosításának szükségességét. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás vonatkozásában a bejegyzett értesítési címek érvénytelenítésre kerültek, ennek a hatósági eljárási kódexben való technikai átvezetésére kerül sor a törvényjavaslatban. (12.50) A másik külső körülmény a koronavírus-járvány, amely az elektronikus ügyintézési lehetőségek szélesítését nagymértékben felgyorsította a hatósági eljárások esetében is. Emiatt módosításra kerül az eljárás megindulásának a napja. A törvényjavaslat tekintettel van az elmúlt évek digitalizációs folyamatainak eredményeire, a kormányhivatalok fejlesztésére, ezért általánosan biztosítja, hogy a kérelem benyújtásának napján meginduljon az eljárás. A közigazgatási perrendtartás egyes szabályait a gyakorlat visszajelzései alapján szükséges pontosítani. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben a módosítás több olyan kiegészítést tartalmaz, amely a munkaügyi
