Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. október 19. kedd - 217. szám - A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről

418 ELNÖK: Köszönöm szépen, F Kovács Sándor képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az imént, amikor harmadszor hallottuk ugyanazt a termelési jelentést, az ellenzéki barátaimra pillantottam, és megkérdeztem őket: titeket is meggyőztek? Természetesen ez vicc, hiszen szó sincs arról, hogy egy, a hetvenes évekből ide „kopipésztelhető” felszólalási stílusban harmadszor előadott termelési jelentés bármely józanul gondolkodó ellenzéki képviselőt meggyőzött volna. Kicsit olyan az érzésünk, mint amikor egy súlyos szívbeteg páciens esetében összeülnek a professzorok, és egyetlenegy EKG-felvételt nézegetnek, hiszen most az, hogy adott esetben az államra száll vissza a tulajdonjog vagy kötvényekbe fektetnek, önmagában nem egy támadható és nem feltétlenül rossz gondolat. Tehát nehogy azt higgyék, hogy mindent kifogásolni akarunk az előttünk fekvő csomagban. Az EKG-s utalásom annak szólt, hogy itt egy 2013-tól tartó brutális folyamatábráról beszélünk, és ennek a végpontját, a betetőzését önök most idehozzák elénk anélkül, hogy egy árva szót szólnának arról, hogy gyakorlatilag egy teljes szektort elzabráltak, lesöpörték a padlást, a korábbi takarékszövetkezeti tagokat kiforgatták a vagyonukból, azért emellett ne menjünk el szó nélkül, tízezeres nagyságrendben honfitársainkat megkárosították, és most idejönnek szép szavakkal, termelési jelentéssel, hogy tetőzzük be a folyamatot, támogassanak bennünket ebben. A helyzet az, hogy 2013-ban erről a témakörről már vitatkoztunk, és akkoriban Nyikos László volt a vezérszónokunk a Jobbik-frakcióban, és teljesen jól körülbástyázva elmondta, hogy itt gyakorlatilag a centrális erőtér egy újabb tünetéről, kivetüléséről van szó, és ahogy ezt önök különböző ágazatokkal, piaci szektorokkal tették, megtették ezt a takarékszövetkezeti rendszerrel is. Már a 2019-es összefoglalások tökéletesen bizonyították azt, hogy korábban rengeteg vidéki kisember tulajdonával bíró teljes hálózatot sikerült olyan módon felszámolniuk, hogy ott egyértelműen megkárosították a 120 intézményből, egy százezer kistulajdonosból álló rendszer minden olyan tagját, aki nem kormányzati érdekelt, akinek nem volt konkrét érdekeltsége abban, ami történik. Azt is látjuk, hogy amikor létrejön egy új nagy kereskedelmi bank és egyesült szövetkezet, az már egyáltalán nem tudja azt a funkciót betölteni, amit egy vidék bankjától elvárnánk, és aminek a lényege az lenne, hogy helyben járuljon hozzá olyan patrióta megközelítésű fejlesztésekhez, akár kisvállalkozások tevékenységéhez, magánemberek életvitelének megkönnyítéséhez, aminek a nyomait sem látjuk az önök új rendszerében. Azt is látjuk, hogy amikor a kis takarékszövetkezeteket egyesülésekbe kényszerítették, az állam adott rengeteg pénzt a szektor biztosítása céljából, az adófizetők besegítettek, az egyedi szövetkezetek akár akaratukon kívül is, akkor bizony egy választási lehetőség elé állították azokat, akik korábban takarékszövetkezeti tagok voltak. Vagy azt csinálhatták, hogy a részjegyüket beváltották, és még egy különbözetet kifizettek annak idején, és akkor lehettek papíron részvényesek, vagy pedig le kell mondaniuk erről, de nem forgalmi, hanem névértéket kaptak cserébe. Tehát menjünk vissza a gyökerekhez, mert amikor erről a törvényjavaslatról tárgyalunk, amely előttünk fekszik, nagyon-nagyon érdemes megvizsgálni, hogy ezt 2013 óta merre vitte, tekervényezte Magyarország Kormánya. Gyakorlatilag a centrális erőtér folytatása minden piaci szektort igyekezett bekebelezni, magáévá tenni, a saját helytartóit odaküldeni, és engem egészen elképeszt az, hogy egy vidéki hálózatot felszámoltak, érdekelteket, tagokat megkárosítottak, és utána itt, mintha mi sem történt volna, indoklás, tények, számok, bármi nélkül előadják, hogy ez az új központosított, centralizált szervezeti egység képes a vidék bankja funkcióinak ellátására. Egy árva szót nem hallottunk arról, hogy miért, milyen tények alapján, ki mondja ezt és milyen alapon. A helyzet az, hogy termelési jelentésekkel találkozunk a parlamentben, és még egyszer mondom, itt egy EKG-t látunk, egy pillanatfelvételt egy folyamat betetőzéséről. Bennünket sokkal jobban érdekel azonban, hogy az egész honnan indult, miért jutott ide, és nyilvánvaló módon, ha lesz érdemi parlamenti vita, mint ahogy eddig nem volt, akkor az egyszeri ellenzéki képviselő döntési helyzetbe kerülhet: hetvenes évek stílusú termelési jelentésekkel szemben viszont mindezt nagyon nehéz lenne elérni. Köszönöm a lehetőséget. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Z. Kárpát Dániel azzal kezdte felszólalását, hogy számos elem nem támadható és igen pozitív, majd utána hat és fél percen keresztül szidta az egész törvényjavaslatot, és hétszer sikerült elmondani, hogy „termelési jelentés”. Ez nem rekord (Z. Kárpát Dániel: Elege van?), mert már volt olyan, hogy tizenkétszer is sikerült elmondania képviselő úrnak ezt a vádat.